Rész

 1  1|        de ah, már mind a ketten arra gondolnak, amit elveszítettek,
 2  1|         miért nem gondoltok hát arra, hogy az élet mily könyör­telenül
 3  1|  érdemesítené a vén professzort arra, hogy a tanításait meghallgassa,
 4  2|       nekem se legyen soha okom arra, hogy valamikor kevésbbé
 5  2|       szegény, kényszerítve van arra, hogy pontosan lefizesse
 6  3|  menyecskének is vigyáznia kell arra, hogy a házasélet akkordját
 7  3| óvatosan, félő gonddal ügyeljen arra, nehogy unalmassá és közönségessé
 8  3|       kötelezték magukat, hanem arra is, hogy a szere­­lem­nek,
 9  4|        házasoknak szükségük van arra, hogy néha a világgal érint­kez­ze­nek,
10  4|       vonzóerejét. Nem térek ki arra, hogy ez a passzió rengeteg
11  4|  házasságra lép valakivel. Akit arra méltatok, hogy az asztalomhoz
12  4|     van-e más kvalifikációja is arra, hogy egy úri ház ilyen
13  5|         még nem kötelezte magát arra, hogy ezután a ferencrendi
14  5|  gazember, - bizonyára megérett arra, hogy a Moravcsik Ernő Emil
15  5|     alkalma van a rossz férjnek arra, hogy a feleségéhez hűtelenné
16  5|         az bizonyára nem szorul arra, hogy a maga fizetett cselédjével
17  5|        a jó férj képtelen volna arra, hogy a feleségét megcsalja.
18  6|      vallomáson, amely alkalmas arra, hogy a férfiak egész nemét
19  6|     néha a csaló­dásig hasonlít arra a szerelemre, amely a Juliák,
20  6|        szerelmes, se nem gondol arra, hogy az égről a holdvilágot
21  7|        nincs s akkor mi szükség arra, hogy egymás életét megkeserítsük?
22  7|        csak gondolni is lehetne arra, hogy a léket betömjék,
23  7|    nélkül még álmában se gondol arra, hogy hűtelenné legyen hozzánk...
24  7|          még mindig nem elég ok arra, hogy az ember a Dunának
25  8|    szine előtt nem esküdött meg arra, hogy a mama óhajtásaihoz
26  8|        ha igazán komoly oka van arra, hogy boldogtalannak érezze
27  8|      napsugaras utcákon; büszke arra, hogy a szép, a nyugodt,
28  9|    Mindnyájan ügyelni tartozunk arra, hogy barátságos, illedelmes,
29  9|        öreg házasoknál, viszont arra is obligálva vannak, hogy
30 10|         bizonyára nem gondoltak arra, hogy ez az idegen úr, a
31 10|    bölcsebbet, mintha a pontyot arra akarná kényszeríteni, hogy
32 10|    fölkeresi. A leányt ellenben arra nevelték, hogy otthonülő
33 10|    súlyosabb. Időt kell engedni arra, hogy az új élet korlátait
34 12|       ember talán sohase gondol arra, hogy a toilett prózai pénzbe
35 13|        helyzetét, akit balsorsa arra kényszerit, hogy a vendéglő
36 13|  mizerábilis, lehet középszerü; arra, hogy a mindennapi táplálékunkról
37 13|  inthetem hát Kegyeteket eléggé arra, hogy a konyhával legalább
38 13|   türelmetlenül hazatérő férjet arra kényszerítse, hogy az állatkerti
39 13|       esküt tett az oltár előtt arra, hogy a feleségét mindhalálig
40 13|      fordít­ja az ábrázatát, de arra nem tett esküt, hogy a grizes
41 13|       tiszteletreméltó eledelt, arra hivatkozva, hogy a sok házi
42 14|       aki gondot akar fordítani arra, hogy az ura a fogadó kosztja
43 15|    önökre néz... Mint vágyódnak arra, hogy a csöppnyi jószágot
44 15|    pólyababa még nem igen képes arra, hogy nagyobbszabásu szónoklatokat
45 17|       olyan pontot, amely engem arra kényszerítene, hogy a feleségemet
46 17|      ember szinte rá van utalva arra, hogy pár hétig minden áldott
47 17|    abszolute nem tarthat igényt arra, hogy gyöngéd és szerető
48 17|  töltsék a nyarat, s a férjüket arra kény­szerítsék, hogy naponként
49 19|           A szivem elfacsarodik arra a gondolatra, hogy a két
50 19|   fületlen csészék jelennek meg arra a gondolatra, hogy új évnegyed
51 19|   szívünkre és sírni szeretnénk arra a gondolatra, hogy ez a
52 19|    ókori bölcs, nem igen szorul arra, hogy barátai legyenek.