Rész

 1  9|          cérnát és melancholikusan fordult a festő felé.~ ~- Van pénze? -
 2 10|     tekintetével Lázsiás herceghez fordult, a selyembe öltözött udvarnagyhoz:~ ~-
 3 12|        melegen és megértőleg felém fordult, mikor megtudta, hogy a
 4 14|            idő lassanként későbbre fordult, mind a ketten ujra átélték
 5 15|           idők emlékére, csak néha fordult oda a feleségéhez, mikor
 6 15|             Gyurkáné is meglepetve fordult felénk, s boldogan szaladt
 7 21|          őfensége mellé... Hozzánk fordult, a minisztériumba, hogy
 8 22|            rekontráikat. Szénás, - fordult aztán egy szőke, pápaszemes
 9 23|      kezdett, nyugodtan a fal felé fordult és elaludt.~ ~Reggel hét
10 23| fölszolgálta, fesztelen mosolylyal fordult a szomszédnőjéhez:~ ~- Fenséged