Rész

 1  1|              mint eddig volt. A megholt püspök ur francia szakácsmestere
 2  4|         hálótermében haldoklott az öreg püspök. Ragyogó nap­sugár aranyozta
 3  4|            nevezetes hirt: haldok­lik a püspök!~ ~A kis összetöpörödött,
 4  4|            misztikus szinben tünt föl a püspök, aki mint valami uralkodó
 5  4|         állomásra robogott.~ ~A szegény püspök haldoklott. Lenn az irodában
 6  4|         különösebben az a tudat, hogy a püspök utolsó perceit éli. A nagy,
 7  4|               szüksége van.~ ~A szegény püspök haldoklik. S mig ő függönyös
 8  4|             referádában, mely a szegény püspök állapota felől meg­jelenik.
 9  4|               palotában!...~ ~A szegény püspök haldoklik. S mig a kopasz
10  4|          egy­háznagy aranyos süvegét, a püspök fényes halotti ornátusát,
11  4|                éneket, az öreg cimzetes püspök remegő circum-dederunt-ját!...
12  4|        közeledik.~ ~S mialatt a szegény püspök odafenn utolsó küzdelmét
13  4|            szomoru eset hire: meghalt a püspök, a szegény püspök kiszenvedett.~ ~ ~ ~
14  4|             meghalt a püspök, a szegény püspök kiszenvedett.~ ~ ~ ~
15  5|   takaréktüzhelyek körül... És a megyés püspök, aki szenvedélyes hive volt
16 20|                   Mert ha a méltó­ságos püspök értesül valahogy erről a
17 20|                mind­nyájunkra...~ ~De a püspök nem jött és a baba pompásan
18 20|              nővérnek:~ ~- A méltóságos püspök fogata állt meg odakünn
19 20|                kápolna sekrestyéjébe. A püspök titkárával jött s derülten
20 20|                 most légy velünk...~ ~A püspök fölkelt helyéből és szeme
21 20|              apácák hófehér fejkötői. A püspök csodálkozva kérdezte:~ ~-
22 20|          vakmerő cselekedetünket...~ ~A püspök összeráncolta szemöldökeit,
23 20|          kezdett és nevetve tekintett a püspök szigoru arcába.~ ~A fejedelemasszony
24 20| fejedelemasszony ijedten állt ott, de a püspök most tréfásan simogatta