Rész

 1  1|      minden katonájával elvehesse tőle.~ ~ ~ ~
 2  2|        szerettem volna borzong­ni tőle), de szegény kis uracskám
 3  3|           természetesen óvakodott tőle, hogy a szegény gyermek
 4  3|          el akarták volna rabolni tőle! A szobában mély csönd volt,
 5  5|           atyákat boszantotta. Ha tőle függ, a refektórium asztalára
 6  5|     magában:~ ~- Hátha megtagadja tőle a halotti szentségeket?
 7  6|        azzal áll boszut, hogy lop tőle valamit, az - higyje meg
 8  6|        kézszoritással elbucsuztam tőle. És én ez éjjelen megkönnyebbült
 9  8|         akarsz menni? - kérdeztem tőle megütődve.~ ~- Ugy van.~ ~-
10  8|           mint nekem? - kérdeztem tőle valami gyanus szelidséggel.~ ~
11  8|           dörömbölt az ajtómon, s tőle szinte szokatlan logikával
12 10|           büszkeségem? - kérdezte tőle az anyakirálynő gyöngéden.~ ~
13 12|      Budapesten volt? - kérdeztem tőle, amig keskeny, keztyüs,
14 12|          lovagvárában? - kérdezem tőle, miközben rózsás, kicsattanó
15 14| becsületérző fiu volt. Ha féltett tőle, mond­hatom, hogy rosszul
16 14|      szeret egy kissé?” kérdeztem tőle, amig a szivem oly hevesen
17 19|           szakállt. Giovanni kért tőle egy pohár bort, az öreg
18 21|          minisztert fölkeresse, s tőle - holmi szegről-végről való