Rész

1  1|         A császárvárosból csupán csöndes fájdalmát, aranyos gárdista-kardját
2  2| betöltötte már, - még mindig egy csöndes, szerény, jó magaviseletü,
3  4|         üde májusi zöld. Ebben a csöndes, elhagyatott zugolyban,
4  4|       gyöngyvirágos levegőjében, csöndes agoniában feküdt az agg
5 12| leggyönyörübb müvészfeje, hire a Csöndes óceán szigeteire is eljutott,
6 19|         ott maradt a lócán, a tó csöndes tükrét bámulva. A lenyugvó
7 20|   töltött itt valaha, a kolostor csöndes falai között. A zongorásterem,