Rész

1  7|        lelkileg teljesen egyenrangu velünk. Az a gondolat, hogy egy
2 10|             el fenszóval: mit közöl velünk a mi felséges barátunk?~ ~
3 15|            vele, mert remélem, hogy velünk ebédelsz.~ ~Délben az uszodai
4 15|            az ebéd végén, - délután velünk fogsz jönni a tamáshegyi
5 19|             barátságosan szóba állt velünk. Kiderült, hogy soha­sem
6 20|   kolostorban, de a jó Isten legyen velünk... Mert ha a méltó­ságos
7 20|        kegyes asszonyunk, most légy velünk...~ ~A püspök fölkelt helyéből
8 21| gondviselésnek miféle tervei vannak velünk? Ha a sors azt mérte ki