Rész

 1  5| Bonifáciust, a hegyek közt fekvő kolostor kapusát.~ ~- Valamelyik
 2  5|         ragyogott, s kivülről, a kolostor udvaráról, idehallatszott
 3  5|          szó, ami szó, a szegény kolostor megérezte az alávaló konkurrenciát;
 4  5|          barátokat, a gvárdián a kolostor tornyából néha borus pillantásokat
 5  5|       bucsut készülnek mondani a kolostor ketrecének és halastavának...
 6 19|          egy korty friss vizet a kolostor zölddel befuttatott udvarán.
 7 20|          I.~ ~Borbála asszony, a kolostor kapusnője arra ébredt föl
 8 20|         akadhat dolga ilyenkor a kolostor ájtatos lakóival? Borbála
 9 20|    szivvel töltött itt valaha, a kolostor csöndes falai között. A
10 20|          éjjel megláttam végre a kolostor tornyát, igy szóltam magamban:
11 20|           aki jóizüen szunnyad a kolostor békés falai között.~ ~Egy
12 20|      hogy gyereksirás veri föl a kolostor valamelyik félreeső folyosóját.
13 20|  titkárával együtt elhajtatott a kolostor elől.~ ~ ~ ~
14 22|       holnap reggel bevonulhat a kolostor cellájába...~ ~Dömjén tanár