Rész

 1  1|      jó vicispánunk ugyan mit szólt volna hozzá, hogy a fiából
 2  1|     tüz elé tartva, álmodozva szólt, mint a karácsonyi angyal
 3  5|  atyám, nincs többé szükség - szólt halkan, mig a nők jajveszékelve
 4 13|      elröpitenek magától...~ ~Szólt és eltünt, mint a májusi
 5 16|  krajcár.~ ~- Hallja az ur, - szólt Pataky János habozva, -
 6 17| önöket, ez az egy a szivükhöz szólt, mert a valóságban látták.
 7 18|    beszélt!~ ~- Kisasszony, - szólt dadogva, - nagyon jól tette,
 8 19|       bort?~ ~- Nem hiszem, - szólt, - itt már tavaly nem igen
 9 19|    hordóra.~ ~- Ez tavalyi, - szólt, - de akkor már alig csöppent
10 20|  kávét pörkölte, titokzatosan szólt Borbála asszony kora reggel:~ ~-
11 20|        A fejedelemasszony igy szólt reggel a nővérekhez:~ ~-
12 20|    gyerekkel babrál. Néha igy szólt egyik-másik:~ ~- Adja csak
13 20|      Egy reggelen azonban igy szólt a fejedelemasszony:~ ~-
14 21|     aztán egyszerü arccal igy szólt hozzá:~ ~- Majd megpróbálom,
15 21|        miközben álmodozva igy szólt magában:~ ~- Istenem, ha
16 23|    hunyorgatott, a pincér igy szólt hozzá:~ ~- Méltóztassék
17 23|       jól bezárt fogatba, igy szólt néha az impresszáriójához:~ ~-
18 23|   dugta a kezét.~ ~- Tudja, - szólt bizalmasan, - csak aztán