Rész

 1  6|            nem pszichológus, kedves barátom, hanem egy szegény, halálosan
 2  6|                  Azt mondom, kedves barátom, - és igy is van. De ezt
 3  6|             Én attól tartok, kedves barátom, hogy soha sincs, - de annak
 4  6|        oszlopának...~ ~Maga, kedves barátom, át tudja érezni az emberi
 5  6|        többé...~ ~Sejti már, kedves barátom, hogy mi történt a maga
 6  6|        ezután történt? Maga, kedves barátom, aki ismerős az asszonyi
 7 12|           mellett laktunk, édesapja barátom és pályatársam volt, de
 8 12|        ékszereit...~ ~- Nem, kedves barátom, a lord ott maradt a Tauchnitz-könyvekben
 9 12|       müvész felesége...~ ~- Kedves barátom, most hagyjuk el egy pillanatra
10 12|            nyomára vezetett? Kedves barátom, maga talán meg fog érteni,
11 12|           ezt a sértést?~ ~- Kedves barátom, engem sokkal inkább izgatott
12 14|             biztosan tudom, hogy jó barátom. Maga is gyöngédséget szomjazó
13 15|            rá?~ ~- Haragról, kedves barátom, szó sincs. Elvégre nem
14 15|         kezét. Megdöbbenve néztem a barátom arcába (nagy egek, mi fog
15 15|             Kérdőleg pillantottam a barátom arcába, de még mielőtt szólhattam
16 17| öngyilkoshoz.) Jó reggelt, tisztelt barátom, jó reggelt!~ ~AZ ORVOSNÖVENDÉKEK (
17 17|            AZ UDVARI TANÁCSOS: Édes barátom, térjen magához. Egy jó
18 17|               Ne busoljon, ked­­ves barátom, mától kezdve másképp lesz...
19 22|                A glabella, tisztelt barátom, a glabella, vagyis a homlokcsont
20 22|         glabella nem csal, tisztelt barátom, a glabella bizonyos, mint