Rész

 1  1|                   Akadémia fölavatásakor.)~ ~Kedves kisasszonyok, akik e pillanatban
 2  2|            gyöngédtelen élet prózája is...~ ~Kedves kisasszonyok, ne vegyék
 3  2|                      előkészítse, ha egy-egy kedves álmukat könyörtelenül széttépi.
 4  2|                     örökkévalónak képzelt!~ ~Kedves kisasszonyok, ez a legveszedelmesebb
 5  3|                     állandó hangulata támad, kedves és poétikus az egyiknek,
 6  3|                   hófehér abrosz fölött...~ ~Kedves kisasszonyok, akik ártatlan
 7  3|                     egyeduralmat átveszik.~ ~Kedves kisasszonyok, ne felejtsék
 8  3|                      függ mindig, hogy a ház kedves és vonzó tanyájává lesz-e
 9  4|                      családi tűzhelyüknél.~ ~Kedves kisasszonyok, ezúttal csak
10  4|                      alatt, a fiatal asszony kedves pongyolában sürög-forog
11  4|                       ez a milieu mindenkire kedves és csábító, vendégre és
12  4|                     akik otthon maradtunk, a kedves, a világos, a meleg, a kényelmet
13  4|                      rövid életnek és mégis, kedves kisasszonyok, azt mon­dom:
14  4|              kávéházba jár. A vendégfoga­dás kedves izgalmát, hogy ne mondjam
15  4|              világának tiszta harmó­niája, a kedves és derüs nyugalom, amely
16  4|                      idilljének pillanatnyi, kedves megszakítását. Ne tegyük
17  4|                   öröm mámorával fogadják.~ ~Kedves kisasszonyok, ne áltassák
18  5|                     az oktalan gyanakodás.~ ~Kedves kisasszonyok, önök alkalmasint
19  6|             ellenállhatatlanul bájos volt... Kedves kisasszonyok, jöjjünk tisztába, -
20  6|              becsületes feleség mottója...~ ~Kedves kisasszonyok, ha a leendő
21  7|                   lába elé... És a férfi -~ ~Kedves kisasszonyok, most eljutottam
22  7|                   asszony­hoz:~ ~- Bocsánat, kedves Nagysád, de én férj vagyok
23  7|                  elégedjünk meg annyival, ha kedves urunk, a címeres gazember,
24  8|                  férj és feleség szívében.~ ~Kedves kisasszonyok, hagyják tehát
25  8|                konyhapénzt sokallja. Ehhez a kedves mamának voltaképpen semmi
26  8| hangulat-vibrálásokat egyszerüen letagadja a kedves mama előtt, mert jaj az
27  8|                     háztartásától elvonja.~ ~Kedves kisasszonyok, amint ez előadásomból
28  9|                 Mindez nagyon szép és nagyon kedves, de teringettét, az se lenne
29  9|              kalendárium megtanít bennünket, kedves kisasszonyok, erre a primitiv
30  9|                erősek és függetlenek?~ ~Lám, kedves kisasszonyok, mily hosszu
31  9|                      való.~ ~A mondottakból, kedves kisasszonyok, önként következik,
32  9|                      A mosolygó közömbösség, kedves kisasszonyok, az a vért,
33 10|                      elmegyek a kávéházba.~ ~Kedves kisasszonyok, ne vegyék
34 10|                 esetben is így szólították a kedves babájukat:~ ~- Jele ide,
35 10|                      efféle kisérleteknél.~ ~Kedves kisasszonyok, ne áltassák
36 10|               egyszerüen így szól hozzá:~ ~- Kedves barátom, nem szükséges,
37 10|                    fogságnak tekintse, hanem kedves, vonzó és nyugalmas fészeknek,
38 11|                     tökéletlen földgömbön.~ ~Kedves kisasszonyok, vegyék elő
39 11|                  kapcsa köt össze egymással. Kedves kisasszonyok, ha nem értik
40 11|                      csirkecombokat...~ ~Óh, kedves kisasszonyok, mint fáj a
41 11|                      meggyónja egymásnak? De kedves kisasszonyok, az élet nem
42 11|              boldogsága. Inkább egy kicsike, kedves komédiázás, mint a hosszu,
43 12|                      A toilett~ ~Tegyük föl, kedves kisasszonyok, a legjobbat:
44 12|              kisasszonyok, a legjobbat: hogy kedves atyjuk, a ház feje, a város
45 12|                       a cipőtől a kalapig!~ ~Kedves kisasszonyok, nem kell mondanom,
46 12|                    korona...~ ~Tudniok kell, kedves kisasszonyok, hogy a férfiak
47 12|                  elegáns és hódító legyen!~ ~Kedves kisasszonyok, vegyék hát
48 13|               Tizenkettedik óra.~ A konyha~ ~Kedves kisasszonyok, tisztelt hallgatóim,
49 13|                      képes. Nem lehet valami kedves érzés, ha az ember állandóan
50 14|                megütődve csóválták a fejüket kedves kisasszonyok, amikor mai
51 15|       szánalomraméltó módon füllentenek...~ ~Kedves kisasszonyok, a mai órát
52 16|                   lépcsőkön, s a tüsszentést kedves egészségére kivánja. Egy
53 16|                  Ujságoknak”. - „Isten hozta kedves vendégünket” stb.) már a
54 16|                      félrevonulásra csábító, kedves szöglet: még a házi­gazda
55 17|                  mondja:~ ~- Ha jól látom, a kedves mama haragszik valamiért.
56 18|                     megmondom, hogy ki vagy! Kedves kisasszonyok, e pont fölött
57 18|                    szívetderítő, tavasziasan kedves látvány a tenniszező asszonycsapat,
58 19|               asztalt, az ebédutáni szieszta kedves rendetlenségével, morzsákat,
59 19|                 arcot, amely gyer­mekkorában kedves ismerőse volt. Most fiatal
60 19|                  szeretet és epekedés.~ ~Óh, kedves barátaim, milyen hiába fordulunk
61 19|                   Albert Delpit voltak az én kedves olvasmányaim, hanem a száraz,