Rész

 1  4|      könyörtelen, kimélet nélkül való izgatottság, mely a háztetőkre,
 2  4|       egy gyermek etikett nélkül való kiáltása csendülne meg s
 3  5| erőltették meg magukat az érette való imádkozásban...~ ~Dominique-nak
 4  6|         meg van nekem a magamhoz való eszem s oly nyugodtan utra
 5  8|        és a szin­érzéke csodálni való s ami a szorgalmát illeti,
 6 10|               Igaz.~ ~- És az is való, hogy az imádottjától kosarat
 7 10|         a vén alkhimista, - arra való, hogy mindenki a saját értékét
 8 10|        hogy a puha, akaratnélkül való gyermekben, aki remegve
 9 11|        volt-e a te anyai részről való nagy­apád?...~ ~György bámulva
10 13|         előtt egy fölirás nélkül való krizantémum-koszorut talált,
11 13|         urrá lett a gáncs nélkül való gavallér és uriember.~ ~-
12 14|          Simi nem abból a fajból való volt, aki az asszonyoknak
13 14|        én nem azon férfiak közül való vagyok, akik az efajta komédiákhoz
14 17|        ember szivébe az istenben való bizoda­­­lom balzsamát csöpögtették -
15 18|  állithatom, hogy a pillantáshoz való aranyfedezet abszolute nincs
16 19|       tarokkpartiek, a kut körül való egyhangu hajnali séta. Futottam
17 20|          asszony, az én véremből való vér. A halálom lesz, bizonyosan
18 21|      tőle - holmi szegről-végről való atyafiság révén is - protekciót
19 22|         A glabella kétség nélkül való bizonyossággal elárulja
20 22|       ujságlapot lobogtatva, - a való értékére fogom redukálni
21 23|      mesés Gruintz-gyüjteményből való aranykandeláberek, a jardiniére-ekben