Rész

 1  1|               hajnalát. Sándor ur nem ugy élt, mint harcos és igénytelen
 2  1|               tükör­folyosóján, mégis ugy érezte, hogy hófuvásos januáriusi
 3  1|       szólitott.~ ~- Akármikor jön, - ugy jön ide, mint a hercegnő,
 4  1|          hercegnője és Zsombory ekkor ugy érezte, hogy a kék szempár
 5  1|      péterpusztai udvart bené­pesiti. Ugy akarok élni, mint az apám,
 6  2|          boldog izgatottságtól, hanem ugy megszoritottam a karját,
 7  2|           várban van, Ellen... Ez épp ugy hozzátartozik a fundus instructushoz,
 8  2|      tarjánkői várba! Sehol se tudnám ugy szeretni magát, mint ott,
 9  2|              Az bizonyos, hogy mindig ugy beszélt velem, mintha magam
10  2|               sürgölődött körülöttem, ugy dédelgetett, mint valami
11  2|        pillantással néztem rá (hiszen ugy szerettem volna borzong­ni
12  2|              s az emberi jogokat, épp ugy tisztelem, akár a francia
13  2|              meg a vödröt, - de nekem ugy tetszett, hogy a halálraitéltek
14  2|              koporsóikban feküdtek, s ugy rémlett, hogy sok-sok évszázaddal
15  3|                   Hallja, hiszen maga ugy lakik, mint valami fejedelem!
16  3|              észre, hogy a hangja épp ugy remeg, mint valaha, harmadik
17  3|           önzetlen jóltevője vállára. Ugy belekapaszkodott, mintha
18  5|      öltözetén is látszott, hogy csak ugy hirtelen kapta magára a
19  5|    megvásárolta a tulsó hegyoldalt... Ugy hallatszott, hogy Guyenneből
20  5|              a könyveivel bibelődött. Ugy látszik, értette is a dolgát,
21  6|             fog kérdezni tőlem...~ ~- Ugy van! Azt szeretném tudni,
22  6|              szivvel aludtam el, mert ugy éreztem, hogy nem vagyok
23  7|                A tanársegéd egy napon ugy képzelte, hogy szerelmes
24  8|         kérdeztem tőle megütődve.~ ~- Ugy van.~ ~- Gyermekem, - mondtam
25  8|               orvos vagyok. De utóbb, ugy látszik, meggondolta magát;
26  8|                képzelődöm-e, de nekem ugy rémlik, a fiatal boszorkány
27  9|                hogy a fülem hallatára ugy sem merné megvallani, hogy
28  9|        kérdezte Sárkány elámulva.~ ~- Ugy van, róla, a király ő felsége
29  9|          festő meghatottan -, Ön most ugy hazudott, mint a vizfolyás.
30  9|              adja át husz perc alatt, ugy meg­fojtom, mint egy egeret...~ ~-
31 10|                szólott érces hangon - ugy ama görög harcos aligha
32 10|      imádottjától kosarat kapott?~ ~- Ugy van.~ ~- És még most sem
33 10|             királya, aki a madarakkal ugy beszélt, mint az emberekkel,
34 10| csodapápaszemet az orrára biggyeszti, ugy látja magát, mintha idegen
35 10|               játszott vele? A király ugy érezte, hogy valami láthatatlan
36 11|     leg­­először megjelent, csakugyan ugy viselkedett, ahogy a fáma
37 11| végigsimitotta a homlokát... És ekkor ugy tetszett neki, hogy az a
38 11|              édesanyád arcképét, mert ugy rémlik nekem, mintha lány­korában
39 11|                   Mint a sebzett vad, ugy ugrott föl Szedenich főtisztelendő
40 12|               édesanyjával, de közben ugy kivirult és megszépült,
41 12|     bricseszben és a lovagló-ostorban ugy látszik valami titokzatos
42 12|      szigeteire is eljutott, lelkéről ugy lesiklik minden hétköznapiság,
43 14|              egyetlen dolog volt, ami ugy, ahogy mégis megnyugtatott:
44 14|              hogy kivel csal meg?~ ~- Ugy képzeltem, hogy komolyan
45 14|             Ha azon az őszi délutánon ugy nem viselkedik, mint a bibliai
46 14|       verőfény elfacsarta a szivemet, ugy éreztem, hogy magam is elpusztulok
47 14|             Simi akkor nem viselkedik ugy, mint egy igazi hős...~ ~
48 14|        elgondolkozva igy szólott:~ ~- Ugy látszik, minden férjnek
49 15|             hideg narancslevet s most ugy éreztem, mintha ezer mérföldnyire
50 15|                hogy néha, nem mondom, ugy huszonnégy órára, de állandóan:
51 15|          kürtjébe, de a szép asszony, ugy látszik, nem reagált a hivásra.
52 15|       gyalogösvényen...~ ~Mi volt ez? Ugy éreztem, mintha csak álmomban
53 15|            szeretet irántam. Ilyenkor ugy érzi, hogy kárpót­lással
54 16|               szintársulatra, már-már ugy volt, hogy a külvárosi korcsmáros
55 16|     nyo­morult oláhok nem lelkesedtek ugy, ahogy illett volna... Husz-huszonöt
56 16|              be, - és a garderobe-ját ugy itt fogják, mint a karika­csapás...
57 16|       jubileumi előadás reggelén.~ ~- Ugy gondolom, hogy a spájzba
58 17|          MÁSODIK SZALMAÖZVEGY: Bravó! Ugy kihalászták, mint valami
59 17|           lassan fölnyitja a szemét s ugy néz körül, mintha a gondolatai
60 18|         vagyok, s nyugodt leányéletem ugy letünt a semmi­ségbe, akár
61 18|              szoritja. A szép gyermek ugy érzi magát, mint a katona,
62 18|               készül elkövetni, s épp ugy el van készülve rá, hogy
63 18|         kivilágitott szalonban áll, s ugy érzi, hogy a könyvek, a
64 18|             cvikkeres és naiv arcára, ugy érzem, hogy azt a borzasztó
65 19|         menjünk ki csónakon a partra. Ugy is tettünk, s valahol Arács
66 19|           keltik életre bennem s néha ugy vagyok, mint a gyerek, aki
67 20|             lakóival? Borbála asszony ugy emlékezett, hogy este sürü
68 20|       szobában. És a szegény leánynak ugy tetszett, hogy a kép megszólal
69 20|            egy pillanatra.~ ~Ilyenkor ugy tetszett a jó nővérnek,
70 21|             hallotta az ujságot, mely ugy látszik, nagyon megdöbbentette.
71 21|         zavarában... Sőt Paloznakynak ugy tetszett, hogy amikor óra
72 21|      meseszerü hallucináció fogta el: ugy képzelte, hogy ugyanazt
73 21|               fénycsikok reszketnek s ugy rémlik neki, mintha a tengeren
74 21|              falai...~ ~Az öreg ember ugy érzi, hogy egyszerre fiatallá
75 21|          mozdulatlanul áll, aztán épp ugy meghajol, mint valaha régen,
76 21|        katonás léptekkel tovább siet. Ugy képzeli, hogy a hercegnő
77 21|          lassu léptekkel tovább megy. Ugy rémlik neki, hogy egy gyönyörü,
78 22|             kezdte az eredményeket és ugy látszik, különös dolgokra
79 22|               enyémre... Teringettét, ugy látszik, ujra kell kezdenem
80 23|            hát meg fognak hallani, ha ugy akarják...~ ~Mikor később
81 23|         kalandorok véréből, egyszerre ugy tünt föl előtte, hogy a
82 23|            végigsimitotta a homlokát. Ugy látszik kijózanodott kissé,