Rész

 1  4|                  még mindig betöltetlenül áll, a viola kanonoki övre s
 2  4|              fabábu helyett, aki feszesen áll ágya mellett, egy remegő
 3  5|                  szentségeket? Hátha most áll boszut mindazért, amit a
 4  6|             használ. Aki a tolvajon azzal áll boszut, hogy lop tőle valamit,
 5  8|                  a festő-állványa mellett áll, akkor egyszerre valami
 6  8| impertinencia-számba megy...~ ~Hogy miben áll és miben nyilatkozik meg
 7  8|               felső kabátját, hogy meg se áll a Korányi tanár rendelőszobájáig.~ ~-
 8 12|                   fiatal, rövidlátó leány áll előttem, aki szürke szemét
 9 14|                  férjnek egy a sorsa: ott áll őrt, ahol nincs szükség
10 16|         létszámában négy jóétvágyu fiuból áll - hangosan cincogni kezd
11 17|                 megállapodott uriemberből áll, éjfélfelé fiakkereken hajtat
12 18|               mely oly közeli rokonságban áll a mi Balatonunkkal, s melyen
13 18|              némán összeszoritott ajakkal áll egy pillanatig a fehér­kötényes
14 18|             nagyon kivilágitott szalonban áll, s ugy érzi, hogy a könyvek,
15 18|                hogy ez a Niobe-póz nem is áll éppen rosszul az arcomhoz.
16 21|                mire fölnyitja, megint ott áll öt lépésnyire a hercegnőtől,
17 21|                 aki uralkodójával szemben áll, mereven kiegyenesiti a
18 21|                  Egy percig mozdulatlanul áll, aztán épp ugy meghajol,