Rész

 1  1|        csinos legény oldalán, hajtat ki a pálya­ház üvegfödele alá...
 2  1|         Rózsás fülecskéjüket nyissák ki, a regényt, amit a pad alatt
 3  3|    gondolatuk... A levegőből érzik-e ki ezt, vagy valami titokzatos
 4  3|        melege is szüntelenül áradjon ki belőle. A bol­­dog házasságnak
 5  4|           egy darabig sürgölődve jár ki és be s a hálószoba nyitott
 6  4|            és vonzóerejét. Nem térek ki arra, hogy ez a passzió
 7  4|             a feleségéhez:~ ~- Ugyan ki az az úr, akivel az imént
 8  4|             kötelességével: keljenek ki már a legelső kisérletnél
 9  5|          saját mailcoach-án kocsizik ki a Stefánia-útra, épp úgy
10  5|    szerencsétlent:~ ~- Ugyan, nem ég ki a szeme, hogy a feleségét
11  5|   visszaköltözzék a szüleihez. Sírja ki magát a spájzban (ahol a
12  7|         szerény tehetségemhez képest ki fogom fejteni Kegyetek előtt
13  7|        asszonyok néha sírva öntötték ki előttem a szivüket, mert
14  7|            ha kérnem szabad, hagyjuk ki a játékból...~ ~Mit gondolnak,
15  7|          erkölcsi hordereje felől, s ki tudnám fejteni, hogy juliusban
16  7|  törvényekhez külön pótfüzetet adtam ki... Juliusban és augusztusban
17  8|              jó feleségekké képezzem ki - s kerülgetés nélkül hangot
18  8|     házmesteri családdal, hát álljon ki a tisztelt férj a küzdőtérre.~ ~
19  9|    lipótvárosi szép asszony mondta-e ki először azt az axiómát,
20  9|            higgadt szívvel, már csak ki merem mondani a nagy igazsá­got:
21  9|              lelkiállapotát fejezték ki azok a nagy bölcsek, akik,
22  9|           alatt? A szerelmeseknek is ki kell néha menniök a téli
23  9|          mérlegelve, válo­gat­hatjuk ki azokat a házakat, amelyekkel
24 10|        állatnak az a szerve fejlődik ki a legjobban, amelyikre leginkább
25 10|         gyanánt azt a nézetét fejezi ki, hogy havonként egy kimenő
26 11|     mesterségéhez s így nem tudhatja ki és mi lesz az a férfiu,
27 12| meg­takarított konyhapénzéből került ki. Mert nem kell ugyebár bizonyítgatnom
28 12|         uradat és én megmondom, hogy ki vagy.~ ~ ~ ~
29 14|             kala­pon, vagy - mondjuk ki bátor őszinteséggel - ama
30 14|           okos asszonyt az ilyen baj ki ne hozná a sodrából. Vajjon
31 14|            szakaszait, s függeszszék ki azokat a konyhába, a spájzba,
32 15|        Hiszen az ő szive se hült még ki egészen, ő is elábrándozik
33 15|            távol völgyekből indulnak ki rejtelmes útjukra, kristályos
34 15|             hazatérve, először adták ki a konyhapénzt a kövér Zsuzsának,
35 16|     lakás­keresés napjai ábrándítják ki első izben a szerelmeseket
36 16|              egy éjszaka alatt nőnek ki a düledező viskók helyén.
37 16|          villamos körték kandikálnak ki: immár, Istennek hála, ez
38 16|        körúti butorkereskedést bérel ki magának évi lakásul.~ ~ ~ ~
39 17|         Budapesten marad, célzatosan ki engedi siklani a lába alul
40 17|             egy bölcs férfiu találta ki, de száz és száz bolond
41 17|       egyhavi jövedelmét nem osztják ki borra­valónak.~ ~3. A fürdőhelynek
42 17|           egyáltalában nem mozdulhat ki a fővárosból, az inkább
43 17|           egyáltalában nem mozdulnak ki Budapestről.~ ~ ~ ~
44 18|             fájdalom, nem merítettem ki. Itt is, ott is fölfedezek
45 18|       férjedet és én megmondom, hogy ki vagy! Kedves kisasszonyok,
46 18|            persze, hogy így fejezzem ki magam: a feleség legma­ga­sabb
47 18|            Zsúrok. Hiába ironizálják ki a zsúrt a divatos regényírók:
48 19|            ostobának tartja. A szoba ki van hűlve otthon, s a szoba­­leány
49 19|     kifogyott az üvegből. Egy gallér ki van rojtosodva kissé. Az
50 19|    ellentétei a bibliai kherubnak, a ki lángoló pallosával szigo­ruan
51 19|             édes regények csendülnek ki az öreg Bädecker száraz
52 19|           nem múlnak el, nem vesznek ki, s talán a biblia egy-egy
53 19|          mellényét nem keményítették ki elég díszszel, s hogy ragoutlevesébe
54 19|        színház páholyából: nem dőlne ki világos ruhájában, a nyaralóban
55 19|              darabjain, mert nem hal ki a szentimentális lelkek
56 19|    érzelmesség mindaddig nem pusztul ki az emberek szívéből, amíg
57 19|            könyekbe borulhat valaha. Ki tudja a jövőt, ki lát a
58 19|            valaha. Ki tudja a jövőt, ki lát a sejtelmes messzeségbe?
59 19|            egy szentimentális lélek, ki Önt becézgetné, aki Önnel