Rész

 1  1|          szál katonára, aki szepegő gyermek módjára állt mellette az
 2  2|            aludt, mint a szorgalmas gyermek, aki másnapra jól megtanulta
 3  3|          rajongó, agyonkényeztetett gyermek, aki anya nélkül nevelkedett
 4  3| megrendeléséhez se elegendő, a szép gyermek odadobta magát az öreg faun
 5  3|      óvakodott tőle, hogy a szegény gyermek nevét is nyilvánosságra
 6  3|         szép, barna, csillogó­szemü gyermek sokkal inkább hasonlitott
 7  3|           Zsuzsára, aki a gyanutlan gyermek nyugodtságával ült a székén,
 8  3|            nyaka köré fonódtak.~ ~A gyermek behunyta a szemét, nagyot
 9  4|             a közelben val­ahol egy gyermek etikett nélkül való kiáltása
10  6|         borzongva, a halálra rémült gyermek félelmével bujtam meg a
11  9|      levágatom a fejemet...~ ~- Vén gyermek - mondta Beer ur fölénnyel -,
12 10|          gőgicsélni kezdett, mint a gyermek, akit mestere a sarokba
13 10|          skatu­lyácskából. A király gyermek módjára kapott utána, de
14 11|          még egyszer megsimogatta a gyermek rózsás arcát (most már rózsás
15 11|           jóindulatu kék szemmel. A gyermek oly bájosan nézett az öregedő
16 11|        Szedenich főtisztelendő ur a gyermek szavára. És egész testében
17 11|           miközben leomló könnyei a gyermek rózsás arcocskáját áztatták...~ ~ ~
18 12|    negyvenévesnél s mivel az életet gyermek módjára szereti, meglehetősen
19 16|       Steiner, a felesége és a négy gyermek... Ők hangosan foglalnak
20 18|            szivére szoritja. A szép gyermek ugy érzi magát, mint a katona,
21 20|    tétovázva kérdezte:~ ~- Kié ez a gyermek?~ ~- Az enyém, Borbála asszony,
22 20|           mi történt önnel, szegény gyermek?~ ~Leültette az egyik fauteuilbe,
23 20|              Kibontotta kendőjét, a gyermek még mindig édesen szunnyadt.
24 20|       szunnyadt a leány a szendergő gyermek oldalán. És Borbála asszony
25 20|          maga dugdosta a piskótát a gyermek édes ajkacskái közé s a
26 20|               Honnan kerül ide ez a gyermek?~ ~A fejedelemasszony lehajtotta
27 20|      egyháznagy nya­kában lógott. A gyermek abbahagyta a sirást és kezecskéjével