Rész

 1  3|     barátnői zsurjaival.~ ~- Már voltam a Köruton, ahol csekély
 2  6|          E délelőtt csupán magam voltam az Emma hercegnő lovagja;
 3  6|        nyári alkonyaton, hütelen voltam. A másodikat, akivel husz
 4  6|  tudódott ki, amikor menyasszony voltam s az ősz embert egy jókedvü,
 5  6|        Kicsi korom óta mindig én voltam legközelebb a szivéhez,
 6  6|     tulsó feléről irt hozzám! Én voltam szomoru életének poézise,
 7  6|  ördögöké, de azt hiszem, igy se voltam a legcsunyább... Most már
 8  6|         s jól tudja, hogy sohase voltam hive a véletlen megismerkedéseknek,
 9  8|          leánykoromban tisztában voltam?~ ~Fiam, asszony is vagy,
10 14|      egész az örülésig féltékeny voltam. Oly féltékeny, hogy gyakran
11 14|    szomjazó asszony volt s én se voltam különb a többi férfinél,
12 14|          egy ideje, amikor közel voltam ahhoz, hogy valami ostobaságot
13 17|           AZ ÖNGYILKOS: Levelező voltam... kilencszáz forint fizetéssel
14 18| politikát, már tiz óra előtt ott voltam a karzaton. Édesanyám, aki
15 18|      elterül. Én magam oly bájos voltam, mint egy karácsonyi angol
16 19|         szerelmes és boldogtalan voltam s hogy néha mitsem vártam
17 19|          bérlő jegyese. Kétségbe voltam esve, de azért figyelmesen
18 20|          az éjszakában:~ ~- Anya voltam én is és én értelek, szegény
19 20|      kaput, amelyen belül boldog voltam egyszer - és most itt vagyok,