Rész

 1  1| grófnője e kérdésre lesütötte a szemét, aztán lopva felnézett megint
 2  3|         ironikusan sütötte le a szemét, Peélynek pedig egy furcsa
 3  3|         utóbb fölvetette fényes szemét, amely valami különös visszafojtott
 4  3|            A gyermek behunyta a szemét, nagyot sikoltott, aztán
 5  4|      ágyában utoljára függeszti szemét a mennye­zet barokkcifrázataira,
 6  5| nyilására bágyadtan fölemelte a szemét; s pillantásában megvillant
 7  6|    fehérhaju asszonyt, aki okos szemét most kiváncsian felém forditotta:~ ~-
 8  6|   utoljára, látni akar, mielőtt szemét abban az idegen országban
 9  6|   detektivek elcipelték, könyes szemét legelőször énreám forditotta...
10 10|  világért föl nem vette volna a szemét a király selyemszalagos
11 10|         az alázatos udvarlókat, szemét könyek boritották el, majd
12 11|        leroskadt a karosszékbe, szemét fátyol boritotta el és egy­szer­re
13 12|         áll előttem, aki szürke szemét tágra nyitja föl örömében,
14 15|        pillantásával szögezte a szemét a kisérője arcára. Ha én
15 17|   ÖNGYILKOS (lassan fölnyitja a szemét s ugy néz körül, mintha
16 18|    férfi oly tágra nyitja föl a szemét, mintha a föld megnyilt
17 21|   meglehetősen tágra nyitotta a szemét, mikor bájos tanitványával
18 21|       rám... Paloznaky behunyja szemét, s mire fölnyitja, megint