IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
| Alphabetical [« »] ego 1 égo 6 égoarcu 1 egy 489 egy-egy 13 egy-két 12 egy-ketto 2 | Frequency [« »] 1187 az 597 hogy 591 és 489 egy 389 s 336 nem 279 is | Szomaházy István Egy Éjszaka Péterpusztán Concordances egy |
Rész
1 1| EGY ÉJSZAKA PÉTERPUSZTÁN.~ ~ 2 1| Zsomboryak ősi fészke - egy puskalövésnyire feküdt a 3 1| kuriára, melynek parkjában, egy alacsony dombháton, a Zsomboryak 4 1| térdet hajtson. Az udvaros, egy öreg ember, aki már a néhai 5 1| selyemuszálya sepert végig, egy farsangi napon egyszerre 6 1| áldja meg az Isten! - mondta egy könnyekkel átitatott leányhang 7 1| veszek örökre búcsut magától! Egy hónap, egy év, vagy talán 8 1| búcsut magától! Egy hónap, egy év, vagy talán egy évtized 9 1| hónap, egy év, vagy talán egy évtized mulva még egyszer 10 1| avatkozni az életébe! Talán egy tavaszi reggel, talán egy 11 1| egy tavaszi reggel, talán egy téli estén, de bizonyosan 12 1| az adósságomat. Az életem egy éjszakája a magáé lesz, - 13 1| királyasszony jóakarata. Egy rabiátus öreg ember, aki 14 1| szót, hogy: „akarom” és egy törékeny kis kék virág szeliden 15 1| grófkisasszony férjhez ment egy soknevü nemeshez, aki a 16 1| udvart, a magyar testőr pedig egy nyáreleji napon bevonult 17 1| végeláthatatlan hószőnyeget.~ ~Egy nap odahivatta magához az 18 1| csavargó, birodalmi grófok!~ ~Egy kézlegyintéssel elbocsátotta 19 1| hercegnője intézett hozzá egy ibolyaillatos tavaszi napon:~ ~- 20 1| tavaszi napon:~ ~- Az életem egy éjszakája a magáé lesz, - 21 1| érkezik el az az éjszaka, mely egy élet minden fájdalmát jóváteszi?~ ~ 22 1| mint a hercegnő, akire egy királyi kastély kényelme 23 1| IV.~ ~...És egy este - tiz év mult el a 24 1| Alszik? - kérdezte egy édes leányhang, mely Zsombory 25 1| elomló selymekbe burkolva és egy ennivaló capuchon alól az 26 1| beváltsam az igéretemet! Egy éjszakával tartoztam magának 27 1| mint a forrásban, ahol egy szerelmes pár nézi magát.~ ~- 28 1| meg a nagyapám, akiknek egy becsületes öregasszony főzte 29 1| erre gondolt: ő tudta, hogy egy drága, törékeny alak mindhalálig 30 1| bolthajtásos kancelláriában és egy kék szempár még utolsó órájában 31 2| Tarjánkő várában állitólag egy fejetlen keresztes vitéz 32 2| huszéves koromban valaha egy hosszu téli éjszakát töltöttem 33 2| törvényes urnő fogok bevonulni egy hétszázéves régi várba. 34 2| a szinfalak között, aki egy jó kritikáért csábitóbb 35 2| lenni Cleopatránál és aki egy hitelbe kapott jelmezért 36 2| hangjainál fogok bevonulni egy XIV. századbeli vércsefészekbe, 37 2| jövő reményében tanitott ki egy vén komédiás a szinészetre, 38 2| tizenhatéves koromig soha se volt egy tisztességes bluzom, - ezután 39 2| tisztességes bluzom, - ezután egy hatszázéves grófi nemzetség 40 2| beszélt velem, mintha magam is egy feudális kastélyban pillantottam 41 2| betöltötte már, - még mindig egy csöndes, szerény, jó magaviseletü, 42 2| engedelmes fiucska, akit valaha egy bájos fiatal grófné, egy 43 2| egy bájos fiatal grófné, egy jó páter, egy vén katona 44 2| fiatal grófné, egy jó páter, egy vén katona vezetett a kezénél 45 2| hogy a Ferenc József-föld egy kunyhójába vagy az eszkimók 46 2| annyi fantáziája sincs, mint egy mezei tücsöknek. Most eszembe 47 2| a fövegeiket, s távolról egy láthatatlan harsona hangja 48 2| a titokzatos éjszakában. Egy óriási bástyakapu előtt, 49 2| Terézia korabeli fogat körül. Egy gyönyörü matróna, fején 50 2| gyöngyvirág csengett volna össze egy mesebeli erdő belsejében.~ ~ 51 2| beláthatatlan bástyafalak, egy négyszögletes várudvar kerekes 52 2| gyolcsfőkötős öreg asszony egy selyemtapétás öltözőszobát 53 2| rózsaszin lámpa égett, s ahonnan egy drága kicsike szalonba lehetett 54 2| butorai finoman megcsillogtak egy csodálatosan művészi csillár 55 2| azt hihettem volna, hogy egy párisi nagykövet palotájában 56 2| tizenkettőkor ebédelnek) egy száz személyre rendelt lovagteremben, 57 2| félezer gyertyaláng égett, egy öreg udvarmester felügyelete 58 2| vonásokon, melyek inkább egy szorgalmas kis bankhivatalnokéra 59 2| megcsillogott a gyémántgomb, melyet egy pesti udvari szállitónál 60 2| kevésbé érdekli magát, mintha egy csinos operettszámot eljátszom...~ ~ 61 2| finoman suhantak át hozzám egy dallamos menuette hangjai, 62 2| besütött a holdvilág s én még egy utolsó, kiváncsi és zavarodott 63 2| hálóinges kisfiura, aki egy pólyásbaba derüjével pihent 64 3| legénye.~ ~- A nagyságos urat egy fiatal hölgy keresi, - mondta 65 3| csillogott a tüz fényében, egy nyugodt mozdulattal föltolta 66 3| kisasszonynak látszik, s egy öreg angol dáma is vele 67 3| erkölcstelen társadalom elé s egy keresztes lovag szivósságával 68 3| gazdag édesapja házában, egy nap fejébe vette, hogy szinésznővé 69 3| vakmerőségével kopogtatott be egy pesti szinigazgató irodájába. 70 3| küzdelem után, mely jóformán egy uj toilette megrendeléséhez 71 3| szinpadi folyosón. A leány egy este megitta az édesapja 72 3| élet és halál közt lebegett egy előkelő, fővárosi szanatóriumban. 73 3| sokkal inkább hasonlitott egy édes kis iskolás leányhoz, 74 3| kis iskolás leányhoz, mint egy országos botrány hősnőjéhez. 75 3| Mi jut az eszébe, hogy egy férfinak kezet akar csókolni! 76 3| legnagyobb sértés, amit egy fiatal lány egy férfi ellen 77 3| sértés, amit egy fiatal lány egy férfi ellen elkövethet?~ ~ 78 3| foglalt a hintaszékben, egy darabig aggasztóan babrált 79 3| nap mulva találkozott vele egy köruti ház előtt és Zsuzsa 80 3| illő dolog lenne, hogy egy fiatal leány egyedül csatangoljon 81 3| ligetben, ahelyett, hogy egy külvárosi szobába bezárná 82 3| iskolásleány. Zsuzsa pedig egy nagy, komolykodó, de aranyszivü 83 3| dereshalántéku apostolban.~ ~Az iró egy este hollandi elzevir-kiadásait 84 3| vacsorázni. Kidob, vagy megkinál egy szelet sonkával?~ ~Peély 85 3| könyvet, szelesen eljátszott egy kuplét, aztán kiváncsian 86 3| Minek az ilyen nagy lakás egy magányos agglegénynek? Mondja, 87 3| hogy ebben az órában még egy férfi lakásán lebzseljek?~ ~- 88 3| Édes gyermekem, maga nem egy férfi lakásán lebzsel, hanem 89 3| a szemét, Peélynek pedig egy furcsa gondolat ötlött az 90 3| lett, aki egyedül van vele egy magányos szoba falai között, 91 4| istenszem, a szeminárium táján egy világos női napernyő látszott 92 4| és az északi bástya felől egy délceg huszártiszti egyenruha 93 4| előkelőségei: a kanonokok, egy nyugalmazott generális, 94 4| meg néhány lágytojás s egy pohárka tokaji bor; mivel 95 4| az aranypénzek között s egy becsületes rokoni kéz sietve 96 4| olvashatatlan manupropriája után egy egész csomó sikerült névaláirás 97 4| zugolyában, zokog talán egy érzelmes asszonyi lélek, 98 4| ha a közelben valahol egy gyermek etikett nélkül való 99 4| feszesen áll ágya mellett, egy remegő asszonyi kéz öntené 100 4| hangos beszéd váltja föl egy pillanatra... A kamarás 101 5| rácsos ablakon keresztül egy pillantást vetett az udvarra, 102 5| ápolásával foglalkozott, s egy duplatokás atya már kora 103 5| amikor a pogány Caudéran egy napon megvásárolta a tulsó 104 5| szólott az inashoz:~ ~- Egy szegény haldokló várakozik 105 5| Siessünk testvérem, nehogy egy pillanatot is elmulasszunk...~ ~ ~ 106 5| éjszaka csöndjében. A pap egy pillanatra haragosan összevonta 107 5| Blanche kisasszony kezét és egy gyönge sóhajtással visszadőlt 108 5| sóhajtással visszadőlt párnáira. Egy pillanatig csönd támadt, 109 5| borultak.~ ~A gvárdián még egy utolsó pillantást vetett 110 5| szines reklámképek, amelyek egy barnacsuhás atyát ábrázolnak, 111 5| behunyt szemmel mondott egy miatyánkot az elköltözött 112 6| csatolt hozzá s bár csak egy magasabbrangu hivatalnok 113 6| több esze volt, semhogy egy ostoba kérdés miatt megsértődött 114 6| pszichológus, kedves barátom, hanem egy szegény, halálosan unatkozó 115 6| Erre nem válaszolhatok egy szóval, mert amint tudja, 116 6| ezelőtt halt meg, egyszer, egy nyári alkonyaton, hütelen 117 6| meghaltam volna, a második csak egy rokonszenves partner, akivel 118 6| volt hüséges, akit csak egy rokonszenves partnernek 119 6| pszichológus...~ ~- Adok magának egy jó tanácsot, - folytatta 120 6| miután a turistaház mellett, egy hársfából összetákolt padon 121 6| morál talapzatán akartak egy aszfaltbetyár nyakába borulni. 122 6| Van-e rá eset, hogy egy tisztességes asszony botlását 123 6| menyasszony voltam s az ősz embert egy jókedvü, napsugaras, vasárnapi 124 6| élettel, a kilencedikben - egy őszi napon - kábeltáviratot 125 6| poézise, habozhattam-e hát egy pillanatig is, hogy utolsó 126 6| veszik az egész utat, mintha egy vasárnapi kirándulást tennének. 127 6| Heinrich” fedélzetéről vetettem egy bucsupillantást a csatorna 128 6| asszonyok ismerjük, akik egy kicsikét mindig az idegeinkkel 129 6| vagyok, hát bevallhatom: egy percig minden szem rajtam 130 6| lépésnyire tőlem, a félhomályban, egy ismeretlen férfi állott, 131 6| férfit mégsem utasitottam el egy lenéző pillantással, hanem 132 6| elfacsarta, mintha nem is egy idegen férfi lett volna, 133 6| férfi lett volna, hanem egy kedves, gyerekkori jóbarát, 134 6| szerényen bemutatkozott (egy lyoni orvos volt, aki tudományos 135 6| tekintett utánam, mikor egy kézszoritással elbucsuztam 136 7| törpe akácokat, a leány egy orvosi hetilapban lapozgatott, 137 7| fehér teremtés volt, aki egy szalonban is bizonyára föltünést 138 7| keltett volna. A tanársegéd egy napon ugy képzelte, hogy 139 7| mellől az orvosi lapot, egy kis ideig mosolyogva nézte 140 7| az ember feleségül venni egy fiatal leányt, aki sem nagy 141 7| találta a gondolatot, hogy egy csinos, ártatlan, intellektuális 142 7| ez a kettő voltaképpen egy, mert ha az ember ezt a 143 7| belém, s hogy nem csupán egy félévig, vagy esetleg egy 144 7| egy félévig, vagy esetleg egy másfél évig tartó légyottciklust 145 7| fogakkal a perceket, melyek egy édes találkozótól elválasztottak, 146 7| szerelem lázát és szenvedélyeit egy magunkhoz méltó lénynyel 147 7| velünk. Az a gondolat, hogy egy fölényes, sugárzó eszü, 148 7| semmivel se józanabb, akár egy pusztán nevelkedett parasztleányzó, - 149 7| oly komoly és hideg, akár egy akadémiai nagygyülés, égőarcu, 150 7| partnerré tudom átalakitani, aki egy tudatlan bakfis boldog naivitásával 151 7| szavak nem igen hatották meg. Egy darabig furcsán mosolygott, 152 7| őszinte akarok lenni, hát én egy elmaradt, ódivatu teremtés 153 7| vállát.~ ~- Drágám, - szólott egy haragvó királynő fölényével, - 154 7| ha a föld kerekén talál egy fiatal leányt, aki hizelgőnek 155 8| lennék, ha kis gazságomat egy másik asszony előtt le nem 156 8| dobtuk a lobogót, melyet egy darabig oly fenhéjázón lobogtattunk. 157 8| mint harmadéves medika, egy rövid vállvonogatás után 158 8| vizsgálati módszereket, hogy egy falusi kastély királynői 159 8| megszereztem az orvosi diplomát, de egy hirtelen tébolyrohamomban 160 8| tébolyrohamomban feleségül mentem egy nagy darab szőke emberhez, 161 8| orvosdoktorságba is belekóstoltál egy kicsikét, meg fogsz hát 162 8| mondták: oly rásztkóros), mint egy vérszegény, német nevelőnő. 163 8| kedvetlenül ébred, mint egy kereskedő, akinek hajói 164 8| aludni jobban tud, mint egy pólyás baba, és - neked 165 8| Antoniusnak álcázva, vezet egy gyanutlan nőt anyakönyvvezető 166 8| északi mithológia hőseit) egy idő óta betegebb, mint valaha. 167 8| se lehet kicsalni belőle egy érthető emberi szót s legutóbb - 168 8| professzor, ha az ember egy orvost vett feleségül?~ ~ 169 8| mondta mosolyogva - te egy édes és elbájoló asszony 170 8| a nyakam keményebb, mint egy kálvinista papé. Ma reggel 171 8| dolgozott tovább, hanem egy egészen uj témáját vette 172 8| egészen uj témáját vette elő: egy fiatal boszorkányt festett, 173 9| megnyomták a villamos csöngetyüt. Egy fehérszakállas, fagyoskodó 174 9| Wagner ur olyan volt, mint egy hóember, a csizmája félelmetesen 175 9| nyujtogatott a művész felé egy világoskék, aranymonogrammos 176 9| abba a szentélybe, ahol egy szegény női sziv türelmetlenül 177 9| különböző vázlatai után és egy Jancsi nevü inassal szolgáltatta 178 9| az ember husz forinttal egy ilyen kalandos téli estén? 179 9| kiáltott föl mégegyszer, egy negyedórai türelmetlen töprengés 180 9| tehetségek előtt. Sárkány egy darabig regényes terveken 181 9| a szobába.~ ~Az ablakban egy pápaszemes emberke állott, 182 9| pápaszemes emberke állott, aki egy vállára vetett téli nadrággal 183 9| komolyan azon igyekezett, hogy egy vékony tü fokába cérnát 184 9| van szó; arról az egyetlen egy dologról: kifizeti-e most 185 9| kifizetem-e? Mutasson nekem egy Beert a világtörténetben, 186 9| gráciával nyujtott át vendégének egy Wekerle-kubát, helyet mutatott 187 9| a zsebünkben. Mindössze egy negyedóráról van szó, ez 188 9| gróf mérgesen hadonázott egy csoport rendőr és fiakkerkocsis 189 9| a ligetből befelé jött, egy csirkefogó ellopta a pénzes 190 9| a pénz nincs a zsebemben egy negyedóra mulva, nem tarthatom 191 9| Ha ebből a históriából egy betü igaz, rögtön levágatom 192 9| alatt, ugy megfojtom, mint egy egeret...~ ~- Jó, jó, csak 193 9| anyakönyvet... - A szegény asszony egy őszi estén ágynak dőlt és 194 9| sirhalmán...~ ~Beer ekkor egy könnyet morzsolt szét a 195 9| zokogott, hogy Sárkány - aki egy percig arra gondolt, hogy 196 9| a husz forintját őrizte. Egy darabig megütődve nézett 197 9| sötéten -, ki látta, hogy egy felnőtt ember pityereg? 198 9| husz forint, vegyen rajt egy tisztességes koszorut...~ ~ 199 10| schwarzwaldi uralkodóval egy napon különös baleset történt; 200 10| számithatott különb férjre egy szegény, incifinci hercegecskénél. 201 10| usznak, a kis leánya pedig egy makacs kis perszóna, akit 202 10| kenyéren és vizen fog tartani egy teljes éven keresztül... „ 203 10| Szerelmes vagyok, mint egy tejfölösszáju siheder - 204 10| De akit szeretek, maga is egy király lánya...~ ~Az anyakirályné 205 10| udvartartást... Hátha akad köztük egy becsületes ember, aki az 206 10| részét azzal töltötted, hogy egy csomag tarokk-kártyát pingálj... 207 10| boszusan ütött a kardjára, keze egy mozdulatával elbocsátotta 208 10| elsorvadt volna bánatában, ha egy nap - már tél volt és hó 209 10| a székváros háztetőit - egy kopott, sasorru öreg ember 210 10| gróf félénken, - az ajtóban egy öreg ember várakozik, aki 211 10| bölcseségben megőszült halandó, aki egy makacs fruska lelkébe látna?...~ ~ 212 10| Tivadar kipirulva.~ ~- Egy pápaszemet.~ ~A király csüggedten 213 10| és csalódva suttogta:~ ~- Egy pápaszemet? Mit segithet 214 10| pápaszemet? Mit segithet egy pápaszem a bajomon?~ ~Gärtnerius 215 10| mint a többi, mert van egy tulajdonsága, ami egy egész 216 10| van egy tulajdonsága, ami egy egész kincsesháznál többet 217 10| hercegnő szemével vethet magára egy pillantást...~ ~A király 218 10| kulcscsal elzárt lakatot s egy fényesre csiszolt, drágamivü 219 10| hódolattal nézik őt. A király egy pillantást vetett a trónusra, 220 10| siránkozót? Van jó dolga, hogy egy igazi férfi után vágyakozzék, 221 10| hercegnő a hir vétele után egy kicsiny levélkével utnak 222 10| kisebbitette. Végre tehát egy férfias cselekedet, holott 223 11| Szedenich főtisztelendő urat egy szeptemberi napon Veszprémbe 224 11| évtizedek is eltelnek, amig egy felföldi ember a dunántuli 225 11| megdöbbentő mosollyal -, áz egy hét mulva ákár ki is márádhát 226 11| nézte végig a noteszét, hogy egy diákot kiszólitson. Mindenki 227 11| szólott:~ ~- Kolnay György!~ ~Egy sápadt, rövidnadrágos fiucska 228 11| megállott a sublád előtt. Egy percig tünődött, mintha 229 11| és legalul, a sarokban, egy kopott, szattyánbőrből 230 11| főtisztelendő ur igy susog egy kép láttára:~ ~- Haller 231 11| Haller Ida!~ ~A kép egy tizenötéves, kissé kócoshaju 232 11| idelátogatott Veszprémbe s egy délután a negyedik malom 233 11| boltivei alatt, miközben egy édesajku, szőkehaju francia 234 11| még 1910-ben készült... egy évvel az anyuskám halála 235 12| ujdonságok szemléletébe, egy bájos, fiatal, rövidlátó 236 12| uniformisba? Tudja, hogy egy örökkévalóság óta nem láttam?~ ~- 237 12| fővárostól, hogy csupán egy hete járja megint a pesti 238 12| a pesti aszfaltot, hogy egy fantasztikus, régi lovagvárban 239 12| akkor még csodálkozik, hogy egy örökkévalóság óta nem látott? 240 12| hajfürtjeit; önkéntelenül egy kacér pillantást vet a pénztár 241 12| Miért kérdi?~ ~- Mert ha egy kicsit kedves lenne és elkisérne 242 12| gazdasági épületekkel együtt egy világhirü honfitársunk vásárolta 243 12| világot s mivel átlagban egy kerek milliót keresett évenként, 244 12| olvas ujságot? Paur Félix egy ezeréves grófi-családból 245 12| választott magának feleséget, egy szép, egzaltált, de már 246 12| gyermeklelkü, álmodozó férfi egy pillanatig se imponált neki. 247 12| müvésznek szüksége volt egy földi lényre, aki az impresszárió 248 12| a szegény örökösnőket egy nemes gesztussal magukhoz 249 12| barátom, most hagyjuk el egy pillanatra a tréfás hangot: 250 12| kora óta se olvasott el egy jó könyvet, ingujjban ebédel 251 12| kisasszony verőfényes arca egy pillanatra elborul, de a 252 12| kastélyból. Kidobtak, mint egy rossz cselédet, akit váratlanul 253 12| szólok elképedve.~ ~- Várjon egy kissé, most mindjárt eljutunk 254 12| délelőtt levelet diktált nekem egy amsterdámi barátjához s 255 12| müvészét meg tudta alázni egy durvalelkü félparaszt kedvéért, 256 12| emeleti ablakfüggöny mögül egy fehérhaju ember intett bucsut 257 12| Igy volt, kidobtak, mint egy rossz cselédet s most várhatom, 258 12| most várhatom, mig megint egy tisztességes álláshoz juthatok. 259 13| rokonság a temetés előtt egy fölirás nélkül való krizantémum-koszorut 260 13| választ kapta, hogy a koszorut egy ismeretlen öreg ur rendelte. 261 13| könyvkereskedés előtt is megállott egy darabig, közömbösen szemlélve 262 13| eljutottak. A könyvek közt később egy gyászkeretes fotográfia 263 13| fotográfia tünt a szemébe, egy fehérhaju, szelidtekintetü 264 13| mondta a legény, - odakünn egy vasuti konduktor várakozik, 265 13| bocsásd be.~ ~Pár perc mulva egy alázatos ember sompolygott 266 13| őrházba, de az utasok között egy előkelő uriasszony is van, 267 13| instanciázni, hogy a tekintetes ur egy kicsike szobát engedjen 268 13| keblére omlott? Mint bukik el egy tisztességes asszony, aki 269 13| vagyok, sohase kérdezze... Egy álom vagyok a maga egyhangu 270 13| egyhangu életében, mint maga is egy édes álom az enyémben... 271 14| kicsiny, nápolyi ostériában egy öreg, magyar házaspár vacsorált. 272 14| régi fogadók, melyek nem egy bolondos hevülésüknek voltak 273 14| épkézláb férfi, aki legalább egy kissé ne akart volna tetszeni 274 14| érdeklődött iránta. Lássa, volt egy olyan év a házasságunkban, 275 14| fiatalságunkat megint visszaálmodtuk egy órára, sokat adnék érte, 276 14| hisz az egész mult csak egy aranyos álom; más emberek 277 14| régen tartozom magának egy vallomással. Mert a fiatalságomnak 278 14| fiatalságomnak csakugyan volt egy ideje, amikor közel voltam 279 14| együgyüségek jártak a fejemben; egy éjjel elhatároztam, hogy 280 14| éjjel-nappal mindig arra az egy emberre gondoltam, aki az 281 14| odaadó volt hozzám, mint egy kutya... Most már kinevethet, 282 14| bibliai József...~ ~- Hát volt egy novellisztikus őszi délutánjuk 283 14| édesen rám mosolygott... Egy fának dőltem és akaratlanul 284 14| Szeret? Igazán szeret egy kissé?” kérdeztem tőle, 285 14| nem viselkedik ugy, mint egy igazi hős...~ ~Az öreg ur 286 14| látszik, minden férjnek egy a sorsa: ott áll őrt, ahol 287 15| fürdőben összetalálkoztam egy régi iskolatársammal, Molnár 288 15| asztalunknál.~ ~Betértünk egy pohár konyakra a kávéházba, 289 15| feleségének, aki fáradtan ült egy öblös kosárpad mélyében, 290 15| kosárpad mélyében, mig előtte egy pelyhesállu fiatalember 291 15| arról, hogy a feleségének egy fiatal uriemberrel titkai 292 15| eperfák susogása váltotta föl, egy lombhasadékon át idáig kéklettek 293 15| A hegyorom tulsó felén egy fekete váromladék állott; 294 15| mogyoróbokrok szegélyezték; egy hasadékon át látni lehetett 295 15| asszony ragyogó szemmel ült egy mohos kövön s napernyőjével 296 15| napernyőjével álmodozva ütögetett egy kénsárga farkasvirágot. 297 15| szereti, hogy türheti el, hogy egy idegen férfi a kezét csókolgassa? 298 15| Minthogy nincs egyéb dolga, hát egy olyan férfiről álmodik, 299 15| magunk is helyet foglaltunk, egy pillanatig az a kérdés járt 300 16| tizenhattagu szintársulat egy jószivü vendéglős kegyelméből 301 16| nyomor polipkarjai ölelték, egy ezüstforintos látványosságszámba 302 16| vacsorahitelt, mikor a direktor egy délelőtt gondterhelt ábrázattal 303 16| bevétel?~ ~- Ma? Kerekszámban egy forint és husz krajcár.~ ~- 304 16| hónapig együtt is lakott vele egy sötét udvari szobában... 305 16| kifogták. És Alrigde pedig egy alkalommal kijelentette, 306 16| zálogoshoz, hátha kiadja egy estére a holmikat...~ ~ ~ 307 16| becsipett bonvivanttal, egy asztalon a melltü és az 308 16| kap az első sorban, mig egy megbizható embere őrködni 309 16| hét forint ötven krajcár egy fillérrel sem szaporodik 310 16| oroszlánként kapja föl a fejét, egy pillanatig félelmetesen 311 16| ijedten meglapul... Majd egy mozdulattal összekapja az 312 17| városba. Vagy nyolcan vannak: egy százezer korona évi jövedelemmel 313 17| jövedelemmel biró bankigazgató, egy udvari-tanácsos-képviselő, 314 17| urak? Gyertek föl hozzám egy szivarra, az inasom kitünő 315 17| ELSŐ SZALMAÖZVEGY (ledől egy karosszékbe): Jaj de finomakat 316 17| össze-vissza kiabálnak s egy borizü hang megszólal: Tot 317 17| lelkiállapot lehet az, amelyik egy embert az édes, szép juliusi 318 17| BANKIGAZGATÓ (habozva): Van egy ötletem. Leküldöm az inast 319 17| az öltözőszoba divánjára, egy aranysipkás mentő fölgombolja 320 17| fölgombolja a kabátját, egy másik mesterséges lélegzést 321 17| barátom, térjen magához. Egy jó ember házában van, ez 322 17| A BANKIGAZGATÓ: Akar egy pohárka cognacot?~ ~AZ ÖNGYILKOS ( 323 17| kezdődik ujra?~ ~AZ ÖNGYILKOS: Egy éve, hogy nyomorgunk, azóta, 324 17| hivatalnokot az ajtó elé tettek... egy éve, hogy nem tudok álláshoz 325 17| Három hónap óta nem kerestem egy forintot... a feleségem... 326 17| A TANÁR: Na, igyék még egy pohár cognacot!~ ~AZ ÖNGYILKOS: 327 17| TÖBBIEK (a nemeslelküség egy rohamától elfogva, követik 328 17| utközben vásárolni fogsz egy vendéglőben néhány üveg 329 17| orvosprofesszor, aki még rágyujt egy szivarra.~ ~A BANKIGAZGATÓ: 330 17| szivarra.~ ~A BANKIGAZGATÓ: Egy embert visszaadtunk az életnek.~ ~ 331 17| Boldoggá tették: az igaz. Egy családot megmentettek az 332 17| visszarántottak a kárhozat széléről, egy kétségbeesett ember szivébe 333 17| ez a szerencsétlen talán egy óra mulva ujra megteszi, 334 17| hogy a szánalomnak csak egy nüánszát is éreznék. Egy 335 17| egy nüánszát is éreznék. Egy nyomorgót boldoggá tettek: 336 17| hidegen hagyja önöket, ez az egy a szivükhöz szólt, mert 337 18| TÖRTÉNET~ EGY JÖVENDŐBELI ÁLLAMFÉRFIURÓL.~ ~ 338 18| ÁLLAMFÉRFIURÓL.~ ~Képzelj egy reggeliző terrászt a wörthi 339 18| napfénytől fényes, nyári miliőben egy bájos kis teremtés hajol 340 18| felvonása, melynek diszletei egy szürke, esős nagyvárost 341 18| nászajándékok s csecsebecsék közt egy furcsa vallomást sugtam 342 18| sugtam:~ ~- Mondok neked egy axiómát, ami többet ér, 343 18| boldogságodnak, hát megigérem, hogy egy hosszu levélben hamarosan 344 18| kissé unatkozó arccal ült egy pompás Munkácsy-utcai villában. 345 18| Munkácsy-utcai villában. A villa egy szerencsés barátnőjének 346 18| akit az igazságtalan gólya egy bankigazgató és udvari tanácsos 347 18| bakfisok körül settenkedtek, egy inas Luxorból érkezett cigarettákat, 348 18| megjelent. A redingot-t egy ifju képviselő viselte, 349 18| mondott az alsóházban s most egy negyedórára megjelent a 350 18| tekintélyes arcot, mint egy öreg maharadzsa, három hónap 351 18| szememen kivül, melynek egy hizelgő unokabátyám szerint 352 18| mosolykirálynő szerepében, de van egy pillantásom, melylyel mindig 353 18| pillantásban minden benne van, ami egy előkelő férfilelket gondolkodóba 354 18| egyszer Gerbeaudnál s egyszer egy ugynevezett zenés ozsonnán 355 18| mennyivel bonyolultabb egyéniség egy fiatal lány, mint ti, akik 356 18| magam oly bájos voltam, mint egy karácsonyi angol baba; de 357 18| császárkabáton, mely alatt egy értem égő sziv dobogott. 358 18| krákogott, néha kimerülten ivott egy pohár vizet, s néha szórakozottan 359 18| méltányos fizetség, ha az ember egy jövendőbeli államférfit 360 18| állatbarátok ismerik, akik egy éhező, gazdátlan kutyuskát 361 18| kilencedikén került a sor, egy havas, hideg alkonyaton, 362 18| A Lipót-köruton - mint egy történelmi regényben irni 363 18| kipirul, erélyesen megnyom egy fehér csontgombot, halkan 364 18| összeszoritott ajakkal áll egy pillanatig a fehérkötényes 365 18| perccel később az ifju hölgy egy pompás, nagyon kivilágitott 366 18| körülötte. Szemben vele egy bársonykabátos, szivarozó 367 18| vállaim reszketnek, - de egy pillantás a tükörbe meggyőz, 368 18| pillantása ezt sejteti velem. Egy percig habozik, az arca 369 18| nagylánynyá lesz, ahogy egy érett, tizennyolc esztendős 370 18| kezdek, mint a kisliba, akit egy jószivü bácsi megvigasztal. 371 18| kijelentette, hogy inkább egy egész huszárezredet meggyilkol, 372 18| wörthi tó partján, s lopva egy pillantást vetek az uram 373 19| kápolna gyönyörü ablakából egy pillanatra végigtekintettünk 374 19| hosszu tó sikján, ittunk egy korty friss vizet a kolostor 375 19| kifeszitett vitorláival.~ ~Egy délután - Balaton-Füreden 376 19| bokrai. Délfelé még lebegett egy kevés szellő és lassan tüntek 377 19| ásott pincéikkel, néhol egy verandás, emeletes nyaralóval, 378 19| Giovanni szorgoskodott még egy darabig, hogy a vitorlákkal 379 19| az eget bámultam, melyen egy felhő sem uszott. Végtelen 380 19| távolságban láttam valahol egy fehér yachtot, mely Siófok 381 19| alkonyati brise-t, olykor egy ezüstös ponty ütötte ki 382 19| félmeztelen parasztgyerekek. Egy kis leány az ér sikos, zöld 383 19| hallatszott ki. A hidon egy szalmakalapos könyvvezető 384 19| mely a hegy felé kigyózott, egy vászonruhás, körszakállas 385 19| száraz és unalmas volt, mint egy lévita, de mi mégis megörültünk 386 19| mester, aki reggeltől estig egy csomó kékzubbonyos, árva 387 19| tengelicek füttyentgettek. Egy pillanatra átvillámlott 388 19| hogy ő előtte, aki most egy árnyékos villa verandáján 389 19| nincs messze az idő, amikor egy aranyszegélyü kártya fogja 390 19| fogja tudtomra adni, hogy ő egy hadaró doktor, vagy egy 391 19| egy hadaró doktor, vagy egy kövér bérlő jegyese. Kétségbe 392 19| Tamáshegy közepe táján, egy omladozó pince előtt, valami 393 19| pince olyan volt, mintha egy festő cseppentette volna 394 19| csak a nyaka körül viselt egy csomó szürkésfehér szakállt. 395 19| szakállt. Giovanni kért tőle egy pohár bort, az öreg előhozta 396 19| pincekulcsot s pár perc mulva egy üveg rózsaszinü folyadékot 397 19| rózsaszinü folyadékot tett elénk egy hordóra.~ ~- Ez tavalyi, - 398 19| szeptember derekán, akár egy kripta fenekén. Nincs semmi, 399 19| kukoricát őrzöm vénségemre, mint egy halinás csősz. Nemrégiben 400 19| Balaton mosolygó kék vize egy árnyalattal sötétebb lett. 401 19| volt az öreg paraszt, mint egy óriás hollandi kép.~ ~A 402 19| gondolataimért. Meghalni, mert egy kacér leány elhagyott! 403 20| Borbála asszony magára öltött egy meleg kendőt s kicammogott 404 20| Borbála asszony, én, - felelte egy reszkető leányhang, - Turóczy 405 20| hideg, havas éjszakából egy roskadozó leány bukott be 406 20| alatt, a leány karjában egy szunnyadó baba hevert; nedves, 407 20| Csöndesség volt, csak egy mécses égett a boltozatos 408 20| kisasszony...~ ~A lépcsőkön égett egy vérvörös lámpa. A leány 409 20| II.~ ~Egy pillanatra átfutottak a 410 20| keblére hanyatlott, mint egy vergődő galambé.~ ~- Itt 411 20| magam a Gyuri keblén és egy tavaszi napon, amikor az 412 20| katicabogarak mászkáltak, egy reggel azt ajánlotta, hogy 413 20| meg, hogy sohasem hagy el. Egy este, mikor az édesatyám 414 20| még mamától reám maradt. Egy éjjel valami stájer falusi 415 20| szálltunk meg, ablakunk alatt egy hegyi folyó zugott tova 416 20| emberei láttak hajnalban egy fiatalembert, aki az erdőnek 417 20| a felcicomázott leányok. Egy korcsmából éjnek idején 418 20| zarándokoltam el, egyszer egy jószivü molnárnál feküdtem 419 20| nem jöhettem tovább.~ ~Egy öreg, német asszony háza 420 20| mulva tovább indultam innen, egy kicsiny gyermekkel karjaimban...~ ~ 421 20| Isten lakik? Nem adnak-e egy nyugalmas ágyat, ahol egyszer 422 20| kolostor békés falai között.~ ~Egy baba a kolostorban, ez valóban 423 20| legyenek csak csöndesen egy pillanatra.~ ~Ilyenkor ugy 424 20| Annácska, hadd csititgatom egy pillanatig...~ ~Aggódva 425 20| édes, omlós süteményt.~ ~Egy reggelen azonban igy szólt 426 20| Ilyenkor aggódva bujtak össze egy sarokban a fehér capuchonok:~ ~- 427 20| aggódó csoportját. Mint egy sereg vergődő galamb, hajoltak 428 20| ime, a padló kőkockáin, egy puha vánkoson megpillantotta 429 20| lehajtotta a fejét.~ ~- Egy szegény leányé, aki itt 430 20| szemöldökeit, de e pillanatban egy napsugár szökött be a sekrestye 431 21| szenzáció támadt: a vendégek egy reggel észrevették, hogy 432 21| egyetemi éveit elvégezve, egy napon arra a lépésre szánta 433 21| tudja - a hetvenes években egy alföldi garnizonban szolgált, 434 21| bemutatták a nagyhercegnek, egy szemüveges, jóképü tábornoknak, 435 21| vörös szalonban történt, egy nagyon sovány, de barátságos 436 21| nagyszerüen haladt), de egy téli alkonyaton Paloznaky 437 21| megkapó akkorddal végződött: egy ibolyaillatos tavaszi napon 438 21| füzetet átnézte, a szeme egy különös mondaton akadt meg; 439 21| uralkodóház elsőszülöttje, egy huszonkétéves fiatal hadnagy, 440 21| pénzzel, nyakkendőjében pedig egy gyémántos tűvel, melyben 441 21| vezető üvegajtó szárnyai s egy hófehér haju, de még mindig 442 21| kis ezüstveretü asztalt, s egy nagy tablettán fölszolgálta 443 21| szelet rózsaszinü sonkát, egy lágy tojást és egy pohárka 444 21| sonkát, egy lágy tojást és egy pohárka aranyként csillogó 445 21| csillogó tokaji bort...~ ~Egy kékszemü kisasszony, egyébként 446 21| annyit hörpint a borból, akár egy kanári madárka...~ ~Paloznaky, 447 21| vörös szalonban, miközben egy bájos leány gamin módra 448 21| kiegyenesiti a derekát... Egy percig mozdulatlanul áll, 449 21| filagóriája mellett elhaladva, egy siető ember kiáltása hallatszik 450 21| uram, álljon csak meg...~ ~Egy kopott gérokkos, vörös nyakkendős 451 21| megy. Ugy rémlik neki, hogy egy gyönyörü, harminc esztendős 452 22| világhirü anatómus-tanára, egy téli estén különös dolgot 453 22| arckifejezéssel gyujtott meg egy kénes gyujtót a klinika 454 22| szolgálatára, - szólott ki egy fiatal férfihang.~ ~Dömjén 455 22| Szénás, - fordult aztán egy szőke, pápaszemes fiatalemberhez, - 456 22| dolga, nézzen föl hozzánk egy szivarra és egy csésze fekete 457 22| hozzánk egy szivarra és egy csésze fekete kávéra...~ ~- 458 22| Dömjén doktor fölült egy villamosra és régi jénai 459 22| motorászott.~ ~Az ajtót egy menyecskés fejkendőjü, olajbarna, 460 22| különös toalettben fogadta. Egy kőkorszakbeli masztodon 461 22| fölirással: A papa kedvence. Egy XVI. századbeli harcos vállperecéről 462 22| szenvedélyesen udvarolni kezdett egy feketeszemü, piszeorru teremtésnek: 463 22| arroganciának: azt mondanám, hogy egy tudományos mesével mulatott 464 22| mert az igazi tudósnak csak egy komoly jeligéje lehet, ez: 465 22| szóbeszédet; most szivjon el egy jó szivart a tudomány haladásának 466 23| sondersbergi nagyhercegségen s egy napra megállapodott a rezidencáiban. 467 23| Méltóztassék fölkelni, egy lakáj van itt a nagyhercegi 468 23| palotából.~ ~- Mit akar?~ ~- Egy levelet hozott nagyságod 469 23| Küldje hát be...~ ~Egy halványsárga libériás lakáj 470 23| hálóinges nagy ember előtt.~ ~- Egy levél, - mondta, - Crailsthal 471 23| hogy a nagy Sauters Willy egy napot a rezidenciában tölt, 472 23| ebéd előtt, három órakor, egy kis rögtönzött hangversenyt 473 23| operettfejedelemnek a rendjelecskéit, de egy rozettával több, az bizonyos...~ ~ 474 23| figyelmesen hajolt a szinpad felé egy barna körszakáll s nehány 475 23| mikor feltürt gallérral ült egy jól bezárt fogatba, igy 476 23| Az üvegajtón át Sauters egy magas, paradicsomvörös urat 477 23| a virágágyak közül, aki egy kissé hadarva üdvözölte 478 23| parkettjére. Az ötödik teremben egy rózsás arcu, fiatal ember 479 23| kombinációba is hozták nemrégiben egy hatalmas trón örökösével. 480 23| bemutatta a hugainak, s egy öreg, fehérhaju dámának, 481 23| idején Weimarból. Sauters egy pillantást vetett a levelekbe, 482 23| megsárgult irásokat.~ ~- Egy darab tisztességes filet-t 483 23| estén...~ ~Sauters kettétört egy zsemlyét.~ ~- Csinos darab 484 23| kóboroltunk valaha Algirban. Nem egy jó délutánt töltöttünk el 485 23| minden nagy tehetségben van egy szemernyi a kalandorok 486 23| hugával, ő óvatosan tépett le egy darabot az aranyszegélyes 487 23| szőlőből, s maga is ivott egy gyüszünyit az előtte álló 488 23| Sauters ostobán állt egy percig, de Crailsthal gróf 489 23| visszament a vendéglőbe s egy félóra mulva elutazott Sondersbergből.~ ~ ~