Rész

 1  2|     hasonlitana? Sohase érzett vágyat arra, hogy vitézei élén a harcba
 2  3|            végre mégis elszánta magát arra, hogy mindent elmondjon
 3  3|       multamért és hátralévő életemet arra fogom szentel­ni, hogy a
 4  4|    valamennyien megnyugodva gondolnak arra, hogy a nevük benne lesz
 5  6|                   Mit tehettem volna? Arra még gondolni se lehetett,
 6  7| mellékutcákban, s vidáman készülődtek arra az időre, mikor majd teljesen
 7  8|            vissza tudsz még emlékezni arra a csuf öreg asszonyra, aki
 8  8|               logikával szólitott föl arra, hogy válasszam külön egyéniségemben
 9  9|           festője, karácsony reggelén arra ébredt, hogy az Andrássy-utat
10  9|             hidegség futott át, mikor arra gondolt, hogy esetleg igy
11  9|              Sárkány - aki egy percig arra gondolt, hogy arcul üti -
12  9|          sikertelen kisérleteket tett arra, hogy Sárkánynak kezet csókoljon
13 10|                aki már is büszke volt arra, hogy a schwarzwaldi uralkodót
14 10|           amelyek a királykisasszonyt arra késztették, hogy téged kikosarazzon...~ ~
15 10|         folytatta a vén alkhimista, - arra való, hogy mindenki a saját
16 12|                   Most át fogok térni arra a napra, amikor rövidesen
17 12|      csakugyan fájdalmat érzett volna arra a gondolatra, hogy az ura
18 13|       fokozódik, nincs is igen remény arra, hogy három napnál előbb
19 13|                aki sohase gondolt még arra, hogy szenny is van a világon?
20 14|              Még kérdi? Természetesen arra a szép asszonyra, aki a
21 14|       tetszeni nekem. Volt valami oka arra, hogy féltékeny legyen?~ ~-
22 14|              alkalmat is fölhasználta arra, hogy engem féltékennyé
23 14|    legkevesebbet gondolt... Emlékszik arra a csuf télre, mikor minden
24 14|            akkor; éjjel-nappal mindig arra az egy emberre gondoltam,
25 17|               BANKIGAZGATÓ: Nézz csak arra Promontor felé, ahol azok
26 18|             szerepet?~ ~Emlékszel még arra az öt percre, amit elutazásom
27 18|         nyájas olvasóim, hat hónappal arra az időre, mikor Budapest
28 18|    megjutalmazni a bátorságáért, mint arra, hogy börtönbe vetik, vagy
29 18|               a fiókomban tartogatok, arra az esetre, ha mindenáron
30 19|              ő nagy erejével engem is arra kényszerit, hogy vidám asszonyokkal
31 20|         asszony, a kolostor kapusnője arra ébredt föl mélységes álmából,
32 21|            éveit elvégezve, egy napon arra a lépésre szánta el magát,
33 21|               És mit kiván tőlem?~ ~- Arra kérem, hogy a jövőben ne
34 22|             tudósoknak ősidők óta van arra joguk, hogy a reális életről
35 22|              meg mertem volna esküdni arra, hogy a teóriám helyes.~ ~
36 23|              valami nagyon soká várni arra az ebédre. Pokolian éhes