Rész

 1  2|                Kegyeteket, s míg a ház ura szótlanul, de nagyon meghatottan
 2  3|               Szerelmében ne legyen az ura rabszolgája, s őrizkedjék
 3  5|       szerelmes-e, avagy érzéstelen az ura iránt? Amelyik érzéstelen,
 4  5|             hogy többnyire nem a hites ura, hanem az idegen világ kedveért
 5  5|                az édes titkot súgja az ura fülébe, hogy címeres gazember, -
 6  6|               arról is lemond, hogy az ura a legénykori, szenvedélyes
 7  6|         elmélkedésbe kezd, miközben az ura a fehér kezecskéjével babrál:~ ~-
 8  6| nemez-pongyolában is mer mutatkozni az ura előtt, a férj pedig - uram
 9  6|      szerelmének egy a titka: ha a ház ura önkén­­­telenül is szükségét
10  6|           udvarlók biztosítják neki az ura állandó szerelmét, s ők
11  6|                   hogy a kacér feleség ura okvetetlen boldogtalan ember...
12  7|                föltéve persze, hogy az ura szerelméről és tisztességéről
13 10|         könnyet, ha azt látja, hogy az ura a miniszteri ankéttal vagy
14 10|          inkább nyilt homlokkal áll az ura elé és egyszerüen így szól
15 12|               akinek hanyagul öltözött ura van, a rossz, a hideg, a
16 12|            semhogy megengedné, hogy az ura gyűrött kabátban, vagy foltos
17 13|              azonban, ha a feleség, az ura kifogásait hallva, epésen
18 14|                fordítani arra, hogy az ura a fogadó kosztja után ne
19 17|       boldogtalan teremtést...~ ~A ház ura erre nyugodtan föl fogja
20 17|              se kacérkodik, ha szegény ura Budapesten, a hivatalában
21 17|      hivatalában izzad.~ ~7. Akinek az ura egyáltalában nem mozdulhat
22 18|            garderobe pedig, ahol a ház ura a ruháit, a nyakkendőit,
23 18|            simítást önmaga adja meg az ura toilett­jének, a nyakkendőt
24 18|           gibicel, megérdemli, hogy az ura azonnal beadja ellene a