Rész

1  2|     szinte átlátszó kezén, mely csöndesen ott pihent az abroszon.
2  2|         de szegény kis uracskám csöndesen megrázta a fejét.~ ~- Nem,
3  3|           Lopva odapillantott a csöndesen mosolygó Zsuzsára, aki a
4  5|     vetett Caudéran urra, aztán csöndesen távozott a halottas szobából.
5 13| összevihogtak a tanulólányok, ő csöndesen megcsókolta a krizantemum-koszorut,
6 14|         csodaember?~ ~A matróna csöndesen bólintott.~ ~- Nem találja
7 14|    mulatságok után futkosott, ő csöndesen itt ült az oldalam mellett,
8 17|         szippant a szivarjából, csöndesen bólogat, aztán mosolyogva
9 20|        szólott, - legyenek csak csöndesen egy pillanatra.~ ~Ilyenkor