Rész

 1  2|     szelid, kisfius fejét, - annyira boldoggá tett a gondolat,
 2  2|       Mi tetszett meg rajtam annyira Tomnak, hogy feleségül,
 3  2| Shylock, ezt csináld meg, ha annyira nagyra vagy a rendezői talentumoddal!~ ~
 4  3|       Ez a gondolat hirtelen annyira elhatalmasodott rajta, hogy
 5  5|         De mivel a spékelést annyira értitek, mint senki más,
 6  7|     a nagy, lángoló és mégis annyira földi érzésben semmi sincs
 7  7|      a regényekben olvashat. Annyira kivánkozom maga után, hogy
 8  7| kacagással, - akkor maga nem annyira énbelém szerelmes, mint
 9  8|  aligha kompromittálta magát annyira, mint nagyzoló és elbizakodott
10  8|  Kérdésem - furcsa, ugy-e? - annyira meglepte, mintha arról értesitettem
11  8|         Elment, miután ismer annyira, hogy a nyakam keményebb,
12 10|   hogy mennyire szeretem!... Annyira tele van a szivem, hogy
13 12|     az öltöztetést nem értem annyira, mint a francia korrespondenciát.
14 14|      mindannak, amiért magát annyira meggyülöltem; amig maga
15 15|    se érdemel a jó Istentől. Annyira hű, egyszerü és jólelkü,
16 18|      hajtott magához, hiszen annyira sajnálom magamat!~ ~A zokogásom
17 21| hercegnő láthatólag megijed, annyira megijed, hogy a villát is