Rész

 1  1| vicispánunk ugyan mit szólt volna hozzá, hogy a fiából ilyen cifrál­ko­dó
 2  1|           kis hercegnője intézett hozzá egy ibolyaillatos tavaszi
 3  2|         nekem nem volt szerencsém hozzá, mikor huszéves koromban
 4  5|            Caudéran ur közel járt hozzá, hogy a pálmát a barátok
 5  6|      tizenötéves barátság csatolt hozzá s bár csak egy magasabbrangu
 6  6|          talán már nincs is ereje hozzá, hogy a kis pajtását bevárja, -
 7  6|       fátyolos hangon igy szóltam hozzá:~ ~- Nagyon szerencsétlen
 8  6|       hogy lehettem volna hütelen hozzá, mikor sohase szerettem?~ ~ ~ ~
 9  7|           vagy férfiasság se kell hozzá, hogy a szerelem kerti vagy
10  8|           Hogy miért mentem mégis hozzá feleségül, ha mindezzel
11  8|       vizsgálj meg, ha kedved van hozzá!~ ~Megvizsgáltam, mint akármelyik
12  8|        ismeri az asszonyok és még hozzá: a diplomás asszonyok hiuságát.
13 10|       apáca leszek, de nem megyek hozzá feleségül...~ ~A skót király
14 10|           ne habozz, hanem vezess hozzá!...~ ~Hoys-Hopp gróf föltette
15 10|       kopott tolakodó öreget.~ ~- Hozzá? Téged? Ebben a ruhában?
16 10|   udvarmester alázatosan belépett hozzá.~ ~- Felséges ur, - mondta
17 10|          grófnak, hogy vezesse be hozzá az ismeretlen orvosdoktort...~ ~
18 11|           és nyájasan igy szólott hozzá:~ ~- Csak tanulj fiacskám...
19 15|         aztán apailag igy szólott hozzá:~ ~- Menjetek előre, még
20 21|         egyszerü arccal igy szólt hozzá:~ ~- Majd megpróbálom, hátha
21 23|  hunyorgatott, a pincér igy szólt hozzá:~ ~- Méltóztassék fölkelni,
22 23|   leveleket.~ ~S fenhéjázón tette hozzá:~ ~- Küldje hát be...~ ~