Rész

 1  1|         a drágakövek, melyek a fejedelemasszony hosszukás ujjain sziporkáztak,
 2 20|   vállára tette a kezét.~ ~- A fejedelemasszony ébren várja, kisasszony...~ ~
 3 20| kegyetlenül idecitálták őket a fejedelemasszony szine elé.~ ~Akkor tán jobban
 4 20|        borzadalmas éjszakán. A fejedelemasszony éjjeli köntösben ült az
 5 20|       vagyok, asszonyom...~ ~A fejedelemasszony fölkelt a helyéből, szigoru
 6 20|  valóban különös dolog volt. A fejedelemasszony igy szólt reggel a nővérekhez:~ ~-
 7 20|      Fölkelt-e már a baba?~ ~A fejedelemasszony maga dugdosta a piskótát
 8 20|   reggelen azonban igy szólt a fejedelemasszony:~ ~- Ama szegény leány erős
 9 20| meghallgatta kérésüket, mert a fejedelemasszony igy szólott hétfőn este:~ ~-
10 20|    helyet foglalt pár percre a fejedelemasszony szalonjában, majd a nővérek
11 20| imádkozó egyház­nagy fülébe. A fejedelemasszony elsápadva suttogta:~ ~-
12 20|    kerül ide ez a gyermek?~ ~A fejedelemasszony lehajtotta a fejét.~ ~-
13 20|     püspök szigoru arcába.~ ~A fejedelemasszony ijedten állt ott, de a püspök