Rész

 1  1|                     II.~ ~- Szegény kis lovagom, áldja meg az Isten! -
 2  1|             szájjal, mig a kékszemü kis udvarhölgy kezecskéjét megragadta.~ ~
 3  1|     hátralévő életem alatt. Szegény kis lovagom, itt a kezem rá,
 4  1|             akarom” és egy törékeny kis kék virág szeliden lehajtotta
 5  1|         szavakat, melyeket kékszemü kis hercegnője intézett hozzá
 6  1|     hátralévő életem alatt! Szegény kis lovagom, itt a kezem rá,
 7  1|          Drága, - suttogta, - drága kis lovagom, boldog vagy-e igazán?
 8  2|       magafajta agyonké­nyez­tetett kis perszóna aligha érezné magát
 9  2|         folyosó kopott, örökké éhes kis hamupipőkéje, most a Bardóczy
10  2|            ő álmodozó és romantikus kis grófnéját.~ ~ ~ ~
11  2|       melyek in­kább egy szorgalmas kis bankhivatalnokéra hasonlitottak,
12  2|       illedelmes, jól ápolt, kedves kis egyetemi hallgató lenne
13  2|        borzong­ni tőle), de szegény kis uracskám csöndesen megrázta
14  2|           héttel ezelőtt még kokett kis kardalosnőktől hallottam
15  2|          ősei várában, s rubinköves kis gyürüje rokokó bájossággal
16  3|   szinigazgató irodájába. Az ostoba kis pillangó csakhamar áldozatul
17  3|         inkább hasonlitott egy édes kis iskolás leányhoz, mint egy
18  3|            gardiroz­zam.~ ~Peély és kis barátnője e naptól kezdve
19  3|             világtól...~ ~- Zsuzsa, kis Zsuzsám, bolondos kis Zsuzsám! -
20  3|       Zsuzsa, kis Zsuzsám, bolondos kis Zsuzsám! - mondta most egyszerre
21  4|          keres­kedők boltjaiban s a kis kofasátorok alatt sajnálkozva
22  4|            haldok­lik a püspök!~ ~A kis összetöpörödött, beteges
23  4|            évente meg­jelentek, s a kis székváros mitsem élvezett
24  4|            odébb, a könyvtári szoba kis benyilójában lázas szemlék
25  4|        szomoruan rázza a fejét. S a kis titkár, az egyház­megye
26  4|            csendes imát mormolni, a kis vánkost, az elhunyt ragyogó
27  5|            az inas egyedül maradt a kis cellában, a lovak pedig
28  5|         hoztak, orvosságot kevert a kis szalonban; a gvárdiánt csönd
29  5| fölsikoltott; az orvos pedig, aki a kis szalonból berohant, kezét
30  6|          beteg s hogy engem, a régi kis pajtását, mégegyszer, utoljára,
31  6|        nincs is ereje hozzá, hogy a kis pajtását bevárja, - el tudja-e
32  6|         mint ezeké az elbizakodott, kis ördögöké, de azt hiszem,
33  6|           mi történt a maga szegény kis Emma hercegnőjével? Másnap
34  7|         mellől az orvosi lapot, egy kis ideig mosolyogva nézte sziva­rozó
35  7|             s melynek stációin édes kis iskolásleányok, merész bakfisok,
36  7|      kezével elgondolkodva dobolt a kis dohányzó-asztalon, de aztán
37  8|        érzem, hogy beteg lennék, ha kis gazságomat egy másik asszony
38  8|       fölvehetné a versenyt azzal a kis eminens diákkal, aki még
39  8|         élünk egymás mellett pompás kis lakásunkban. A vasgyuró
40  9|                 Szerelmes levél, jó kis levél, - mondta derülten,
41  9|             temetőben. A másféléves kis árvám tovább játszott a
42 10|        könnyü lett volna az érdekes kis szerelmi kaland meg­ol­dása;
43 10|       könyvtárszobájába, de a dacos kis hercegnőt, mikor másnap
44 10|            nehéz fellegek usznak, a kis leánya pedig egy makacs
45 10|             leánya pedig egy makacs kis perszóna, akit kenyéren
46 10|            És miért nem szeret az a kis zöldség? - kérdezte az anyakirálynő
47 10|        olyan kitevő, miért a makacs kis fruska kosarat adott?...~ ~
48 10|           szepeg­ve a trón elé.~ ~- Kis Schoennichen, mi a véleményed
49 11|         FRANCIA BABA FIACSKÁJA.~ ~A kis diákokat valami láthatatlan
50 11|          elvetődik. És mégis minden kis diák szivébe félelem és
51 11|             algebra amugy is minden kis diák mumusa, a piaci cserebere
52 11| diadalorditása közt haladt lefelé a kis Kolnay György a várhegy
53 11|       szivében mégis ez az ártatlan kis regény képviselte az ifjuságot
54 11|               Kolnay György szomoru kis arcát szeliden a tanár felé
55 12|    asszonyokról, aminek ezek a szép kis bestiák a százszorosára
56 13|           délután ott sétálgatott a kis város utcáin. Igy történt,
57 13|         lenézett a havas völgybe: a kis folyó körül gubbaszkodó
58 13|          kellett áthatolnia, hogy a kis Tatjána hófehér emlékét
59 14|           jóformán maguk maradtak a kis korcsmában, amikor az öreg
60 15|           hideg fürdő után, mikor a kis parti hajót kötelességszerüleg
61 15|             Hát kacér?~ ~- Oh, maga kis nebántsvirág, hát én tőlem
62 15|            visszafordul... Álmodozó kis bolond, aki tulajdonképen
63 16|             A jubileum eddig minden kis városban beütött, csak a
64 16|      veterán szinész tárcáját - nem kis sikerekben és diadalokban
65 16|           Mit keres itt? - förmed a kis mosolygó emberkére.~ ~Grün
66 17|         üveg finom bort s valami jó kis harapni valót, hogy azoknak
67 18|           melyen félmeztelen, izmos kis lurkók eveznek a délelőtti
68 18|          körülöttük hancurozó, éhes kis ördögöknek, néhány komoly
69 18|            nyári miliőben egy bájos kis teremtés hajol nagy komolyan
70 18|          körmeit fényesiti. A bájos kis teremtés - mint bizonyára
71 19| spinacker-en, a main top sail-en, s kis cutterunk pár pillanat mulva
72 19|             ponty ütötte ki magát a kis hullámkarikából, s vérvörös
73 19|            magas Tamáshegy alján. A kis parti csermely mellékén
74 19|    félmeztelen parasztgyerekek. Egy kis leány az ér sikos, zöld
75 19|          figyelmeztetett rá.~ ~- Ez Kis ur, az arácsi Szeretetház
76 19|          hogy odahaza lepréselje.~ ~Kis ur száraz és unalmas volt,
77 19|            volna azt hallanom, hogy Kis urat boldogtalan szerelem
78 19|             megszünt minden nesz, a kis bogárhátu házikók hallgattak
79 19|        azért figyelmesen hallgattam Kis urat, aki lelkesen beszélt
80 20|             reám...~ ~- Annácska, a kis Turóczy Anna? Ej, szegény
81 20|          asszony ijedten állt meg a kis tolvajlámpa világosságában.
82 20|             édesen szunnyadt. Kövér kis ujját szájában tartotta,
83 21|              magyar tanitót keres a kis leánya, Emma hercegnő őfensége
84 21|        tette a fiatal jogtu­dóst. A kis rothmühleni állomáson nagyhercegi
85 21|           hölgy, Meerhäns grófnő, a kis princesz udvarmesternőjének
86 21|          kivül csupán egy-két kacér kis varróleányt ismert a gyöngébb
87 21|            mi történik körülötte, a kis fenség pedig szemmelláthatólag
88 21|             figyelt az előadásra, a kis fenség gamin módra mosolyogva
89 21|                 A vörös szalon naiv kis regénye megkapó akkorddal
90 21|         Albert, vesztfáli herceg, a kis uralkodóház elsőszülöttje,
91 21|           után főispán lett, - de a kis hercegnőjét, meg a rothmühleni
92 21|            hercegnő elé állitotta a kis ezüstveretü asztalt, s egy
93 21|         vegyüljön? Mit fog szólni a kis tanitványa, ha meglátja?
94 23|      vacsora előtt bejárta a tiszta kis rezidencia előkelőbb utcáit,
95 23|            előtt, három órakor, egy kis rögtönzött hangversenyt
96 23|        tudja, hogyan hivják ennek a kis operettfejedelemnek a rendjelecskéit,
97 23|            beszéljenek róla, mert a kis Sonders­berg nagyhercege,
98 23|               hát kedveli a zenét a kis hercegnő... Na szép, hát