Rész

  1  1|        álló templomot körülvették, mert ilyen szemkápráztató ragyogásról
  2  1|           keresztet vetett magára, mert bizonyosra vette, hogy szerencsétlen
  3  1|      felkacagott.~ ~- Csak avégre, mert ezentul a rangomhoz képest
  4  1|       pusztán tölteni az éjszakát, mert ugyan ki volna olyan vitéz,
  5  1|          az éjszakát neked hoztam, mert azt akarom, hogy minden
  6  2|       szinháznál neveztünk el igy, mert voltakép csak Tamásnak hivják,
  7  3|          megy haza a Tompa-utcába, mert az öreg angol hölgy délutánonkint
  8  4|           meg a penészes hordókat, mert mindez egyszerü staffage
  9  4|       elő­készületek megkezdődnek. Mert a kamarás ur, aki ez esetben
 10  5|         telepről. Nyissa ki hamar, mert a szegény uram a legutolsó
 11  5|        hibáztatni bennetek, fiaim, mert nagyon is kiveszitek a részeteket
 12  5|         eljárása nem megtévesztés; mert a csöpp és az életital közt
 13  5|      látszik, értette is a dolgát, mert pár év alatt a Szent Péter
 14  6|            nevetve.~ ~- Miért?~ ~- Mert most azt szeretné, hogy
 15  6|         meggyőződés heve áradt ki, mert Emma hercegnő most már komolyabban
 16  6|          válaszolhatok egy szóval, mert amint tudja, most másodszor
 17  6|             Miért természetes?~ ~- Mert az elsőt szerettem, mig
 18  6|          hamarabb, mint terveztük, mert a szive azt mondta neki,
 19  6| megkönnyebbült szivvel aludtam el, mert ugy éreztem, hogy nem vagyok
 20  7|         nem hoz az ura házába?~ ~- Mert vagy szereti, vagy érdekesnek
 21  7|           a kettő voltaképpen egy, mert ha az ember ezt a gondolatot
 22  7|       szeretem? Ez nem lenne igaz, mert maga főképp a szépségével,
 23  7|  százszorosan fölheviti a véremet, mert ez a reális szerelem szuperlativusza.
 24  8|           forrásokból táplálkozik: mert Gyurka - várj, most suttogóra
 25  8|          nem szabad megharagudnod, mert biztositlak róla, hogy jobban
 26  8|         zavarjanak a pihenésemben, mert a betegeimnek holnap is
 27  8|           az orvost az asszonytól, mert ő nem az orvost, hanem az
 28  8|            Most pedig jó éjszakát, mert aludni akarok!~ ~Elment,
 29  9|       várat magára? Legyen pontos, mert különben meg fog haragudni~ ~
 30  9|           huzathatom el a nótáját, mert nincs több pénzem nyomorult
 31  9|          igen kevés halandó látta, mert Beer ur csodálatos mesékkel
 32  9|          igen tudtak rá haragudni, mert Beer ur volt az egész földkerekség
 33  9|      ideküldeni a komor­nyikjával, mert éppen ennyi az a pénz, amivel
 34  9|           legelső izben megakadva, mert a kegyelmes urnak az utolsó
 35 10|           óh, barátságos olvasóim; mert Elfrida hercegnő, ahelyett,
 36 10|           Tudom is én... Nem lesz, mert nem akarom, és ezzel punktum.
 37 10|      bubánatos episztolája végén - mert az efajta siheder leányok
 38 10|         ritornelljeit szavalgatta. Mert a szerelmes király, óh barátságos
 39 10|          nem veszed feleségül?~ ~- Mert kikosarazott, óh felséges
 40 10|           nem igen ronthatott meg, mert te ugyszólván nem ismered
 41 10|       örökké rejtve marad előtted, mert senki sincs, aki az igazat
 42 10|     üvegből készült, mint a többi, mert van egy tulajdonsága, ami
 43 10|     értékét megis­mer­je általa... Mert miképp a saját hangját senkisem
 44 11|          nem bizonyult tulzottnak, mert Szedenich tanár ur, mikor
 45 11|      holnap az édesanyád arcképét, mert ugy rémlik nekem, mintha
 46 12|       valaha?~ ~- Miért kérdi?~ ~- Mert ha egy kicsit kedves lenne
 47 12|            se igen törődtek velem, mert ezek az opportunisták, ahányan
 48 12|         bántott nagyon a mellőzés, mert a környékbeli lordok csak
 49 14|          Simi?~ ~- A jó Bodrogi... Mert lássa, egészen bizonyosra
 50 14|            megmondhatja az igazat; mert akármit is érzett akkor,
 51 14|             más emberek története, mert mi nem azok vagyunk többé,
 52 14|           magának egy vallomással. Mert a fiatalsá­gomnak csakugyan
 53 14|          aránylag szerencsém volt, mert az ellenség nagylelküen
 54 15|         meg fogsz ismerkedni vele, mert remélem, hogy velünk ebédelsz.~ ~
 55 15|       válaszolhatott a kérdésemre, mert az öreg doktor megvárta
 56 15|    Lászlóval... De jó lesz sietni, mert nem kapunk mást csak csirkecsontot...~ ~
 57 15|        ked­vet­­­len és lehangolt, mert prózai és közönséges lénynek
 58 15|           megtalálja az igazit. De mert alapjában hüséges és korrekt
 59 15|           malmomra hajtja a vizet, mert ha a lelki­ismerete fölébred,
 60 15|            De most jó lesz sietni, mert csakugyan nem kapunk az
 61 16|              gondoljon ki valamit, mert éhenhalunk...~ ~- Ugyan,
 62 16|   énekesnőt hiába veszitjük össze, mert a diákoknak most más dolguk
 63 16|       Vendégszereplésre nem telik, mert annyi pénzünk sincs, hogy
 64 16|            mezején fog elhullani, „mert Petőfi - irta Sz. Pataky
 65 16|    evő­eszközöket nem adhatjuk át, mert mindkettő öt hét óta zálogban
 66 16|         pereputtyostul takarodjék, mert különben, becsületemre mondom,
 67 17|    négyhónapos csöppség is éhezik, mert az anyjának nincs teje...
 68 17|           Megesett rajta a szivük, mert - talán először életükben -
 69 17|        segitség nélkül pusztul el, mert a véletlen nem hozza az
 70 17|          az egy a szivükhöz szólt, mert a valóságban látták. A jótékonyságuknak
 71 17|            meg az erkölcsi alapja, mert csak véletlenül, csak uri
 72 17|            szegény ember jól járt, mert véletlenül méltóságtok előtt
 73 18|        illik. Na, hagyja már abba, mert bizony isten én is elkezdem!~ ~
 74 19|           kivétel nélkül ismertek, mert sokszor délben zavartam
 75 19|      fölvernem, hogy jegyet adjon, mert a mozdulatlan, kék viz mellékén
 76 19|         óra felé visszafordultunk, mert valahogy kedvem kerekedett,
 77 19|          gondolataimért. Meghalni, mert egy kacér leány el­hagyott!
 78 20|            legutolsó az életemben, mert tudom, hogy nem viszem már
 79 20|         asszony... Nem hagylak el, mert hiszen itt vagyok én csak
 80 20|       vagyok, - mondta megtörve, - mert itt akarok meghalni ezek
 81 20|            kellett tovamenekülnöm, mert a mulató legények gunyos
 82 20|        Mindenki lábujjhegyen járt, mert egyszerre szétfutott az
 83 20|          babát nem tarthatjuk itt, mert ebből nagy baj származhatnék.
 84 20|           tovább itt tartanunk őt, mert nagy baj származhatnék kolostorunkra.
 85 20|            meghallgatta kérésüket, mert a fejedelemasszony igy szólott
 86 20|          jó Isten legyen velünk... Mert ha a méltó­ságos püspök
 87 20|            hogy elkergessük innen, mert mindannyian becézgettük
 88 21|        neki, hogy szerelmes belém, mert másképp csak nem feledkeznék
 89 21|           a bonneok és a gyerekek, mert a fürdőközönség kiváncsi
 90 21|          mindebből semmit sem lát, mert ő mereven, katonás léptekkel
 91 22|          lesz végezni a szobákkal, mert estére vendéget hivtam.~ ~-
 92 22|           meginni a feketekávéját, mert szenzációs dolgokat akarok
 93 22|          lehetnek a házaséletükre, mert a glabella himnuszokat zeng
 94 22|         nincsenek mesék, bará­tom, mert az igazi tudósnak csak egy
 95 22|            tudományos virág­regét, mert hogy a glabella-elméletnek
 96 22|            különös dolgokra akadt; mert a homlokán nehéz verejtékcsöppek
 97 23|           hangon beszéljenek róla, mert a kis Sonders­berg nagyhercege,
 98 23|         itt láthatom, - szólott, - mert már egyszer hallottam, mikor
 99 23|            maradt a csodálkozásra, mert pár perc mulva széttárult
100 23|             a szemei ragyogtak. És mert minden nagy tehetségben
101 23|          Sauters ijedten bámult és mert érezte, hogy csuful be van
102 23|        látszik kijózanodott kissé, mert igy dörmögött:~ ~- Bizony