Rész

 1  2| becsapja az ebédlő ajtaját s az ártatlan kályhának a „kutyafáját”
 2  3|       Kedves kisasszonyok, akik ártatlan hitükben most úgy képzelik,
 3  4|       és vendéglátóra egyaránt. Ártatlan büszkeség, hogy a vendég
 4  5|     szinte öntudatlan vágya, az ártatlan hiuság, hogy kedvesnek és
 5  6| szeretetreméltók legyenek, hogy ártatlan örömet találjanak abban,
 6  7|      oldotta meg a csomót, hogy ártatlan gyufatartókat, majolikavázákat
 7 10|       ront be az ebédlőbe, s az ártatlan lelkek piruló szendeségével
 8 12|    hónapjában, a fiatal asszony ártatlan arccal nyújt át neki egy
 9 15|     első gondo­la­tuk mindig az ártatlan kis angyal legyen, akinek
10 15|         Még az igaztalanság, az ártatlan szenvedés tövis­koszoruját
11 17|   szerint halálra gyötörheti az ártatlan feleségét? Mondhatom, hogy