Rész

 1  1|       mint harcos őseié, akiket a király szava fegyverbe szólitott.~ ~-
 2  9|    jelmezbált rendeztek: a Mátyás király olaszos udvarát akarták
 3  9|    elámulva.~ ~- Ugy van, róla, a király ő felsége főkocsimesteréről...
 4 10|               GÄRTNERIUS MESTER A KIRÁLY ELŐTT.~ ~
 5 10|        Elfrida hercegnőbe, a skót király másodszülött leányába. Emberi
 6 10|          kikosa­razom...~ ~A skót király, aki már is büszke volt
 7 10|       hozzá feleségül...~ ~A skót király tehát föltette a pápaszemét,
 8 10|        uralkodó, meglátván a skót király pecsétjét, nyájasan igy
 9 10|        különös meglepetés érte; a király nagyot csapott az asztalra,
10 10|     szavalgatta. Mert a szerelmes király, óh barátságos olvasóim,
11 10|           sorvadozott a szerelmes király, mig végre Aloyzia Amáliának,
12 10|        akit szeretek, maga is egy király lánya...~ ~Az anyakirályné
13 10|        szeretettel megsimogatta a király selyemszőke hajfürtjeit.~ ~-
14 10|           életemben láttam...~ ~A király intett, hogy távozhatik,
15 10|        nem vette volna a szemét a király selyemszalagos cipellőjéről.~ ~-
16 10|   Felséged izlését leirjam...~ ~A király idegesen tovább küldte a
17 10|      férfiu, - mondta a szerelmes király, - te bizonyára az igazat
18 10|         megmondják...~ ~A szegény király visszavonult termeibe, mig
19 10|          nézett.~ ~- Igaz, hogy a király szerelmes? - kérdezte aztán
20 10|  elvezette a titokzatos idegent a király legbelső termeibe. XIX.
21 10| kétezredszer olvasta végig a skót király levelét, mikor az udvarmester
22 10|          és a következő percben a király előtt állt az ősz Gärtnerius
23 10|      tudós mester meg se hajolt a király előtt, hanem egyszerüen
24 10|         téged kikosarazzon...~ ~A király szomoruan rázta meg a fejét,
25 10|               Egy pápaszemet.~ ~A király csüggedten bocsátotta le
26 10|  Gärtnerius mester most egészen a király füléhez hajolt, mintha attól
27 10|      magára egy pillantást...~ ~A király arcát egyszerre égő pirosság
28 10|        bélelt skatu­lyácskából. A király gyermek módjára kapott utána,
29 10|        egyszerre játszott vele? A király ugy érezte, hogy valami
30 10| mindnyájan hódolattal nézik őt. A király egy pillantást vetett a
31 10|          szerelmes álorcájában? A király megborzadt a látványtól,
32 10|           kiáltotta magán kivül a király.~ ~Leugrott a trónusról,
33 10|      kegyetlen itélet hire a skót király udvarába is elhatolt. És
34 10|   meg­tartották a lakodalmat, s a király csakhamar hazahozta az ő
35 15|       váromladék állott; a Mátyás király hires hadvezére valaha a