Rész

1 19| Szentimentális lelkek~ ~Mikor Kegyed, kisasszony, a minap már
2 19|     egy külvárosi garniban.~ ~Kegyed, aki annyira józan és okos,
3 19|     azt a vágyat érzi, hogy a Kegyed lába elé boruljon, s nevetséges
4 19|    oly irigylésre méltó, mint Kegyed, mert valószínüleg sohasem
5 19|       a képe, mint amilyennek Kegyed mindennap látja maga körül.
6 19|  volna jóbarátja.~ ~De van és Kegyed táncolhatja a souper-csárdást,
7 19|     szentimentálizmusa?~ ~*~ ~Kegyed, szép kisasszony, aki oly
8 19|    órában az asztalon legyen. Kegyed sétál, ha ehhez kedve van
9 19|    egy szomoru al­ko­nyaton a Kegyed okos kis szíve is elszorul