Rész

  1  1|   másfélmázsásra hizott falusi biró, aki az öreg Zsombory idejében
  2  1|              láthatatlan lény előtt, aki az öreg tölgyfaszék fölött
  3  1|             udvaros, egy öreg ember, aki már a néhai vicispányt is
  4  1|              a hórihorgas legénynek, aki hangos kürtszóval hajtatott
  5  1|              hatalmas szál katonára, aki szepegő gyermek módjára
  6  1|             Egy rabiátus öreg ember, aki ifjukora óta mindig himzett
  7  1|           ment egy soknevü nemeshez, aki a távol madridi udvarban
  8  1|              magához az öreg ispánt, aki már az apját és a nagyapját
  9  1|             császár kiséretében van, aki az ország inzurgenseit megszemléli.
 10  1|         nincs az a császár a földön, aki minden katonájával elvehesse
 11  2|     keresztes vitéz jár éjjelenkint, aki sohase tért vissza a szentföldről
 12  2|            hogy mit jelent ez nekem, aki piszkos pesti bérházakban
 13  2|       megvilágitott hálószobába. Én, aki tizennégy éves korom óta
 14  2|            szinház levegőjében élek, aki kedves szédelgők, rokonszenves
 15  2|          növekedtem föl nagyleánnyá, aki a sugót tegezem és akit
 16  2|        megcsókol a szinfalak között, aki egy jó kritikáért csábitóbb
 17  2|     igyek­szem lenni Cleopatránál és aki egy hitelbe kapott jelmezért
 18  2|      számtiszt negyedszülött leánya, aki önhatalmulag adományoztam
 19  2|        vállon ütögetni a kisértetet, aki fejét hódolattal a lábaim
 20  2|             Ránéztem a vőlegényemre, aki épp oly szelid pillantással
 21  2|           hogy én, Koller Gabriella, aki külvárosi elemi iskolába,
 22  2|     valamennyi férfiismerősöm közül, aki nem akart a szeretőjévé
 23  2|          vezetett a kezénél fogva, s aki most pironkodva rámbizza
 24  2|      keselyorru, taplószivü uzsorás, aki önönmagát tartja a világ
 25  2|      léghuzamban, a vörös karmester, aki félig bóbiskolva emeli föl
 26  2|          valami régi, családi dajka, aki valamikor a keresztvizre
 27  2|     udvarmester fel­ügye­lete alatt, aki hangtalanul dirigálta a
 28  2|              háromnapos uracskámmal, aki a cigarettásdobozt szolgálatkészen
 29  2|              és vérszomjas férfihez, aki boltozatos kapukon, meredek
 30  2|          mozdulatlanul fekvő uramra, aki halkan pihegett mellettem
 31  2|           mint a szorgalmas gyermek, aki másnapra jól megtanulta
 32  2|       vetettem a hálóinges kisfiura, aki egy pólyásbaba derüjével
 33  2|        derüjével pihent mellettem, s aki perfidül idetolakodott közénk,
 34  3|             A BARÁTNŐJE.~ ~Peélyhez, aki szokása szerint korán reggel
 35  3|        magasságában.~ ~Jákóy Zsuzsa, aki e pillanatban az ujkori
 36  3|           agyonkényeztetett gyermek, aki anya nélkül nevelkedett
 37  3|         esett a mogorva, vén póknak, aki a közhit szerint hu­szonöt
 38  3|               maga volt az egyetlen, aki jó volt hozzám. Azért jöttem,
 39  3|         csöndesen mosolygó Zsuzsára, aki a gyanutlan gyermek nyugodtságával
 40  3|              becsületes nyárspolgár, aki tiz órakor az ágyba fekszik!
 41  3|        fölött. Az iskolásgyermekből, aki eddig titkos szomoruságát
 42  3|       ellenállhatatlan asszony lett, aki egyedül van vele egy magányos
 43  3|              s az ártatlanok védője, aki életét az elnyomottaknak
 44  3|             a lelketlen gazemberről, aki e pillanatban az afrikai
 45  4|          Benedek, a püspöki helynök, aki már négy püspöki interregnumban
 46  4|           szinben tünt föl a püspök, aki mint valami uralkodó fejedelem,
 47  4|     megkezdődnek. Mert a kamarás ur, aki ez esetben a rokonságot
 48  4|              S mialatt a titkárral - aki e percben is gondosan ügyel,
 49  4|    remélhetünk-e még?~ ~De az orvos, aki most a hálótermet elhagyta,
 50  4|             A szemináriumi igazgató, aki neves egyházi költő, már
 51  4|            találgatják s a nyomdász, aki a gyászjelentés szövegét
 52  4|           érzéketlen fabábu helyett, aki feszesen áll ágya mellett,
 53  5|            hogy keltsen föl valakit, aki a haldoklót a bünei alól
 54  5|         körül... És a megyés püspök, aki szenvedélyes hive volt a
 55  5|       okozott... Dominique legalább, aki a portában vára­ko­zott,
 56  5|        fölsikoltott; az orvos pedig, aki a kis szalonból berohant,
 57  5|             várakozott rá; és a pap, aki meg­lehetősen fázott, borzongva
 58  6|           mint két bizalmas jóbarát, aki rég tul van már a banális
 59  6|    végignéztem a fehérhaju asszonyt, aki okos szemét most kiváncsian
 60  6|              De maga, Emma hercegnő, aki annyi idő óta kitüntet engem
 61  6|       belőlem, hanem a pszichológus, aki még a sir szélén is az asszonyokat
 62  6|            férjnél. Az első uramhoz, aki huszonöt évvel ezelőtt halt
 63  6|              iszapfürdő nem használ. Aki a tolvajon azzal áll boszut,
 64  6|          annak a feleségnek a bünét, aki az urát mindenkinél jobban
 65  6|             ismeretlen férfi állott, aki aggódó részvéttel tekintett
 66  6|          kedves, gyerekkori jóbarát, aki apai jóakarattal közeledett
 67  6| bemutatkozott (egy lyoni orvos volt, aki tudományos küldetésben utazott
 68  6|       történt? Maga, kedves barátom, aki ismerős az asszonyi lélek
 69  6|            idegen férfi karjai közé, aki dédelgetett és jó volt hozzám,
 70  6|       dédelgetett és jó volt hozzám, aki a könnyeimet felcsókolta,
 71  6|              könnyeimet felcsókolta, aki szeretetet mutatott irántam
 72  7|      egészséges ifjuságtól, a leány, aki huszonhárom éves korára
 73  7|          finom, fehér teremtés volt, aki egy szalonban is bizonyára
 74  7|             venni egy fiatal leányt, aki sem nagy vagyont, sem nagy
 75  7|           első asszony az életemben, aki nemcsak az éhes férfit érdekli
 76  7|          méltó lénynyel osztjuk meg, aki lelkileg teljesen egyenrangu
 77  7|        szeretővé lesz az ölelésemre, aki a szerelem pilla­natában
 78  7|            Ha a doktor­kis­asszonyt, aki ugyanannyi iskolát járt,
 79  7|    ugyanannyi iskolát járt, mint én, aki ugyanannyit tud, mint a
 80  7|      legöregebb udvari tanácsosok, s aki a légyott előtt és után
 81  7|         partnerré tudom átalakitani, aki egy tudatlan bakfis boldog
 82  7|       megrázta magát, mint a hattyu, aki a tóból a szárazföldre lép.~ ~-
 83  7|             ódivatu teremtés vagyok, aki ostobán ragaszkodom a régi
 84  7|             talál egy fiatal leányt, aki hizelgőnek találja magára
 85  7|              megsértődött kisleányé, aki titokban lovagmesékről és
 86  8|          arra a csuf öreg asszonyra, aki leginkább kardoskodott mellette?),
 87  8|           nagy darab szőke emberhez, aki még az ecset szót is, mely
 88  8|         azzal a kis eminens diákkal, aki még a lapdázást is elhanyagolja
 89  8|             szép és tökéletes férfi, aki minden asszony­nak imponál;
 90  8|              az eleven Nagy Kristóf, aki látszat szerint mázsás sulyokkal
 91  8|   szédelgőnek nevezni azt az alakot, aki hangyamászásai ellenére,
 92  9|           középkor ködéből. Sárkány, aki életében legalább kétezer
 93  9|          afféle vicinális Sedlmayer, aki reggel-este ott kóborolt
 94  9|              ahhoz a cselédleányhoz, aki a konyhában a kávésedényt
 95  9|           pápaszemes emberke állott, aki egy vállára vetett téli
 96  9|            Beert a világtörténetben, aki nem tartotta be, amit valakinek
 97  9|             szekrényem kigyuladt. De aki akarja, bármikor megnézheti
 98  9|             zokogott, hogy Sárkány - aki egy percig arra gondolt,
 99 10|     kikosa­razom...~ ~A skót király, aki már is büszke volt arra,
100 10|         százszor is lehetetlen... Ő, aki öt ország ura...~ ~- Én
101 10|               De nincs senki, senki, aki az igazat megmondaná...~ ~
102 10|         köztük egy becsületes ember, aki az igazat megmondja...~ ~
103 10|              engedve báró Gránátnak, aki a világért föl nem vette
104 10|                  Kanonenstein lovag, aki a nyers szókimondás hirében
105 10|          intett Joannes rhetor felé, aki kerek ötven évet töltött
106 10|             mint a hirneves Galenus, aki állitólag mindazokat tudta,
107 10|              előkelő Hoys-Hopp gróf, aki a szegény emberekkel nem
108 10|            egy öreg ember várakozik, aki azt állitja, hogy be tudná
109 10|              az alkhimisták királya, aki a madarakkal ugy beszélt,
110 10|      bölcseségben megőszült halandó, aki egy makacs fruska lelkébe
111 10|           előtted, mert senki sincs, aki az igazat megmondaná...
112 10|           kincsesháznál többet ér... Aki fölteszi, az nem a világot
113 10|            látja, mint amilyen... De aki a csodapápaszemet az orrára
114 10|            Elő azzal a nyomorulttal, aki ezt a hitvány pápaszemet
115 10|              érde­mel az istentelen, aki a királyt ilyen gyöngének,
116 10|      előcipelték Gärtnerius mestert, aki csodálkozva igy szólott:~ ~-
117 10|              viszitek a nyomorultat, aki a királylyal ilyen gyalázatos
118 10|          küldte azt a merész fickót, aki fejedelmi sze­mélyét kisebbitette.
119 10|        akaratnélkül való gyermekben, aki remegve a kezem után esen­gett,
120 11|          tigris - mondta szomoruan - aki egyetlen hibáért szekundát
121 11|              kényeztetett urigyerek, aki még tizenötéves korában
122 11|         harisnyában járatnak. A fiu, aki csattos lakkcipőt, hófehér
123 12|         rövidlátó leány áll előttem, aki szürke szemét tágra nyitja
124 12|           nem egészen fiatal leányt, aki habozás nélkül sutba hajitotta
125 12|      szüksége volt egy földi lényre, aki az impresszárió távollétében
126 12|              végezze. A zenemükiadó, aki mint tudja, anyai nagybátyám,
127 12|          angol lord elsőszülött fia, aki egyenesen az indiai alkirály
128 12|              és megyebizottsági tag, aki két év óta - amikor az itt
129 12|              a járásorvos feje köré, aki megcsontosodott polgárember
130 12|      bricseszes, vidéki járásorvost, aki talán még gimnázista kora
131 12|        féltékeny volt ez az asszony, aki az urát minden lelkifurdalás
132 12|              ki a sodrából? Ez a nő, aki a világ legelső müvészét
133 12|            magának kell megfejtenie, aki hivatásánál fogva belelát
134 13|            emlékére! A megtört férj, aki az apácákkal együtt egész
135 13|            agglegénynek hitte magát, aki itt fog megöregedni a tamáshalmi
136 13|        rozsföldek között. A kasznár, aki vacsorára állandóan a kastélyba
137 13|          vasuti konduktor várakozik, aki mindenáron beszélni akar
138 13|             sompolygott az ebédlőbe, aki mély hajlongások között
139 13|          elő­kelő uriasszony is van, aki nem tudna meglenni a dohányfüstös
140 13|            egy tisztességes asszony, aki sohase gondolt még arra,
141 14| Természetesen arra a szép asszonyra, aki a feleségem volt.~ ~- Csak
142 14|         hinnem, hogy mégse az többé, aki harminc évvel ezelőtt volt.~ ~-
143 14|            igen volt épkézláb férfi, aki legalább egy kissé ne akart
144 14|           még Fátra főhadnagyra?~ ~- Aki később Szenttamássy bárónőt
145 14|            abból a fajból való volt, aki az asszonyoknak tetszik.
146 14|             különb a többi férfinél, aki a feleségét elhanyagolja...
147 14|            az egy emberre gondoltam, aki az én szememben maga volt
148 14|              tréfának a kérdésemet - aki tréfál, az nem sir, mint
149 15|   iskolatársammal, Molnár Gyurkával, aki a gimná­zium­ban hires volt
150 15|            bemutatott a feleségének, aki fáradtan ült egy öblös kosárpad
151 15|        asszony, - szóltam az urához, aki az egyik süldőleánnyal beszélgetett.~ ~
152 15|           ugyan azzal kacérkodhatik, aki neki tetszik...~ ~- Hát
153 15|            tejfeles­száju suhanccal, aki az oldala mellett kullog...~ ~
154 15|             olyan férfiről ál­modik, aki épp olyan gyöngéd, épp olyan
155 15|           férfiideál jár az eszében, aki sárkányokat öl és pamutot
156 15|                 Álmodozó kis bolond, aki tulajdonképen minden rosszaságtól
157 16|              Pataky, a vén direktor, aki állitólag főhadnagy volt
158 16|             Raksányi, a sánta szabó, aki esténkint a jegyszedői méltóságot
159 16|               két varrókisasszony, - aki a direktorné toalettjeit
160 16|           szaporodik és az ünnepelt, aki időközben bekente magát
161 16|              megpillantja Grün urat, aki a mell­tüt és az evőeszközöket
162 16|              nézi az alacsony Grünt, aki ijedten meglapul... Majd
163 17|           udvari-tanácsos-képviselő, aki a bankban igazgatósági tag
164 17|              s né­hány szalmaözvegy, aki megengedheti magának azt
165 17|             háza előtt. A házmester, aki kaput nyit, szin­te babonás
166 17|             az országos nevü tanárt, aki kezet fog az urakkal, néhány
167 17|              pedig az orvostanár ur, aki épp most biztositott bennünket,
168 17|          csókolni a bankigazgatónak, aki a merényletet szerencsésen
169 17|              meg az orvosprofesszor, aki még rágyujt egy szivarra.~ ~
170 18|   Középeurópa legcsinosabb férfiára, aki az asztal tulsó sarkán a
171 18|              legboldogabb halandója, aki három nappal ezelőtt a tekintélyes
172 18|              lányt veszik feleségül, aki tetszik nekik, hanem azt,
173 18|              közé. Szegény barátnőd, aki, mint tudod, mindössze nyomorult
174 18|           mérhetetlen kincseiből, de aki mindennek dacára hat­szobás
175 18|              ifju képviselő viselte, aki délelőtt nagy beszédet mondott
176 18|          lány a komoly politikusnak, aki pár órával ezelőtt még a
177 18|              ez az affektáló legény, aki bennem, a tizenhárompróbás
178 18|   önbizalomtól duzzadó, nagy csacsi, aki néhány orfeumban töltött
179 18|             a képviselőházban, s én, aki szivből gyülö­lök minden
180 18|        voltam a karzaton. Édesanyám, aki sokkal inkább tisztában
181 18|         szende, fiatal leány szalad, aki kezecskéjét dobogó szivére
182 18|           érzi magát, mint a katona, aki esze­veszett hőstettet készül
183 18|              istenkéhez fohászkodik, aki valaha virágos gyer­mekágyacskája
184 18|           fehér­kötényes inas előtt, aki az impozáns szárnyasajtót
185 18|              a fehérkötényes legény, aki csodálkozva és szemtelenül
186 18|            eltelve a jó isten iránt, aki nemcsak a sziklákból, hanem
187 18|            szerelmes vezér­igazgató, aki százezer koronás jövedelmét
188 18|             zsarnokoskodtam rajta!), aki kitagadással fenyeget, ha
189 18|          jegyzem magamat, édesanyám, aki mára kelengyémet késziti,
190 19|           Szeretetház segédtanitója, aki mindenféle gizgazt összeszed,
191 19|             volt ez a falusi mester, aki reggeltől estig egy csomó
192 19|           ugy vagyok, mint a gyerek, aki elmosódó óriásokat lát a
193 19|        szeretetben, s hogy ő előtte, aki most egy árnyékos villa
194 19|     figyelmesen hallgattam Kis urat, aki lelkesen beszélt azokról
195 19|            mentünk a vén paraszthoz, aki megbillentette előttünk
196 20|             boldogtalan ember lehet, aki éjnek évadján hagyja oda
197 20|        glóriás égi asszony képe elé, aki szeliden, jóakarattal nézett
198 20|              plébánosunk unokaöccse, aki Pólában volt négy évig a
199 20|         könnyezve beszélt a mamáról, aki gyerek­korában fel-felhivta
200 20|          hajnalban egy fiatalembert, aki az erdőnek vette utját,
201 20|       Csöngetett Borbála asszonynak, aki gyorsan tipegett föl a lépcsőkön.~ ~-
202 20|                   III.~ ~A nővérhez, aki a kávét pörkölte, titokzatosan
203 20|             ártatlan babára gondolt, aki jóizüen szunnyad a kolostor
204 20|           hajolt az alvó gyermeknek, aki álmában szeliden mosolygott.
205 20|                  Egy szegény leányé, aki itt keresett menedéket.
206 21|               A piemonti nagyherceg, aki - mint tudja - a hetvenes
207 21|          nagyherceg udvarmesterénél, aki a többiről majd élőszóval
208 21|              szakállas öreg ur lett, aki azonban még mindig csillogó
209 21|          jelenlétében. A magyar fiu, aki eddig jóformán a családja
210 21|          tizenötesztendős baba volt, aki csillogó egérszemét kiváncsian
211 21|       mosolygott... Meerhäns grófnő, aki háttal ült hozzájuk, s valami
212 21|              a szép istenasszonynak, aki a kiváló eseményeket feljegyzi.”~ ~
213 21|             vesztfáli hercegnő volt, aki angol regényével a kezében
214 21|             madár­ka...~ ~Paloznaky, aki félrevonulva cigarettázott
215 21|            lépésnyire a hercegnőtől, aki aranyvillácskájával még
216 21|          fordul... És mint a katona, aki uralkodójával szemben áll,
217 21|          vala­mit az udvarhölgyének, aki viszont a szoborként álló
218 21|        fiatalember közeledik feléje, aki már messziről integet:~ ~-
219 22|         fiatal asszony nyitotta föl, aki kezében nagy poroló seprővel
220 22|           elvégre nem valami idegen, aki előtt szégyenkeznünk kellene...~ ~
221 22|        Dömjén Erzsike kisasszonynak, aki a szomszédos gyermekszobában
222 22|         kiválasztom azt a gyermeket, aki a neveteket a természet
223 22|              nektek azt a gyermeket, aki a véreteket és az idegrendszereteket
224 22|        magatartásának. Dömjén tanár, aki rendes időben kopogott végig
225 22|       keretébe...~ ~Dömjén doktorné, aki mindeddig figyelmesen hallgatott,
226 23|            SAUTERS.~ ~Willy Sauters, aki karácsony hetében a nizzai
227 23|         ugyanis, VII. Albert Henrik, aki egyizben már hallotta a
228 23|  személyiségnek bemutatták, Sauters, aki rozettás frakkjában jeges
229 23|        közeledni a virágágyak közül, aki egy kissé hadarva üdvözölte
230 23|           opera dilettáns szerzője), aki a lépcsőházban kedveskedve
231 23|             öreg, fehérhaju dámának, aki mint a két nagy­herceg­nő
232 23|         odavetődő fényében. Sauters, aki sok fejedelmi udvarban megfordult,
233 23|         nincsen is más rajtam kivül, aki eljátszaná...~ ~- Ismerte
234 23|              fehérruhás leány iránt, aki mosolyogva forditotta feléje