Rész

 1  1|       mily könyör­telenül rövid? Ma még mámoros érzés lobog
 2  1|       érzés lobog a szivetekben, ma még tiétek az élet, jókedv
 3  4|         mondjuk így: - a házasok ma már nem vonul­hatnak félre
 4  4|       még a boldog szerelmet is, ma már bizonyos polgári kényelemmel
 5  4|    zsúrelőjegyzési kalendáriumra ma már épp oly szük­sé­ge van
 6  9|         idősebbnél. Azt se, amit ma már a finomabb szobaleányok
 7 10|       cicám a vacsorát, mert még ma el kell szaladnom hazulról;
 8 10| végre-valahára kinyujtózkodjam”. Ma még csak az ankéttal hozakodik
 9 13|          ebéden csorba essék.~ ~ Ma már így is jó lesz.~ ~Ez
10 13|          axiómával válaszol:~ ~- Ma már így is jó lesz.~ ~ Futhatok
11 15| művészetére akarja megtaní­tani, ma ragyogó szemmel, virággal
12 15|         tanítómester feje fölött ma végigsuhantak a poézis gyöngyvirághangulatu
13 15|     zakatolnak... A tanítómester ma kissé becsipett a saját
14 16|     kifelé való gravitálást (bár ma már a nagy­városokban megszünt
15 17|        válaszol:~ ~- Először is: ma csak junius tizenkettedike
16 18|         hogy a görög bölcsek, ha ma élnének, egy új axiomát
17 18|    asszonyok is belátnak, hiszen ma már sokkal kevesebb a lengyel­nadrágos