Rész

 1  5|            igás kocsisét.~ ~A kérdés tehát, kortól, rangtól és származástól
 2  5|        házasság nem kolostor. A férj tehát, amikor legényélete függetlenségéről
 3  5|              asszonyokkal. A feleség tehát épp oly kevéssé cselekszik
 4  5|            valóban nem cselekedhetik tehát célszerűbben, mintha a színházi
 5  5|               Három ilyen nyári eset tehát még nem ok, hogy a menyecske
 6  6|                 Hölgyeim, írják bele tehát a gyakorlat-füzetükbe a
 7  6|           maguk számára, ne átallják tehát a fáradságot, s igyekezzenek
 8  8|         Kedves kisasszonyok, hagyják tehát most abba a sugdolózást,
 9  8|             tapasztalatlan menyecske tehát föltétlenül rosszul cselekszik,
10  9|         látogatási idő határain túl, tehát este, főképp vacsora után,
11 10|   kiszélesítését jelenti. Az átmenet tehát a férfira a súlyosabb. Időt
12 11|           férj hiusága~ ~Elérkeztünk tehát ahhoz a fejezethez, amelynél
13 12|          titokban azt gondolták:~ ~- Tehát ez az az úr, aki a jövőben
14 13| rokonszenvezni fog. Az olyan feleség tehát, aki mindennek ellenére
15 13|              a házasélet szótárából. Tehát helytelenül cselekszik a
16 15|           Vén tanítómesterük mondja, tehát elhihetik: az asszonyi méltóság
17 16|      mámo­rának legelső rohamai után tehát ő bölcsen áttér az élet
18 16|          zsúrjára... Bizonyára nehéz tehát az Önök vén tanítómesterének
19 18|      mintaképeivé legyenek...~ ~Ime, tehát néhány legutolsó ecsetvonás:~ ~