10-dokto | dolga-forma | forra-jaras | jarat-lebeg | leben-nyakk | nyala-szegy | szeka-valo­ | valta-zuzak
     Rész

   1 17|              szerető feleségnek nevezzék.~ ~10. Arról, hogy Budapest környékén,
   2 13|                     padlásába, ne tálaljunk 120 fokos levest, viszont a
   3 19|             jegyeztek föl a lexikonok, hogy 1827-ben alapította meg könyvesboltját
   4 13|                    Kemény gallérban, mindig à quatres epingles, kénytelen
   5  6|                    Heloise-ok, a Romeók, az Abelardok szí­vében égett. Csak utóbb,
   6 17|             beleszólása, mint abba, hogy az abessziniai négus kinél vásárolja a
   7  2|                      Aki órákig elsétált az ablakai alatt? A fiatal asszony
   8 19|                   barna vaggon-restaurantok ablakain, az összefutó sineken, az
   9  6|                   lányszo­­­bámtól, melynek ablakán zöld falombok leskelődtek
  10  2|    dolgozószobájában, a szobaleányt, aki az ablakot törölgeti, brutálisan kiutasítja,
  11 16|                 hogy a lakás­keresés napjai ábrándítják ki első izben a szerelmeseket
  12 15|                  harmatos rózsa­bukétákról, ábrándos éjjeli zenékről álmodott,
  13 19|                   bájos szemekbe vész el és ábrándosan öleljük át a kicsiny vánkost.
  14 16|                    kicsikéjének legködösebb ábrándozásai köze­pet­te se feledkezik
  15 19|                   rézajtaját nyitogatja, mi ábrándozva nézünk az ablak fülkéje
  16 19|               hideg­arcu férfiu. Ez a hideg ábrázat nem ritkán a legközönségesebb
  17  3|                     például: a férj haragos ábrázata, a fiatal asszony idegessége,
  18 13|           nőszemélyek felé nem fordít­ja az ábrázatát, de arra nem tett esküt,
  19  6|                     a hites aszfaltbetyárok ábrázatján, vagy a másik, aki a bálban
  20  4|                     a lámpafényben csillogó abroszról az ezüstnemüt lerakják,
  21 11|                  gyarló teremtések, akik az abstrakt morál szerint mindig csak
  22  9|                 nagy bölcsek, akik, némileg absztrakt módon, így szólanak az írásaikban:
  23  7|                 akik csak az asszony direkt acquisja folytán változnak át hüllőkből
  24 11|                   között, akik csak valaha, Ádám apánk óta, a földi létet
  25 19|                     és így szólott a remegő Ádámhoz:~ ~- Egy-kettő, kifelé a
  26 16|              Budapesten, ahol a statisztika adatai szerint min­dig nyolcezer
  27 19|                   Bädecker száraz és pedáns adatainak tengeréből.~ ~ ~ ~Szentimentális
  28  1|                     amit csak vén egyetemek adhatnak... Ámha olyan akadna Kegyetek
  29  8|                    kerülgetés nélkül hangot adjak azoknak az életelveknek,
  30 15|                    penészvirágot is férjhez adják...~ ~Asszonyokká, igazi
  31 16|                  lakás dolgában is tanácsot adjon. Hiszen ő se okosabb, minit
  32 19|               szegény ördög galibáin, sokan adjuk a cinikus, századvégi legényt,
  33 13|              forróságért rajongó férjnek ne adjunk paradicsomleves helyett
  34 16|                   ha az állam a maga minden adófizető polgárának építene valami
  35  2|                     harmadosztályu kereseti adóját, a hadmentességi adót, a
  36 16|                     harmadosztályu kereseti adónál, s a budapesti bornál még
  37 19|       szentimentálizmust, mint az esedé­kes adósságukat. A nyílt érzelmesség csak
  38  2|                     adóját, a hadmentességi adót, a vízdíjat, a házmesterpénzt,
  39 15|                nászútról hazatérve, először adták ki a konyhapénzt a kövér
  40  5|                 komornyikért, hanem alkalom adtán, ha különben a véralkata
  41 17|                    áll majd a közömbösséget affektáló férfiu elé, s azon a hangon,
  42 11|               valamelyik ismerősével, ám az affér távolról se volt olyan vesze­del­mes,
  43 16|                    a legigazabb szerelem is aggályosan elhomályosodik. A jegyesség
  44 19|                 közvetíti.~ ~Száraz, keserü agglegényszívek, dehogy értitek ti meg a
  45 11|                 férje kipirult homlokára, s aggodalmasan kér­­dezte:~ ~- Már megint
  46 19|                  lefekteti majd önt és maga aggodal­masan ballag a kaszinóba, vagy
  47 10|                    kételyeket. Kifogása, ne aggódjanak, mindig lesz; egyszer a
  48  7|                     fülükbe az altató dalt, aggódva lesik egymás pihegését,
  49  7|                     a legkitartóbb hűség is agonizál...~ ~Nem hiába mondtam el
  50 14|                      miként a  Istené, az ágy alatti világ rejtelmeibe
  51 10|              házasélet örökös napsugarát, s agyában megszületett a lázongó gondo­lat,
  52 15|                      álljanak meg a hófehér ágyacska mellett, ahonnét a baba
  53  2|              istenkém, aki valaha kis hálós ágyacskám fölött virrasz­tottál, aki
  54 19|              éjféltájban nyugodtan feküdtem ágyamban, a Józsefváros vagy a Belváros
  55 19|              elhagyatottság közepette.~ ~Az ágyban olvasni kezdünk, de a könyv
  56  8|                  harmadik emeletre, hogy az ágynemüszellőztetés édes percei lejártak. Ha
  57 19|                        És a sötétben, amely ágyunk fölé borul, Makart színgazdagságával
  58 19|          kifejezhetetlen sejtelme fut végig agyunktól a szivünkig, mert egyszerre
  59  2|                  összeget is kicsiszolja az agy­velejéből, amelybe a Kegyetek háztartása,
  60  1|            tökéletes Chopin-interpretációra áhitozik, a fürdőben vízfolyásként
  61 10|                 verőfényes ég ragyog, utóbb áhítozni fog a felhő vagy a zivatar
  62 10|                  alkalommal, hogy a kimenőt áhítozó férjeket szidjam. Magam
  63  7|                 pillantását mihamarább oda, ahonnan egy bájos, hűséges szempár
  64 15|                   hófehér ágyacska mellett, ahonnét a baba az ő meztelen karocskáit
  65  7|                családi tűzhely az az oltár, ahova minden nemes és derék gondolatát
  66 16|                  tanítójukat hosszu élettel ajándékozza meg, ez előadások során
  67 17|                    szerencsém a figyelmükbe ajánlani:~ ~1. A nyaraláshoz még
  68  7|                  vágyakozó férjek ellenében ajánlatosak, engedjék meg kisasszonyok,
  69 14|                 mestersége, hogy cselédeket ajánljon. Ő, szegény, abból él.~ ~
  70 15|                fölfelé görbíti pirinyós kis ajkacskáját és rámosolyog Kegyetekre.
  71  7|                     szoríts magadhoz... Égő ajkam eleped a vágytól, hogy a
  72  7|                vágyakoznak, azt csak egymás ajkáról hallgathatják, s éjsza­kánkint,
  73 19|                 éppen lusta ahhoz, hogy kis ajkát kinyissa. Minek a jóbarát,
  74 19|                      míg a parkettes fészek ajtaja megnyílna az ő világos ruhája
  75  2|               Julcsa, a szakácsnő, a konyha ajtajában fogadja Kegyeteket, s míg
  76 17|                  tesznek a naftalinos lakás ajtajára, s gyerekestül, bonnostul
  77 13|                  templom volt, ahol hajnali ájtatosságukat végezték. A konyha nem szerepel
  78 13|                          Addig fogsz megint akadékoskodni, amíg Julcsa dühbe jön és
  79  7|               világon, s mivel a legöregebb akadémiai tagok is pödörgetni kezdik
  80  5|                   mai előadásom nagyrészben akadémikus jellegü. Vagyis: csak elméleti
  81  1|            egyetemek adhatnak... Ámha olyan akadna Kegyetek között, aki nem
  82  7|                     fogért” elvét vallotta. Akadtak, akik visszaköltözködtek
  83 10|                   életemben olyan férjre is akadtam, aki fizetett szolgával
  84  2|                 lámpa fényében. Bohó, kissé akaratos leányok voltak talán, sokszor
  85  6|             szerelmét állandóan biztosítani akarják a maguk számára, ne átallják
  86 11|                    napon elrabolja tőle? De akárki is lesz, majdnem bizonyos,
  87 11|               változik, de az okos feleség, akárkit rendelt is a sors melléje,
  88  9|                ember elsősorban társaslény. Akármelyikük mondta: igaza volt. A sze­relem,
  89  8|                  bajokat is elhárítja. Mert akármit is mond a Fliegende Blätter,
  90  9|               snájdig asszony rikító címére akarna pályázni.~ ~A , a művelt,
  91 10|           bölcsebbet, mintha a pontyot arra akarná kényszeríteni, hogy a szoba
  92  5|                 gondolják, mintha ezzel azt akarnám mondani, hogy háromszor
  93 17|                    még a legtávolabbról sem akarom azt állítani, hogy a nyaralás
  94 16|                     a hideg leves miatt meg akarta gyil­kolni szeretett hitvestársát.
  95 11|                  amit Kegyetek iránt érez s akár­hol is legyen, mindig izgatottan
  96  5|                   csak elméleti haszna van. Akibe a hatal­mas istenek beleplántálták
  97  2|                   jut azt állítani, hogy ő, akiért a mirtuskoszorut a fejükre
  98 19|                  baráti kéz után. A doktor, akihez férjhezment, óvatosan lefekteti
  99 18|            ismerőseiket, hanem csak azokat, akik­nek gondolkodása épp oly diszkrét
 100  9|           általá­nos ellenszenv környékezi, akképp az unalom és a banalitás
 101  3|                 kell arra, hogy a házasélet akkordját a kellő művészettel üsse
 102 15|                    amint irodájában a pörös aktáira hajol, rende­lő­szobájában
 103 15|                    ekkor el­felejti a pörös aktákat, a pacienst, az épülő vasutat
 104 11|                   jutott az eszébe, hogy az aktiv huszárfőhadnagyokat inzultálja,
 105 19|                    az összefutó sineken, az alacsony jelzőlámpákon, a lokomotiv
 106 19|                   szép hidakat és bámulatos alagutakat építenének, s a gyorsvonatok
 107 19|                   fürgén robog tova a sötét alagútakon, a szédítő hidakon át s
 108  4|                nyilatkozhatik meg oly vonzó alakban, mint amikor a vendégeiről
 109 18|                   rajzolva itt-ott a háttér alakjai között, egy szín bágyadt,
 110  4|                  élet a boldogságnak ezt az alakját többé nem fogadja el. A
 111  3|                  színes képzelődések nyomán alakulna meg! „A házasság, - mondta
 112 18|                 kérdésben körülbelül ekképp alakult meg:~ ~A  kis polgári
 113 16|                 fészkét a külső területeken alapítja meg, ahol még ingyen is
 114 19|                    lexikonok, hogy 1827-ben alapította meg könyvesboltját és kis
 115 10|                     is, amelyre a kimenőjét alapí­totta; sőt az úgynevezett öntáviratok (
 116 12|                    áll a józan pénzbeosztás alapján s előbb-utóbb odajut, hogy
 117 18|                    harmóniájában. Én magam, alapos megfontolás után, azt a
 118 10|                    a pszihológiai igazságon alapszik, vagyis: a természet törvényén.
 119 19|                     igyekeztünk.~ ~De ha az álarc alatt nem is látja meg rendszerint
 120 19|                     pillanatra le­dobjuk az álarcot, s ilyenkor kárba vész mindaz
 121 19|                     gúnyos, unott, közömbös álarcunkat föl ne vegyük, s becsmérléssel
 122 13|                     szüksége van, nem lehet alárendelt je­len­tőségü. Az igazi
 123 14|                  miként a  Istené, az ágy alatti világ rejtelmeibe is belelát,
 124  3|                     elégedetlen, a cselédek alattomosak, a férj csak ebédelni jár
 125  7|                 egyéb műtárgyakat vagdosott alávaló hitves­társa fejéhez. Szóval
 126  5|                  férj, aki ilyen közönséges alávalóságra vetemedik, nem igen akad
 127 16|               irányelvek, amelyeket az Önök alázatos, öreg szolgája, a házasélet
 128 14|       cselédszerző-intézet kifutójában, aki alázatosan kezet csókol neki s ravasz
 129 19|             kötetére.~ ~Mert nem Ohnet vagy Albert Delpit voltak az én kedves
 130 19|                   Melankóliával forgatja az albumot, s hosszan elnéz egy-egy
 131 19|             haj­fürtje fölött az eskető pap áldását. Édes szemei álmadozva vesznek
 132 10|                  oldalán. Nem is lenne nagy áldozat tőle, ha örökösen az asszony
 133 14|                   tudatára, hogy rút csalás áldozata lett. A szende leányzó lusta,
 134 12|               férfiak egy sajátságos babona áldozatai: vala­­­mennyien isten ellen
 135  6|                   akad. Tudom, hogy ez nagy áldozatukba kerül, de ne sajnálják,
 136 17|               bókért a férjük nyugalmát nem áldozzák föl.~ ~5. A fürdőzés nem
 137  1|                    lehet az egyetemen is az algebrát, a szerves vegytant, vagy
 138  9|                    Viszont estére, ünnepies alkalmakat kivéve, az ember nem is
 139  4|                 beszélni, vagyis azokról az alkalmakról, mikor a fiatal feleség
 140 14|                    sok fiatal asszonyt volt alkalmam megismerni, s mondhatom,
 141  6|                    mama egy-egy ünnepiesebb alkalomkor megajándékozta Kegyeteket,
 142 11|         bocsátkozzék. Vele is megesett, ami alka­­lom­adtán minden férfiúval megesik,
 143  2|                   udvarias gavallér, aki az alkonyat homályában valamikor a kezét
 144  9|                     ördögökre gondoltam, az alkonyati homálytól a hajnali pirkadásig.
 145 15|                nyári reggel, talán egy őszi alkonyaton kopogtatás hallatszik hálószobájuk
 146  3|                 csak ebédelni jár haza s az alkonyi órák nem kínálnak bizalmas
 147  1|                  hogy a legvidámabb élet is alkonyodóra fordulhat, de a szíve a
 148  3|                 ragaszkodás édes kötelékeit alkossa meg. Asszonyosan puha, férfiasan
 149  7|                    léket betömjék, az egész alkotmány, utasostul és patkányostul,
 150 13|                    a gondviseléstől úgy van alkotva, hogy nem szereti, ha az
 151 13|                   más szimpátikusabb tészta alko­tá­sára, méltánytalan a férfiuval
 152  6|          veszedelmesen csökkenti a szerelem állagát. Ez kissé tudományosan hangzik,
 153 11|                hatalmas szuggesztiója alatt állanának. Az ő szivében ez növelni
 154  6|               többnyire ilyenféle szavakkal állapítják meg a fiatal asszony kö­ve­tendő
 155  2|                      Sőt kiméletlensége nem állapodik meg ezeknél a tüne­teknél:
 156 16|                 vidéken még emberségesek az állapotok; ott mindenki már eleve
 157  8|                     hogy a szívtelen férjek álláspontjára helyezkedjem - hiszen ez
 158 19|                   betegségek vagy az őskori állatfajok. Az érzések nem múlnak el,
 159 13|                  arra kényszerítse, hogy az állatkerti oroszlánt imitálva, idegesen
 160 10|               természettudósok, hogy minden állatnak az a szerve fejlődik ki
 161  7|            változnak át hüllőkből forróvérü állatokká.~ ~Amint látják, azt a hatodik
 162  5|                 üres malaszt. De mégis, nem állhatom meg, hogy a féltékenységről
 163  4|                     négy léha és éhes fickó állít be, a kártyázás, vagy a
 164 16|                   bizonyos határozottsággal állíthatja, hogy a kanyarónál, az influ­­en­zá­nál,
 165  7|                nagyon különböző; de bizvást állithatom, hogy egyik se célravezető
 166  4|                   tiszta, csinos szobaleány állítja az asztalra az aranyvörös
 167  2|               azonnal elő nem kerül, amikor állítólag szüksége van . Annyira
 168 15|                    a szívüket egymás iránt, álljanak meg a hófehér ágyacska mellett,
 169 19|                    ahol majd a varróasztala állni fog. És amíg ravasz figyelmetességgel
 170 11|                   bandukolás az élet utolsó állomása felé.~ ~ ~ ~
 171 12|                 bőkezűsége egyenes arányban állott a Wertheim-szekrénye tartalmával.
 172 19|               lángoló pallosával szigo­ruan állt meg a kapuban és így szólott
 173 16|            ritkaságok közé. Sőt még álmaink álma, az elzárt, üveges folyosó
 174  7|                 kényszerítő okok nélkül még álmában se gondol arra, hogy hűtelenné
 175  1|                    virágszálak, édes, bohó, álmadozó gyermekek: üljenek körém
 176 19|                    pap áldását. Édes szemei álmadozva vesznek el a meredek hegyhátak
 177  2|               motivumokat látták leánykoruk álmai közt a házaséletben. A keresztes
 178  6|              érzéseket, amelyeket felületes álmaikban összetévesztettek a szerelemmel.
 179 16|                egyetlen egy sincs, amely az álmaik­nak és az igényeiknek megfelelne...~ ~
 180  1|                  fűzi; a fiatal lány tiszta álmainak, csöndes illuzióinak, s
 181  2|                    megvalósítani a Kegyetek álmait, mert a legjobb férjnek
 182 16|                   házasélet vándortanítója, álmatlan éjszakákon megalkotott magának,
 183  2|                  leányságának poézise és az álmodó gyermekből földi asszony
 184 15|                    ábrándos éjjeli zenékről álmodott, sok száz és száz kilométer
 185  1|                    leányszobájuk csöndjében álmodoznak a bizton eljövendő szerelmes
 186  2|          házaséletben. A keresztes lovagról álmodtak, aki imádottja egy szalagjáért
 187 19|                fészek, amelyről annyi ideig álmodtunk?~ ~A házmesterek nem 
 188 13|                  gyakran a konyha örömeiről álmodva keresik föl az állam nemzetiszalagos
 189 19|             hömpölyögnek a szívünkön által. Álmokat szövünk, egy képzelt jövő
 190  3|                 egészen hasonlít azokhoz az álmokhoz, amiket a leányszobák csönd­jében
 191  6|             falombok leskelődtek be, amikor álmomból fölébredtem? Mi jogon meri
 192  3|            megteremjenek. A türelmetlen, az álmos, a szürke hangulatban még
 193 19|                tornyához, valami csodálatos álomként vettek körül: a nápolyi
 194 10|                    magukat azzal a regényes álommal, hogy férjük sohase fog
 195 17|                    a csészéből, - hiába, az alpesi vihart is megszokja az ember,
 196 11|                      A kevés, de jóindulatu álság, amelynek alapja a tiszta
 197  2|               harminc forintot veszített az alsós nevezetü társasjátékban.
 198 10|                 alatt voltaképpen tarokkot, alsóst, ferblit, sőt - uram bocsáss -
 199  7|                     mögött egy szende hölgy alszik, aki az ő nevét viseli.~ ~
 200 19|                  csészékhez.~ ~Reggelig nem alszom egy szemhunyást. Ezer kép
 201 19|                érthető szavakba önteni. Nem alszunk el, gondolkodunk, a szívünk
 202 19|                    hömpölyögnek a szívünkön által. Álmokat szövünk, egy képzelt
 203 19|                    sorozata rajzolódjék meg általa a lelkemben.~ ~Sok év választja
 204  7|               kisasszonyok, hogy a férjeket általában a következő kategóriákba
 205  8|                  mutatkozik, de legyen elég általánosságban annyi: hogy a  feleség
 206  9|          tökéletesen visszavonuló házasokat általá­nos ellenszenv környékezi, akképp
 207 15|                     pólyababának véletlenül aludni kegyes­ke­dik; s ezüstjubileumukat
 208 19|                     Forduljon a fal felé és aluggyék holnap reggeli kilencig.
 209 19|               valami barátságos hangot, egy alvó ember lélegzését, de nagy
 210 19|                     Lehet, hogy egy szomoru al­ko­nyaton a Kegyed okos kis szíve
 211  6|                Manapság, mikor az érdek, az ambició, vagy mondjuk: a puszta
 212  5|                    Az asszony, akinek az az ambiciója, hogy az urából úgynevezett
 213  4|                  előtt, aki büszke­ségét és ambicióját helyezi abba, hogy a vendégeit
 214 12|                 lehet.~ ~Melyik az a határ, ameddig a toilett-költség az általános,
 215 13|                    konyhát építtettek, mint amekkora a templom volt, ahol hajnali
 216 16|               mindez már a részletek dolga, amelyekbe ez általános fejtegetések
 217  9|                     kellemes, olyanok közt, amelyeknek hölgyei szinte rokoni fesztelenséggel
 218  9|              számára élnek, sem olyanokkal, amelyeknél a mindenáron való fel­tü­nés
 219 18|              fáradságos munkába, hogy műve, amelyhez oly nagy reményekkel fogott,
 220 10|                    fejlődik ki a legjobban, amelyikre leginkább szüksége van.
 221  9|                     mindez csak üres forma, amely­ről nem érdemes beszélni. Ennek
 222 11|                annyi bölcsesség lakik, mint amennyivel a  Isten szeretett hitestársukat
 223 16|               véletlen főnyereményekre, nem Amerikából váratlanul felbukkanó nagybácsikra
 224 19|                 boldog konfe­ren­ciák az új amerikai kályhák célszerü fütési
 225 19|               számunkra azok a fehér lapok, ame­lyek a házmesterek tüskés tolla
 226  1|                   vén egyetemek adhatnak... Ámha olyan akadna Kegyetek között,
 227 19|                      Rájövünk, hogy mindaz, amiért küzdöttünk: a megélhetés,
 228 19|                    olyan mámoros percekben, amilyen a multkori volt, egy pillanatra
 229 11|                     hogy minden férj olyan, aminőnek valamikor az édesatyjukat
 230  1|                forrásait... Mindent tudnak, amivel szűkebb családjukat büszkévé
 231 15|                     hálószobájuk ajtaján, s ami­kor kézimunkájuk mellől megriadva
 232  6|               megjárja valahogy, de az arca amolyan viaszbábuszerü női arc...
 233 19|      gyertyatartókkal. Itt az ebédlőasztal, amott a lámpa a villá­­mos vezeték
 234  4|                ajtaján át már idelátszik az ampolna misztikus rózsaszíne: a
 235 19|                 feledhetetlen nap reggelén, ámulva dörzsöljük meg a szemün­ket,
 236 14|                   köz­vitéze jött szembe az Andrássy-úton. Minő összefüggés lehet
 237  8|                    Blätter, meg a sok rossz anekdota: még az anyós is bájos lehet,
 238  8|               banális vígjátékírók, a rossz anekdoták és a müncheni Fliegende
 239 15|         gondo­la­tuk mindig az ártatlan kis angyal legyen, akinek Kegyetek
 240  8|               Vagyis:~ ~2. a férjének őriző angyala;~ ~3. a kitünő gazdasszony,
 241 15|                 mellett, amelyben a baba az angyalok szárnysuhogását hallja...
 242  7|                  szólván a könyveket vezető angya­lokhoz:~ ~- Az a szegény halandó
 243 10|                   elő, de holnap, amikor az ankét már a hitelét vesztette,
 244 10|                  nem vacsora után tartja az ankétet, s a háziállatok száj- és
 245 10|                    kell szaladnom hazulról; ankétünk van a minisz­tériumban a
 246 12|               kimerülés fogja el utána. Sőt annyiban még különbözik a tornázástól,
 247 14|                   sőt talán még nagyobb is, annyiból, hogy a családi élet intimitását
 248  2|                leányálmaik édes fészkét, az annyiszor megsejtett bájos interieurt
 249  7|                     a kánya, elégedjünk meg annyival, ha kedves urunk, a címeres
 250 17|                  kamatait: nem pénzben, nem anyagi javakban, hanem jókedvben,
 251  2|               szidást, sőt néha egy gyöngéd anyai csípést is, szivükben olykor
 252 11|             távozott el az oltártól vagy az anyakönyvezetőtől, ott szunnyad az édes, a
 253 10|               fajtájáról mond le, amikor az anyakönyvvezetőt fölkeresi. A leányt ellenben
 254  8|                     az előszobából. A bölcs anyatermészet, amely a tigrisnek a karmaiba,
 255  8|                     és bölcseségtől sugárzó anyja, aki~ ~5. egyuttal csupa
 256  8|                  csunyább, mintha a férj az anyósa önmagából kikelt arcában
 257  8|                     gyöngédségének tüzét az anyósnak kell kipiszkálnia a hamu
 258  8|                   erejében látszólag gyönge anyósról se feledkezett meg: mert
 259 15|                   nénikére, akit ezentúl az anyuskádnak fogsz szólítani...~ ~A pólyásbaba
 260  4|                énekét hallgassák. A mai kor apái nem igen nyugodnának bele
 261 12|                  régi tapasztalást, hogy az apák gavallériája nem mindig
 262 11|                      akik csak valaha, Ádám apánk óta, a földi létet megjelenésükkel
 263 12|                   gyermekeit annak, hogy az apjuk a váltókon vegyen lovagló
 264 15|           Kegyetekre is, akik a pólyásbabát ápolgatják, becézgetik a számára...~ ~
 265  3|              bizalmas voltát, enyhe világát ápolni: ez az asszony gyö­nyörü
 266 13|            összetartozóság érzését makacsul ápoló ramsteack-rostokat, az olvasztott
 267 19|           fiakkerezése alkalmával prezumtiv apósa a számozatlan kocsi bőrpárnáján
 268  5|           néző­téren efelé kedveskedésekkel aposztrofálja a színpadot látcsövező szerencsétlent:~ ~-
 269 13|                   férfiuval szemben, akinek aprópénzes erszényét reggelenként megdézs­málja.
 270 18|                          Tizenhetedik óra.~ Apróságok~ ~Most, hogy ezidei kurzusomnak
 271 16|                  bájosan hat ránk, de a sok apró­ság idegesekké és bosszusakká
 272  3|                 tréfa melege is szüntelenül áradjon ki belőle. A bol­­dog házasságnak
 273 16|              hozományából is elcsíp a lakás árához egy tisztességes hányadot...
 274 18|               amelyek fölött a pletyka sűrü áramlatai gomolyognak: ettől öreg
 275 19|                 bolyong az utcákon poétikus áramlatokkal a szívében; ő józanul szemlét
 276 12|                   hogy a bőkezűsége egyenes arányban állott a Wertheim-szekrénye
 277 12|              keveset, ez az a jelszó, amely aranybetűkkel ragyog a férfiak garderobe-ja
 278  2|            hálószobára egyszerre csillagos, aranyhímes fátyol borul. Elalusznak.
 279 19|                     ahol Kegyednek az egész aranyifjúság udvarol, akárhány fiatal
 280 11|                   füzetet, amelybe az igazi aranyigazsá­­gokat jegyezni szokták, s írják
 281 15|                    babát azért hoztam el az Aranyos-völgy nádasai közül, hogy mindörökre
 282 16|                sápkóros környezetben. A sok aranyozás parvenü-izlésre mutat. A
 283 19|                    végezetül, előttem a két aranyvirágos pikkolós-csésze.~ ~És a
 284  4|           szobaleány állítja az asztalra az aranyvörös italt, s a házi boldogságában
 285  5|                    megnöve­ked­jék, mint az Ararát hegye. Elvégre is, a vonzódás,
 286 16|                     tiszta, vilá­gos, derüt árasztó, négyszögletes előszoba,
 287  6|                  amolyan viaszbábuszerü női arc... Vajjon hova is tettem
 288  6|                    megjárja valahogy, de az arca amolyan viaszbábuszerü női
 289  8|                     anyósa önmagából kikelt arcában fedezi föl a felesége jövendőbeli
 290  1|                   ami a legridegebb cinikus arcát is mosolygóvá teszi a Kegyetek
 291 17|                     édesmama ekkor jeanne darci bátorsággal áll majd a közömbösséget
 292 19|             szekrényünkről egy fiatal leány arcképe mosolyog felénk, az íróasztalon
 293 19|            francia­kalapu, tollas, mosolygó arcképek, az ékszerek, a dísztárgyak
 294 19|                fogva a virágos, csipkeruhás arcképet, úgylátszik, mássá lettünk
 295 15|                   nyiló rózsához hasonlatos arcocskájával hizelkedve hozzátörlözködik,
 296 11|                  kez­dett, amikor a hűséges arcokat maga körül látta, s ami
 297 19|                hosszan elnéz egy-egy szelid arcot, amely gyer­mekkorában kedves
 298  1|                        Fiatalok vagytok, az arcotok virul, miért nem gondoltok
 299 11|                  egy-egy hirhedt párbajhőst arcul üssön. Kegyetek sápadtan
 300 19|                  mert ők nem olvassák le az arcunkról, amit a szívünk­ben rejtegetünk.
 301 15|              hamisította meg a vásárcsarnok árjegyzési lapját, a csirke, melynek
 302  1|                  mellől néma boldogtalanság árnyai sötétlettek feléje... Parkettes
 303 10|             tiltakozik a kisérletnek még az árnyéka ellen is. Hogy mik a fegyverei:
 304 17|                  szolgálatot sokkal olcsóbb áron teszi meg. Az angol vagy
 305 19|                   meg, mert kinevetnék s ez ártana a házassági chance-ainak.
 306  6|                     ő férfiui prestige-ének ártani fog. A férj állandó szerelmének
 307 14|                      az a saját gyöngeségét árulja el. A férjet csak a legvégső
 308 19|                jártunk a kulisszák mögé, mi ásítottunk a zsúrokon, mi találtuk
 309  5|               amikor a felesége mellett ül, ásítva hátat fordít a színpadnak,
 310 16|                   hivatal­nok, még akkor se aspirálhat erre a kivánatos fészekre,
 311 16|          tisztességes hányadot... Hogyan is aspirálhatna? Hiszen elvégre ő tőle se
 312 14|                 rosszindulatu Julcsa! A ház asszonya ideges arccal, olykor kisírt
 313  6|                     karján a maga graciózus asszonyával, irigykedő pillan­­tásokat
 314 18|                 kedves látvány a tenniszező asszonycsapat, amely kipi­rult arccal,
 315  4|                         És a szegény fiatal asszonyhoz, akit nem a bohémélet szabályai
 316 17|                 töltse a nyári hónapokat, s asszonykorában nem lesz bolond, hogy a
 317 10|                     ki­szabadul.~ ~Annál az asszonynál, aki a férje minden kimenője
 318  9|                    rossz híre még a legjobb asszonyokat is inficiálja. Társaságunkat
 319 19|                    sürgő-forgó, oldaltáskás asszonyokban, a selyem­sipkás urakban,
 320  5|                    elmés és szeretetreméltó asszonyokkal. A feleség tehát épp oly
 321  3|                      Ez a fontos föladat az asszonyra vár, akinek megvan hozzá
 322  7|                     szólani a ragyogó szemü asszony­hoz:~ ~- Bocsánat, kedves Nagysád,
 323  5|             naplójukba ezt a passzust (majd asszony­korukban talán hasznát veszik): három
 324  6|      pillan­­tásokat vél fölfedezni a hites aszfaltbetyárok ábrázatján, vagy a másik,
 325 19|                amikor reggelenkint a perron aszfaltjáról gyönyörködtem az induló
 326 12|                      akik libegve járnak az aszfalton s a kirakatok előtt, időnként
 327 17|                    be a lábukat a budapesti aszfaltra.~ ~Nemcsak az egészségük
 328  4|                  válogatás nélkül hívja meg asztalához a vendéget, feledve, hogy
 329 19|                    table d’hote-terem fehér asztalán. És míg az udvarias garcon
 330 19|              remekmű.~ ~Az ebédlő, amelynek asztalára a két csésze feketét felszolgálják.
 331  4|                  vendégekkel népesíti be az asztalát, nem sokkal különb, mint
 332 19|                     akiknek lelkében törött asztallábak, megállott ingaórák, fületlen
 333  4|                 Akit arra méltatok, hogy az asztalomhoz ültessem, kicsiny fészkemben
 334  4|                csinos szobaleány állítja az asztalra az aranyvörös italt, s a
 335  4|                     az érzést, hogy akit az asztalukhoz meghívnak, azt a legnagyobb
 336 12|             vasárnap ott ebé­delt a családi asztaluknál; de ne tagadják, hogy egyszer-másszor
 337 19|                  álarccal ülünk hivatalbeli asz­talunk mellé. De néha, az olyan
 338 14|                   megnyugtatásra szó nélkül átadja a foglalót s egyéb illetékeket,
 339  6|                 akarják a maguk számára, ne átallják tehát a fáradságot, s igyekezzenek
 340  6|                egymáshoz? Miért ülök én itt átellenben egy pon­gyo­laruhás urinővel,
 341  2|                     a családi fészek melege átjárja. Hiszen tökéletes férfiak
 342  5|        bal­szárnyában fogok lakni, Ön pedig átköltözik a jobbszárnyba...~ ~Tisztelt
 343  5|                   asszony bizonyára nem fog átköltözni a kastély balszárnyába,
 344  4|                   zsúron minden fiatalember átlag négy-öt új zsúrra kap meghívást,
 345 16|                  bizonyára nem! A budapesti átlag-lakás bacillusai közt még a szerelem
 346 16|                 esetben nem, ha a budapesti átlag-lakás­ból nézzük... A keskeny, sötét
 347 10|                  kiszélesítését jelenti. Az átmenet tehát a férfira a súlyosabb.
 348  6|                      hogy úgy mondjam, csak átmeneti jellegü... Talán a nagy,
 349 14|                   cseléde. A fiatal asszony átnézi a cselédkönyvet és naivul
 350  6|                  szorongassa és a derekamat átölelje?~ ~Manapság, mikor az érdek,
 351  2|                 szeressem...~ ~Végső szavuk átolvad az álomba, mert a hálószobára
 352  9|                  egyszerü, hazai nyelvünkbe átplántáltuk. Ettől az utóbbi fajtától
 353 16|                rohamai után tehát ő bölcsen áttér az élet köznapi kellékeire
 354  7|                Mielőtt azokra a módozatokra áttérnék, amelyek az úgynevezett
 355 13|                 dunaparti fogadóig, ahol az átutazó fejedelmek költik el nemzetközileg
 356  3|                    a korlátlan egyeduralmat átveszik.~ ~Kedves kisasszonyok,
 357 19|                    Az ember lelkén hirtelen átvillámlik az a rettenetes gondolat,
 358  9|                   provokálja; pedig teremtő atyám, ugyan hányan élnek közöttünk,
 359 15|                homlokocskáján, - óh Teremtő Atyánk, légy velünk! - a láz forró
 360 12|                    a legjobbat: hogy kedves atyjuk, a ház feje, a város legelső
 361  3|                   egészen más, mint amit az atyjukkal vagy az édesmamával való
 362 11|               gazdag, tökéletes és lovagias atyjukra, aki akárhányszor nagy lélegzetet
 363  7|                    adtam ki... Juliusban és augusztusban ugyanis a rendes törvények
 364  7|                    véletlenül dolga akad az ausztráliai szigettenger vala­me­lyik
 365  4|                   fészkemben bizalma­som­má avassak, annak mindenképpen korrekt,
 366  7|          tekintetben igazsága van, de mivel axiómákkal mégse lehet kormányozni
 367 13|              Giesshübli helyett e kényelmes axiómával válaszol:~ ~- Ma már így
 368 19|                magunk is nemesebbek lennénk azáltal, hogy tiszta élete össze­fonódik
 369 14|                    vagy hatszobás lakásban. Azaz, hogy nem egész egyedül:
 370 10|                     kizavarja...~ ~Kegyetek azidőben még nem tudják azt, amiről
 371 18|             rojto­sak, s ha a kabát, melyet aznapi reprezentálása céljából
 372  1|      leg­boldogtalanabb frigyek talán éppen azokból az esküvésekből származtak,
 373 17|                     asszonyok közül is csak azokkal barátkozzék, akik egy ostoba
 374  9|          ismerőseinél tesz látogatást, vagy azoknál, akik direkte erre az időre
 375 15|                   témájától, s gondolkodván azokon, amiket bájos tanítványainak
 376  4|                    óhajtok beszélni, vagyis azokról az alkalmakról, mikor a
 377  1|            frisseségüknek és ügyességüknek. Azonfelül bájosak, egészségesek, jókedvüek,
 378  7|                  nők után futkosó férjek;~ ~b) olyanok, akiket csak az
 379  8|                  ember, vagy hitvány gyönge báb; ha asszony, hát maga szidja
 380 14|                     is ambicionálja, hogy a babái a legcsinosabb és leg­tisztább
 381 10|                    így szólították a kedves babájukat:~ ~- Jele ide, ciptejózita!~ ~
 382 15|                   vessenek egy pillantást a babára, aki csipkés vánkosai közt
 383 15|                    a pityergő, dundi, kövér babát azért hoztam el az Aranyos-völgy
 384 12|                    a férfiak egy sajátságos babona áldozatai: vala­­­mennyien
 385 19|       pikkolós-csészémet elrabolták. Valami babonaság él bennem, hogy az egész
 386  6|                   ura a fehér kezecskéjével babrál:~ ~- Édes Istenkém, hogyan
 387 15|                   vagy rózsaszin szalagot a babyje pókhálóingecskéjébe belefűzi...~ ~
 388  9|                   színházi páholyra, mint a babyjük ruhájára; de legfőképp a
 389 15|              csipkefészekben beállítanak: a babyknak.~ ~Ne piruljanak el, ne
 390 19|                   hanem a száraz, apróbetüs Bädecker-kötetek, amelyek banális pontossággal
 391 19|              paradicsomba!~ ~ ~ ~Regények a Bädeckerben~ ~Mikor a Kerepesi-út hosszu
 392 19|                     szomjas pillantásokat a Bädeckerek vastag, vörös kötetére.~ ~
 393 19|           buzgalommal forgatom az apróbetüs Bädeckereket. És néha, amikor a könyvet
 394 19|         könyvkereskedő egyszerü nevét. Mert Bädeckerről, a tekintélyes német könyvkereskedő-dinasztia
 395 18|                   hézagot, egy részt, amely bágyadtabb a többinél, egy pontot,
 396  4|                szőnyegei között. Az asszony bája, finom­sága, szelleme, 
 397 19|               souper-csárdást, játszhatja a Bajazzókat, sírhat a színházak kitünőbb
 398 17|                  hála nem szenved semmiféle bajban, még attól, hogy juliusban
 399 19|                  világoskék szempár leányos bájjal merült el a mi szomjuhozó
 400  8|           okosságával még a fenyegető egyéb bajokat is elhárítja. Mert akármit
 401  8|                 akarok, csupán ennyi: nincs bájosabb látvány, mintha a fiatal
 402 18|                      mert a férfiak így még bájosabbnak, még elragadóbbnak találják.
 403  1|                    ügyességüknek. Azonfelül bájosak, egészségesek, jókedvüek,
 404 16|                Néhány finom nipp vonzóan és bájosan hat ránk, de a sok apró­ság
 405  6|                 örömet találjanak abban, ha bájosságuk mindenkit elragad, még távolról
 406  4|                   az idegen arcok látása új bájt ad a kettősben való együttlét
 407  2|                     meghatottan pödörgeti a bajuszát, Kegyetek dobogó szívvel
 408  7|                tagok is pödörgetni kezdik a bajuszukat, ha észreveszik, hogy egy
 409 19|                     erélyesen megpödörjük a bajuszunkat.~ ~- Tisztelt uram! - szólunk
 410  5|                egyetlen szó van , az is a baka­termino­logiában: ez már közönséges ordénáréság.
 411 14|                     Miskákon járt, akiket a bakfisek gondviselése a közelébe
 412  3|                 óvatosan, nehogy a kocsis a bakon észrevegye.” Így szólott
 413 14|                  két lé­pés­nyi távolságban baktatott Kegyetek után, unottan és
 414  7|                    feledkezni arról, hogy a balatonfüredi platánok mögött egy szende
 415  6|             ábrázatján, vagy a másik, aki a bálban büsz­kén, de kissé féltékeny
 416 15|                    az öreg Nagy Kristóffal, balettáncosnő módjára lábujj­hegyen járnak
 417 13|                  régi gvardiánok nem voltak balga emberek, amikor a kolostor
 418 12|                    az új blúz, vagy a fehér báliruha nem az édesmama meg­takarított
 419 19|                   önt és maga aggodal­masan ballag a kaszinóba, vagy az olajpogácsa
 420  5|                  megtudván, hogy a gróf egy ballettáncosnőnél tölti az estéit, hidegvérrel
 421 15|                  édesmama hirtelen kezét, a bálokat, a majálisokat, a szupécsárdást;
 422 19|                   vacsorázó társaságok és a bálrendezői rozetta annyit sem érnek
 423 13|                     szomoru helyzetét, akit balsorsa arra kényszerit, hogy a
 424  5|                    fog átköltözni a kastély balszárnyába, nem csönget Jerôme-ért,
 425  5|                        Én ezentúl a kastély bal­szárnyában fogok lakni, Ön pedig átköltözik
 426 19|                     is igen szép hidakat és bámulatos alagutakat építenének, s
 427 19|                célszerü fütési módja felől. Bámulatosan sikerült puddingok és csokoládé-torták,
 428  3|                  pillanatok megszokottakká, banálisakká, vagy túlsűrűekké legyenek.
 429  9|           környékezi, akképp az unalom és a banalitás szürkesége borul azokra,
 430  3|                 merinói kos. A férjjel való bánás mű­vészete is speciális
 431  3|                     minden élő lény más-más bánásmódot igényel: a mókus mást, mint
 432  6|                  egy homályos sarokba, vagy bánatát belefojtja a gyöngyöző pezsgőbe,
 433  7|             szeretkezésre vágyódva kúszik a bánatos férfi lába elé... És a férfi -~ ~
 434 10|                     férfi volt, mint azok a Bandik, Miskák, Jancsik, Károlyok
 435 14|                   bátor őszinteséggel - ama Bandikon, Pistákon, Gyurikon és Miskákon
 436 11|                 sivár, szeretet nélkül való bandukolás az élet utolsó állomása
 437  4|                  feleségét is megalázza. Ne bánják, ha erélyes szavukért megharagszik;
 438  1|                      ahol illatos virágként bántak vele... Most egészen egymásra
 439  1|                férfi mindeddig csak jókedvü barátaihoz szokott, akik még brutális
 440  9|                     nélkül választják meg a barátaikat, s úgyszólván örökké idegen
 441 10|                 tudom, hogy a mai estéjét a barátainak akarja szentelni. Magunk
 442 19|                   nem igen tízszerezzük meg barátaink és becsülőink számát, úgy
 443  9|                 másokat, mint a legintimebb barátait. A vizitelésnek ez a fajtája
 444  9|                 való, mint a másik; és öreg barátjuk talán nem művel haszontalan
 445 10|            leányszobájuk csöndjében először barátkoztak meg azzal a gondolattal,
 446  9|             mindenképpen hozzánk valók. Nem barátkozunk össze olyan családokkal,
 447 17|             asszonyok közül is csak azokkal barátkozzék, akik egy ostoba bókért
 448  4|                kedvesem, Takácsot? - szól a barátnő. Nagyszerü, hiszen Takácsot
 449  1|                 udvarlóikat elkápráztatják, barátnőik szívébe a sárga irigység
 450  5|                   áll. Ha a férj a felesége barátnőinek bókokat mond, ez még nem
 451 16|               rokokó-diván, amelyen meghitt barátnőinket fogadjuk. A tulparfumözött
 452  4|                  összetalálkozik az utcán a barátnőjével, akinek egy jól öltözött
 453 17|                    öltözködjék, s hogy a  barátnők sárgaságot kapjanak irigységükben.
 454 19|                    derék ember jóságával és barátságával:~ ~- Méltóztassanak besétálni
 455  3|                    hogy a szere­­lem­nek, a barátságnak, a családi érzéseknek új
 456  9|                   köt velük rögtön bizalmas barátságot; nyájas, ud­varias mindenkivel
 457 19|                   is öltözik be ferencrendi barát­nak, ha az imádott leány egy
 458 16|                   járjanak a színházba és a barát­nőik zsúrjára... Bizonyára nehéz
 459  9|                    igazi jókedv és az igazi barát­ság.~ ~Az üdvözlő, a részvevő,
 460  6|               csevegnék, vitatkoznám a régi bará­taimmal?~ ~Viszont akárhány feleség
 461  7|                     is a világon. Egy volt, Barbarossa Frigyes idejében, de az
 462  8|         professzoruk következő tanácsait.~ ~Bármit is mondanak a banális vígjátékírók,
 463 19|                kötet, amelyet elegendő volt bár­hol fölnyitanom, hogy a képek
 464 18|                 berendezve, hogy a vendéget bár­mily időben szívesen lássák.
 465 12|                    tündérujjakra, amelyek a batisztból vagy voil de lain-ből való
 466 17|                édesmama ekkor jeanne d’arci bátorsággal áll majd a közömbösséget
 467 11|                 igazán bölcsek és az igazán bátrak se mentesek tőle. Az a férj,
 468 17|              beszéljen. Némelykor egy bájos battisztblúz, - mint Budapest délnyugati
 469  6|           pillanatban a meleg trikót viselő Bayard is lopva fölkacsint a tányérja
 470 11|             Emlékeznek, ugy-e bár, azokra a Bayardhoz méltó hőstettekre, amelyeket
 471  6|                előre meg­mondta volna, hogy Bayardnak már novemberben meleg trikót
 472 13|               mindennek ellenére kétszer is beadatja egy héten a tiszteletreméltó
 473 13|                     nem egy váló­pör maradt beadatlan, mert még búbánatosan is
 474 18|             megérdemli, hogy az ura azonnal beadja ellene a válópört.~ ~Cigaretta.
 475 15|                 kékszalagos csipkefészekben beállítanak: a babyknak.~ ~Ne piruljanak
 476 16|                    rézcsapjai csillog­nak a beáradó napsugarakban, s mindenekfölött
 477  8|                   cselekszik, amidőn a mama beavatkozását a következő esetekben kikéri:~ ~
 478 14|                     legvégső esetben szabad beavatni a szakácsnői és szobaleányi
 479 15|                     pólyásbabát ápolgatják, becézgetik a számára...~ ~Kisasszonyok,
 480 19|                szentimentális lélek, ki Önt becézgetné, aki Önnel együtt érezne,
 481 11|                   jóval túl van az udvarlók becikkelyezett életkorán és a szakálla
 482 15|                     A tanítómester ma kissé becsipett a saját témájától, s gondolkodván
 483 19|                 álarcunkat föl ne vegyük, s becsmérléssel ne beszéljünk a szegény
 484  5|                tölti az estéit, hidegvérrel becsöngeti a komornyikját s finom nonchalence-szal
 485 13|                   hagy­ja, hogy családjáról becsületesen gondoskodik, hogy idegen
 486 13|                  tartani a hűség, a hitvesi becsületesség útján, sőt a munka­kedvét,
 487  1|                    és a teniszezés terén is becsületet szereznek az erejüknek,
 488  3|                    laknak, akik szeretik és becsülik egymást. Miből sejtik meg?
 489 19|               tízszerezzük meg barátaink és becsülőink számát, úgy titkoljuk ezt
 490  2|               pályaudvar üvegcsarnoka alatt befejezték. A férj csak most érzi igazán,
 491  4|                    úri ház ilyen bizalmasan befogadja? Meghívják, mert más ismerősük
 492  6|                   önszuggerálás s a családi befolyások hatalma alul kiszabadulva,
 493  4|                   stíriai kappant, a vegyes befőttet, a parfait-t kell, hogy
 494  4|                csermely partján, a lonc­cal befuttatott kalyibában töltsék életüket,
 495  8|                 amikor a mama dörgő lépései behallatszottak az előszobából. A bölcs
 496 13|                  példáló­­zás. Egyáltalában beigazolt tény, hogy az összehasonlító
 497 13|                  följegyzik, ne feledjék el beigtatni a következő - nem mindennapi
 498  5|                   De ha rám hallgatnak, hát beírják a naplójukba ezt a passzust (
 499 11|              szégyenkezést s habozás nélkül beismerem, hogy a régi szólásmód,
 500 11|                    írják, első expiá­lása a beismerés, s mivel ez előadásoknak
 501 19|                mosolyogva vártok e bérházak bejáratánál, lángoló pallos helyett
 502 10|                      ilyen otthonülő, ilyen békés polgár; vagyis, mint az
 503 17|                     teszi, ha a forró napok beköszön­tésével a rendes életmódjának búcsút
 504 19|                 nyomását s vele az időjárás bekövetkezendő változását kiérezze.~ ~Mi,
 505 15|                    ókulárét visel, óvatosan bekukkant az ajtó hasadékán, s tétovázva
 506  4|               megharagszik; utóbb ő maga is belátja, hogy ottho­nuk méltóságán
 507 19|                 szívünk tele van. Ha valaki belátna ilyenkor lelkünk­­be, érzéseink
 508 18|                   már maguk az asszonyok is belátnak, hiszen ma már sokkal kevesebb
 509  7|                      Szóval, egyszerre csak belecsöppennek az ó-testamentum első fejezetébe,
 510  6|              homályos sarokba, vagy bánatát belefojtja a gyöngyöző pezsgőbe, fájó
 511 15|                  babyje pókhálóingecskéjébe belefűzi...~ ~Mert a pólyababa igen
 512 14|                 alatti világ rejtelmeibe is belelát, aki gondot akar fordítani
 513 11|                voltaképpen igen puha nemébe beleoltott. Mivel azonban a bűnnek,
 514  5|                   Akibe a hatal­mas istenek beleplántálták a féltékenység bacillusait,
 515  4|                     derüs nyugalom, amely a belépőt már az előszoba küszöbén
 516  6|                 kisasszonyok! - minden férj beleszeret előbb-utóbb a feleségébe,
 517 17|             édes­mamának ebbe alig van több beleszólása, mint abba, hogy az abessziniai
 518  1|       anyakönyvvezető szine előtt... »Én is beletanultam a feleség szerepébe, - gondolja
 519 19|                  fotográfia kartonjáról. És beletemetvén fejünket vánkosunkba, míg
 520  4|                   redingotját s nagyszerüen beletrenírozza magát a művészetbe, hogy
 521 13|                huslevesek főnek, s amelynek belsejében a fehérhusu pulykák és kövér
 522 19|               papucsokat az éjjeli szekrény belsejéből. A tea rossz, a cognac kifogyott
 523 19|              ágyamban, a Józsefváros vagy a Belváros lármás, józan házaiban,
 524 12|             kirakatok előtt, időnként ilyen bélyeges papirokat nyujtanak át komoly
 525  9|                    részvevő, a tisztelgő, a bemutatkozó látogatás: mindez csak üres
 526  4|                     a legközelebbi színházi bemutatón fölint a páholyába, vagy
 527 19|                  föl a lexikonok, hogy 1827-ben alapította meg könyvesboltját
 528 19|                    mert most ez a divat; de bensőleg azt a vágyat érzi, hogy
 529 17|                  hanem azért, hogy új és új benyomásokkal frissítsék föl kimerült
 530 16|                     a kényelmes és egyszerü beosztás. Az előszoba okvetetlen
 531 10|                      Jancsik, Károlyok vagy Bercik, akik Kegyeteket majd az
 532 16|                     körúti butorkereskedést bérel ki magának évi lakásul.~ ~ ~ ~
 533 16|                     A törékeny, szecessziós berendezés megfoszt bennünket a biz­tos­ságunktól;
 534  5|                    programmja szerint fogja berendezni az életét. A férj, a házasság
 535 18|                  háztartás nem akképpen van berendezve, hogy a vendéget bár­mily
 536 19|                      Ti mosolyogva vártok e bérházak bejáratánál, lángoló pallos
 537 15|               megszabadul a gyárkémények és bérkaszár­nyák levegőjéből - ő is tele
 538 17|             édes­mama forgószél módjára fog berontani az ebédlőjükbe, a napernyőjét
 539 19|            barátságával:~ ~- Méltóztassanak besétálni a paradicsomba!~ ~ ~ ~Regények
 540  8|                  tették talpukat a vérengző bestia fejére, elszánt vitézek,
 541 14|                    távoznia, mert Kardosnét beszállították a szanatóriumba...~ ~- Hát
 542  1|                       A professzor megnyitó beszéde~ (A Feleségképző Akadémia
 543 12|                      csakhamar mint érdekes beszédtárgy fog szerepelni a pletykakedvelő
 544  9|                      hogy a mindenáron való beszéd­tárgyakhoz görcsösen ragaszkodnunk
 545  4|                 öreg kutyá”-nak nevezi, s a beszélgetés után e szavakkal fordul
 546 16|                    lakásban, ahol a meghitt beszélgetésre nincs egy kényelmes sarok,
 547 19|                  vegyük, s becsmérléssel ne beszéljünk a szegény borbély felől,
 548  9|                     cserél, bizonyára talál beszélnivalót, ha együtt van, még pedig
 549 16|                    is kincseket ér. (Nem is beszélve arról, hogy minden  cselédünket
 550 13|                  ujságot, mire a végére ér, betálalják a levest.~ ~ A hőfok se
 551  2|                      meghalt a leggazdagabb betege, avagy összedőlt a híd,
 552 19|              díszkötéses Heine, s ha valaki betegen esnék össze az utcán, valószínüleg
 553 19|                     olyanok, mint a ragadós betegségek vagy az őskori állatfajok.
 554 19|               romantikus társamban, majdnem betegséggé fajult ez a különös sóvárgás.
 555 19|                  idegek egy gyógyíthatatlan beteg­sége. Az orvosok előtt régen
 556  4|                    út­köz­ben egy kávéházba betér, irigykedve gondoljon vissza
 557  1|             mindenekfölött egy egész oceánt betöltő, megható sze­re­tetnek mond
 558 15|         elfelejtenek, ami eddig az életüket betöltötte: a lányszobát, az édesmama
 559  7|                  lehetne arra, hogy a léket betömjék, az egész alkotmány, utasostul
 560  4|                 csak a sörcsarnoki cimborák betörése ellen emeljék föl szavukat,
 561 15|                 családi fészek idilljébe is betolakszik, vessenek egy pillantást
 562 12|                    a Budapesti Közlöny apró betüi közt mindennapos, jól ismert
 563 17|                pedig, hatszemközt maradván, bevallhatjuk, hogy a kőszívü zsarnoknak
 564 14|                    a dolgai után megy, vagy bevonul az irodájába, hogy az ügyeit
 565 16|                  pálcával, e para­di­csomba bevonulhatnak... Az ilyen lakásokat a
 566 11|                előszoba ajtaját maga mögött bezárja, egyszerre vége szakadjon
 567 19|                      Tavasz végén, amikor a bezárt zsalukon át erős naftalináramlatok
 568 19|                   nem vesznek ki, s talán a biblia egy-egy hőse épp oly má­­morosan
 569 19|                   mindannyian, ellentétei a bibliai kherubnak, a ki lángoló
 570 18|                    a biciklizéssel hódol. A bicikli nem asszonyos sport, amit
 571 18|                sportszenvedélyének csupán a biciklizéssel hódol. A bicikli nem asszonyos
 572  9|                  nélkülözés mindig növeli a bírás gyönyörűségét. Ez igen szárazon
 573 16|         kisasszonyok, a polgári erszény nem bírja meg... Ne is számítsanak
 574  2|                  pillantást vessenek leendő birodalmukra.~ ~E percben, mikor mindenki -
 575 19|              csokoládé-torták, jegeccé vált birsalmasajtok piramisai...~ ~A szivem
 576 10|              észjárású Sardou, sőt Feydeau, Bisson s a többiek is közönséges
 577  8|                    tigrisénél, elefánténál, bivalyénál, méhecskéénél hasonlíthatatlanul
 578  8|                ele­fánt­nak az ormányába, a bivalynak a nyakába, a kis méhecskének
 579  6|                     fal között, ahol életük bizalmasabb része lefolyik, inganak
 580 17|                      A kacérság, a túlságos bizalmaskodás ott épp oly kevéssé faire
 581  1|             váratlanul kiolthatja a fejlődő bizalmasság melegét... A férfi mindeddig
 582  3|                   egyszer az idegeskedés, a bizalmatlanság, a félreértések felhői ott
 583  4|                ültessem, kicsiny fészkemben bizalma­som­má avassak, annak mindenképpen
 584  9|               megokolás is elegendő annak a bizonyítására, hogy a fiatal és a kevésb­bé
 585 18|                  külseje csakugyan meggyőző bizonyítéka a feleség gyöngédségének
 586 12|                   ki. Mert nem kell ugyebár bizonyítgatnom a régi tapasztalást, hogy
 587  8|           öleléseknek akár egész oceánjával bizonyíthatja, de segítségét csak akkor
 588 18|            buzgóságukhoz képest - kiadjuk a bizonyit­ványt arról, hogy a férjhezmenésre
 589 13|                    neki. De másodsorban már bizonyosan ez a pont motoszkál a lelkében.
 590  6|            következő tantételt: A tökéletes bizonyos­ság, amely a férfi lelkét eltölti,
 591  7|                 szivüket, mert csalhatatlan bizonyságuk volt arról, hogy a férjüknek
 592  9|                 igaz. Emberi gyengeségünket bizo­nyítja, hogy az eső után jobban
 593 19|                 stációt tartok a váci-utcai bizsutériás bolt előtt. A francia­kalapu,
 594 13|                     megnyugszik a jóakaratu biztatásban:~ ~- Olvassa édes az ujságot,
 595  6|                     Kegyeteket a kacérságra biztatnám... Ez ellen  eleve tiltakozom,
 596  1|                     csöndjében álmodoznak a bizton eljövendő szerelmes lovagról,
 597  5|                   őnagysága miatt tökéletes bizton­ságban érzi magát. Az asszony,
 598  6|                    Az a férj, aki abszolute biztos a maga dolga felől, néha
 599 12|                megalkotják.~ ~Ha az asszony biztosan el akarja érni azt, hogy
 600 19|                  egy házmester józanságával biztosítanak bennünket a felől, hogy
 601  6|                  férjük szerelmét állandóan biztosítani akarják a maguk számára,
 602  1|                  még távolról se ele­gen­dő biztosítéka a boldog és harmonikus házasságnak.
 603  6|                     mert hiszen az udvarlók biztosítják neki az ura állandó szerelmét,
 604  6|                     sohasem szabad abszolut biztosnak lennie a felől, hogy a felesége
 605 16|                   mámor legelső időszakát a biztosság édes nyugalma váltja föl
 606  7|                 szöveggel: „Édes mutczigám, biztos­san várom 9-cz órakkor”. Egy
 607 19|                  pincérek gondjaira voltunk bízva, észre sem vettük mindeddig
 608 16|            kárpitosra és a bútorkereskedőre bízza, mindjárt okosabban teszi,
 609 16|             berendezés megfoszt bennünket a biz­tos­ságunktól; még leülni sem merünk az
 610 19|            magunkban, s oly kétségbeesetten blazirtaknak érezzük magunkat, mint lord
 611 11|                     Carrarára vagy a magyar Bluntschlira. Ha orvos, ha képviselő,
 612 12|               gyönyörűségeiről s hogy az új blúz, vagy a fehér báliruha nem
 613 12|             tündérének, pénzen kell venni a blúzokat és a pongyolákat s hogy
 614  2|                   fehér leányszobám, csinos blúzom, vadrózsás kalapom legyen,
 615 19|                    fehérszalvétás hercegek, bóbítás szobaleányok lesik el minden
 616 19|            szomorúbb estén, akár az öregedő Boccacció, hírtelen magába tér.~ ~
 617  7|              ragyogó szemü asszony­hoz:~ ~- Bocsánat, kedves Nagysád, de én férj
 618 15|                 hogy az élet sötét prózáját bocsássa be az ő gyönyörü meseországába...~ ~ ~
 619 16|                  általános fejtegetések nem bocsátkozhatnak. Ez a tudomány külön kurzust
 620 19|              mintájára maga írta meg s maga bocsátotta közzé első utazási könyvét.
 621  7|                előtt tett fogadalom se túri bögre ám, amit csak úgy egyszeribe
 622 10|                     üljenek, nem igen kiván bölcsebbet, mintha a pontyot arra akarná
 623  8|            gyermekeinek szerető, gyöngéd és bölcseségtől sugárzó anyja, aki~ ~5.
 624 11|             frizurájuk alatt százszor annyi bölcsesség lakik, mint amennyivel a
 625  5|              tartozik éppen a Deák Ferenczi bölcsességek közé, ha a szende hitves
 626  7|                    életre.~ ~Az ó-egyiptomi bölcsnek sok tekintetben igazsága
 627 15|                 ellágyult szívvel állanak a bölcső mellett, amelyben a baba
 628  5|                    való asszony marad, ha a bölcsője fölött kilenc- vagy tizenegyágu
 629 19|              politechnikum, az országház, a börze, s az olajpogácsa is épp
 630  4|               fiatal asszonyhoz, akit nem a bohémélet szabályai szerint neveltek
 631  7|             asszonyokká lettek, s a francia bohózatokat is bátran megnézhetik...
 632 17|                barátkozzék, akik egy ostoba bókért a férjük nyugalmát nem áldozzák
 633 12|                     közé tartozott s hogy a bőkezűsége egyenes arányban állott
 634  5|                 férj a felesége barátnőinek bókokat mond, ez még nem ok a féltékenységre;
 635  6|              irigysé­gében, s ez a gondolat boldoggá és büszkévé tett... De,
 636 11|                 földi létet megjelenésükkel boldogították. Nem abszolut lángész, de
 637  1|               boldogság lenne, ha a másikat boldognak látnák... De a szerelem
 638  5|               amikor a tanítványaim jövendő boldogságáról van szó; hátha akad mégis
 639  8|                   anyós megőrli a házasélet boldogságát; a szelid, a jókedvü, a
 640  5|                legyen! Aki a házi tűz­helye boldogságával nem elégszik meg, s idült
 641 11|                   pipára rágyújtott, büszke boldogsággal így szólott magában:~ ~-
 642 16|                     és fölemelő dolog, de a boldogsághoz, fájdalom, az is szükséges,
 643 15|                lásson maga körül mást, mint boldogságot és megelégedést. A baba
 644  1|                  leányt , bájos, vonzó és boldogságra predesztinált feleséggé
 645  8|                 látvány, mintha a fiatal és boldogságtól sugárzó asszony együtt sétál
 646 15|                     közt szunnyadoz...~ ~Ha boldogságukat megzavarja valami félreértés,
 647  6|                 sajnálják, hiszen a családi boldogságukról van szó... És elvégre, még
 648 19|                  öntudatlanul, a mi jövendő boldogságunkat közvetíti.~ ~Száraz, keserü
 649 19|                    vágyainkban, örömünkben, boldogságunkban és fájdalmunkban osztozik.~ ~
 650  8|                   komoly oka van arra, hogy boldogtalannak érezze magát.~ ~Egyéb esetekben
 651  9|                gyötrelem van még a szerelmi boldogtalanságban is, fehér hajjal, higgadt
 652 19|                 édességeire gondolunk, vagy boldogtalanságunkat, elhagyott voltunkat siratjuk;
 653  2|                     megváltozott körülötte, boldogtalanul gondol az édesmamájára,
 654 19|                  szívem hálával telik meg a boldogult koblenzi mester iránt, aki
 655 19|                   elmésséggel az örök frigy boldog­ságára. De gyakran a lipótvárosi
 656  9|                    pörpatvar után a családi boldog­ságnak, a kávéházi vagy társasági
 657  4|                     fiatal asszony kedvesen bólint:~ ~- Tudja mit, Miska? Jőjjön
 658  1|               szívükben, egy hideg tekintet bolondos rémeket idéz a szemük elé,
 659 15|                   még ez is férjes , ez a bolondosan ügyetlen kis perszona, aki
 660 19|                 francia asszonyok tetszőleg bólo­gatnak a fejükkel. És ő kipirulva,
 661 19|                    a váci-utcai bizsutériás bolt előtt. A francia­kalapu,
 662  2|               sincsenek másutt, mint a Mars bolygón és a Marlitt asszony regényei­ben...~ ~
 663 19|                   kék női szemek felől, nem bolyong az utcákon poétikus áramlatokkal
 664 19|                ilyen megvékonyúlt idegekkel bolyongunk az utcán és a társaságban,
 665  3|            szüntelenül áradjon ki belőle. A bol­­dog házasságnak nem csupán az
 666 17|                    ajtajára, s gyerekestül, bonnostul és szakácsnéstul kihaj­tat­nak
 667 19|                     ne beszéljünk a szegény borbély felől, aki szerelmi búbánatból
 668 19|                   könyvét. Ezek a gótbetüs, bordázott, primitiv könyvek régóta
 669 19|          délutánonkint olvasni fog, emitt a bordeaux-függönyök, a kottatartó, a könyvesszekrény...
 670 19|                 legények, akik tegnap még a borfiuval perlekedtünk s kétszer küldtük
 671 13|               szódavizet vagy Giesshüblit a borhoz, - cékla, mustár, vanilia,
 672  4|                vidám ebéd, mikor odakünn  borítja a háztetőket, a világos
 673 19|             mulatságnak, amikor a vendéglői borjuvesést és a gólyanyaku knike­­bajnos
 674 16|              kereseti adónál, s a budapesti bornál még egy nagyobb csapás is
 675 15|             házasságuk fölött súlyos felhők boronganak, amikor a hétköznapok prózája
 676  2|                   mindig, de mindig ott fog borongani a rideg, a gyöngédtelen
 677 10|                     uram bocsáss - néha egy borozó, koccingató kompániát kell
 678 19|                   apósa a számozatlan kocsi bőrpárnáján meglátta. Ő igen szép piquet-mellényt
 679 17|                   jövedelmét nem osztják ki borra­valónak.~ ~3. A fürdőhelynek sem
 680 19|                 kifejezhetetlen érzékenység borúl a szívünkre és sírni szeretnénk
 681 19|                   Ön szép szeme is könyekbe borulhat valaha. Ki tudja a jövőt,
 682  7|                   csillagok lobognak... Óh, borulj reám és szoríts magadhoz...
 683 19|                      hogy a Kegyed lába elé boruljon, s nevetséges frázisokat
 684  2|              izgatottan és nagyon kipirulva borul­nak annak az idegen, fiatal
 685 19|            házmesterek hirdetései.~ ~Derék, borvirágos orru házmesterek, hadd szorítom
 686 15|                 földi dolog utolsó célját a borzalmas megsemmi­sülésben látják,
 687 19|                  Egyszerre csak kietlennek, borzalmasnak találjuk az életet, e hideg
 688  6|                    a feleségét megcsókolva, borzongó háttal így szól magában:~ ~-
 689 16|                  sok apró­ság idegesekké és bosszusakká tesz bennünket. Az egyszerü
 690 13|               hallgatja az ismerős családok botrányai felől, nem teljesíti lelkiismeretesen
 691 19|                   Önt három deci szomorodni bot­­rányosan érzelmessé tette. Forduljon
 692 16|               Prévost stilusban berendezett boudoir, egy ötméteres kertért pedig
 693  3|            Kegyeteket a Riviérára, a párisi boulevárdokra, vagy Velence sötét vizeire
 694  6|          holdvilágot lehozza a kedvemért... Brrr, ha valaki előre meg­mondta
 695 10|               amikor egy távirat váratlanul Brünnbe szólította, s egyszer, amikor
 696  2|                   aki az ablakot törölgeti, brutálisan kiutasítja, dörmögve fog
 697 19|           valamelyik barátnője lakodalmán a bűbájos Mendelssohn fölhangzanék,
 698 19|                 borbély felől, aki szerelmi búbánatból lőtte magát agyon egy külvárosi
 699 13|                  maradt beadatlan, mert még búbánatosan is a konyha gyönyörűségei
 700 13|                    hogy dadájuktól érzékeny bucsut vettek, mindeni délben és
 701  1|                  megható sze­re­tetnek mond búcsut, amikor angol úti ruhájában,
 702  3|                     ebéd után még forróbbal búcsuzik el tőle, délután regényeket
 703 17|               egyáltalában nem mozdulnak ki Budapestről.~ ~ ~ ~
 704 17|                   kevéssé faire dolog, akár Buda­pesten.~ ~4. A szalmaözvegy-asszony
 705 12|       toilett-költség az általános, családi budget keretében elmehet? Azt hiszem,
 706  4|             vendéglátóra egyaránt. Ártatlan büszkeség, hogy a vendég fájó szívvel
 707 12|           találkozik, akinek szinte beteges büszkesége, hogy a kisasszony-leánya
 708  4|                  magát az idegen előtt, aki büszke­ségét és ambicióját helyezi abba,
 709  6|                  vagy a másik, aki a bálban büsz­kén, de kissé féltékeny szívvel
 710 17|                   és kiapadhatatlan forrása bugyog: a természet öléből. A nagyvárosi
 711  7|               szigetre vetődik, amely csupa buja, kábítóan illatos, délszaki
 712 13|           kegyelmezzünk meg a trumeau alatt bujdokló utolsó porszemnek semmint
 713  8|                  össze a szakácsnéját s nem bújik el gyáván a hálószobába,
 714  7|                    a távol vizekből föl nem bukkanik. A bájos angol asszony észbontó
 715 12|               hátulsó udvarában is  lehet bukkanni némelykor a tündérujjakra,
 716  3|                 Hiába a  szándék, hiába a bűnbánat, sőt hiába a szerelem is:
 717 18|                 fiatal asszony kurta prémes bundácskájában szélvészként suhan végig
 718  5|                 Vagyis: csak nyári, alkalmi bűnös. Esküjét csak olyankor szegi
 719  8|                    magát.~ ~Egyéb esetekben bűnt követ fel, ha az édesmamát
 720  2|            megjegy­zése­ket tesz a resztölt burgonya vagy a vörös cékla jósága
 721 16|                     kékvirágos, majolikával burkolt falak, a tiszta, vilá­gos,
 722 16|                bennünket. Az egyszerü angol butor szebb, mint az imitált XV-ik
 723 16|              okosabban teszi, ha egy körúti butorkereskedést bérel ki magának évi lakásul.~ ~ ~ ~
 724 16|                  ilyesmit a kárpitosra és a bútorkereskedőre bízza, mindjárt okosabban
 725 16|                  tegye lehetetlenné, hogy a butorokat elrakhassák, a napsugár
 726 19|                    élni a nagy Tauszky-féle bútorszállító kocsik nélkül, valószinüleg
 727 16|              rendezi be? A lakás teknikája, butorzata, földíszítése, a kényelmes
 728 19|                      Három hét óta növekedő buzgalommal forgatom az apróbetüs Bädeckereket.
 729 18|              Kegyeteknek - szorgalmukhoz és buzgóságukhoz képest - kiadjuk a bizonyit­ványt
 730  7|                alkalom tesz gazemberekké;~ ~c) olyanok, akik gyávaságból
 731 13|                     lakik - mindegy, hogy a capmartini Splendid Hotel-ben, avagy
 732 11|            megilletődéssel néz föl a magyar Carrarára vagy a magyar Bluntschlira.
 733 16|               elolvassa a kapura kiaggatott cédulákat... De Budapesten, ahol a
 734  7|                   mellény zsebében, gyürött cédulát találtak, ezzel a szöveggel: „
 735 19|                    lettem. Az ember, amikor cégtáblák kicserélését már nem tekinti
 736 13|                   aki a férjének, amikor az céklát szeretne a hús mellé, mustárt
 737 11|                  bűn; főképp ha olyan nemes cél szolgálatában áll, mint
 738  6|                      Tulajdonképpen mi is a célja annak, hogy én egy idegen,
 739 18|                melyet aznapi reprezentálása céljából kiválasztott, úgy vágyakozik
 740 18|                közelebb jutván az ő ideális céljához: hogy bájos növendékei egytől-egyig
 741 15|                   minden földi dolog utolsó célját a borzalmas megsemmi­sülésben
 742  8|            előadásomból láthatják, nem az a célom, hogy a mamákat és me­nyecske-leányukat
 743 19|                   parfait kanalazása közben céloznak finoman, elmésséggel az
 744  7|                   állithatom, hogy egyik se célravezető és tökéletes. A túlontúl
 745  5|                     nem cselekedhetik tehát célszerűbben, mintha a színházi néző­téren
 746  2|                    ide-oda a ramsteacket, s célzatos megjegy­zése­ket tesz a
 747 17|                 nyáron is Budapesten marad, célzatosan ki engedi siklani a lába
 748 18|               rojtos gallérját egy csillogó Chamberlain-vérttel fölcserélje... Ellenben
 749 19|                     s ez ártana a házassági chance-ainak. Mert jónevelésü urak lehetnek
 750 19|           Fitz-Clayming, aki véletlenül egy chesteri nábob másodszülött fiaképp
 751  1|                     egy ismerősük tökéletes Chopin-interpretációra áhitozik, a fürdőben vízfolyásként
 752 10|                   Kegyetekhez:~ ~- Siettesd cicám a vacsorát, mert még ma
 753  7|                 látom többé az én távollevő cicámat, igaz, hogy ön nemcsak szép,
 754  9|                  attól se riad vissza, hogy cigánymuzsika mellett vacsorázzék, anélkül,
 755 17|                   megvan a maga ideje.~ ~6. Cigánynak úriasszony még fürdőhelyen
 756 18|                 beadja ellene a válópört.~ ~Cigaretta. Sok vita folyt már abban
 757 17|                    szavai után, hidegvérüen cigarettára gyújt, s az összes vicomteokat
 758 18|                   asszony ellen­­ben bátran cigarettázhat, mert a férfiak így még
 759 18|                     ha a nyilvánosság előtt cigarettáznak, s a közvélemény e kérdésben
 760 18|                  ön­ként következik, hogy a cigarettázó asszonyt olyan lénynek tartom,
 761 18|                     képes koncedálni, - hát cigarettázzék otthon, a négy fal között,
 762  8|             édesmama a konyhában villámokat cikáztat és menny­kövekkel hajigálódzik.~ ~
 763 14|      elválaszthatatlan tartozékai.~ ~Azok a cikkek, amiket olykor - főképp
 764 13|                     mindennapi fontosságu - cikkelyeket:~ ~ Az ebéd idejére pontosan
 765  9|          kommentárokkal a régen megalkotott cikkelyekhez. Azt mondanám, hogy népszerü
 766 11|               Rakják el gondosan a kivágott cikket, még gondosabban, mint az
 767  9|                    a snájdig asszony rikító címére akarna pályázni.~ ~A ,
 768  8|                szavaljon aRomeó és Julia” címü tragédiából. Az okos feleség
 769 10|                úgynevezett öntáviratok (egy cinkostárs segítségével) se tartoznak
 770  4|               fekete nyakkendőjén, a gombos cipőjén kívül van-e más kvalifikációja
 771 12|                 választhatok meg mindent, a cipőtől a kalapig!~ ~Kedves kisasszonyok,
 772 10|                    babájukat:~ ~- Jele ide, ciptejózita!~ ~Apa se volt ám az a mintafiliszter,
 773  5|                  regényekben történik, hogy Claire grófné, megtudván, hogy
 774  9|                     a nótáját, aki a five oclock thee alkalmával az udvarlója
 775 19|                    Komoly csevegések a téli coaks-kérdés felől. Visszaemlékezések
 776 19|                  belsejéből. A tea rossz, a cognac kifogyott az üvegből. Egy
 777 18|                   nem sokkal különb, mint a cognacozó vagy a párbajozó asszony.~ ~
 778 19|                    érdemeket szerzett, mint Columbus vagy Vasco de Gama s a többi
 779  9|                    s akik izlés, műveltség, comme il faut-modor, sőt jellem
 780 17|               fürdőzést, mint a boldog élet conditio sine qua non-ját, se Mózes,
 781 17|                    Krisztus, se Mohamed, se Confucius nem említi a könyveiben.
 782 16|            polgárának építene valami csinos cottage-t a Kecs­kemét határáig meghosszabbított
 783  5|               szalma­özvegyet, ezer alkalom csábítja. Ebből a férfiuból még mindig
 784  3|                     csönd­jében az édes kis csacsik szőni szoktak. Óh, mily
 785 17|                      de tulajdonképpen naiv csacsinak nézzék. Igen előkelőek maradhatnak
 786  8|                 teremtés”-nek mondhatja. De csakis odáig. Ellenben határozottan
 787  5|                   nem elégszik meg, s idült családapa létére is idegen csókokról
 788 19|             aprólékos gondjai. Megöregedett családapák, akik már jófor­mán meg
 789  8|                    bocsátkozni a házmesteri családdal, hát álljon ki a tisztelt
 790 16|             ujságolni a hivatalból hazatérő családfőnek, hogy a mellettük lakó nagyságáéknál
 791  4|                vendég lelkébe lopjuk bele a családiasság finom és kellemes érzését.~ ~
 792  4|              feledve, hogy ezzel jóformán a családja tagjává avatja az idegen
 793  7|                   megbízható támasza lett a családjának, a féltékenykedéssel nem
 794 13|            mindhalálig el nem hagy­ja, hogy családjáról becsületesen gondoskodik,
 795  1|              Mindent tudnak, amivel szűkebb családjukat büszkévé tehetik, udvarlóikat
 796 13|              előadását hallgatja az ismerős családok botrányai felől, nem teljesíti
 797  9|                     barátkozunk össze olyan családokkal, akik az otthonukat megvetve,
 798  4|                 vendéges­kedésekről. Modern családot (akár a fővárosban, akár
 799 14|                  annak a tudatára, hogy rút csalás áldozata lett. A szende
 800 19|                    s egy órára önmagamat is csalódásba ejteni az édes illuzióval,
 801 19|              őszinteségében. Pedig mennyire csalódik! A zsúron, ahol Kegyednek
 802  2|                  leány­szobájuk reményeiben csalódni fognak. Az élet nem olyan,
 803  6|                 föllobbanása: mindez néha a csaló­dásig hasonlít arra a szerelemre,
 804  9|              alkalmával az udvarlója kezére csap, lehet - bizonyára - snájdig
 805 16|            budapesti bornál még egy nagyobb csapás is egzisztál e gyarló világon:
 806 18|               egymáshoz való asszony, s egy csapat derüskedvü, jómodoru úr
 807 15|                leánytól, aki odahaza kitünő csárdástáncosokról, harmatos rózsa­bukétákról,
 808 13|                valamennyit, a külvárosi kis csárdától kezdve egész a büszke dunaparti
 809  2|                  vígjátéki, hogy ne mondjam császárimrei udvariasságot kivánnak,
 810  9|                  uralkodó fejedelmek, sőt a császárok között se. Mindnyájan ügyelni
 811 18|                     élnének, egy új axiomát csatolnának az irásaikhoz, amely így
 812 16|               csókok neszére az ablak alatt csattogó fülemile válaszolt, nem
 813  1|              szerény polgári házakban, ahol csavargásai közben megfordult, mint
 814 16|          földíszítése, a kényelmes zúgok, a csecsebecsék, a nagyobb áldozatok nélkül
 815 11|                    ne tennék meg neki ezt a csekély szolgálatot? Rakják el gondosan
 816 14|                     intézi.~ ~Bizonyára nem csekélység hát az a kérdés: kik azok
 817  6|            kuporodva hallgatnám az édesmama cseléd-odüsszeáit, mily alapon vagyok kénytelen
 818 14|                   is elárulja.~ ~7. §. Ha a cseléddel baj van, az okos asszony
 819 14|                   és főképp a leghűségesebb cseléde. A fiatal asszony átnézi
 820 14|                  neki az a mestersége, hogy cselédeket ajánljon. Ő, szegény, abból
 821 14|                üljön le a konyhában, hogy a cselédekkel eszméket cseréljen.~ ~ ~ ~
 822 14|                   érdekeset lehet mondani a cselédekről, akik a Kegyetek szemében
 823  2|              amelybe a Kegyetek háztartása, cselédjei, mosónéi és ruhaszámlái
 824 14|                 háziasszony jól teszi, ha a cselédjét kellőképpen ellenőrzi, de
 825  5|                  arra, hogy a maga fizetett cselédjével kikezdjen. Az ilyesmi több
 826 14|               hónapokban - a napilapokban a cselédkérdésről olvasni szoktak, tagadhatatlanul
 827 14|                     fiatal asszony átnézi a cselédkönyvet és naivul megkérdezi:~ ~-
 828 14|                   titkaikat ne mondják el a cselédnek, a férjükre vonatkozólag
 829 14|                   vakon megbízik Samuban, a cselédszerző-intézet kifutójában, aki alázatosan
 830 12|                    meg kell fizetni, mint a cselédszerzőt, a mészárost vagy az ügyvédet.
 831 16|                    szobafestés többet ér. A cselédszoba ne a velencei ólombörtönökre
 832 14|                    a furfangokban, melyek a cselédügy állandó elintézéséhez szükségesek.
 833 14|                elintéztetni a függőben lévő cselédügyeket, s a férfi tekintélyét és
 834 16|              beszélve arról, hogy minden  cselédünket a szomszéd rossz cselédje
 835 14|                    most gúnyolódva beszél a cselédváltozás vesze­­del­méről, mit szólna,
 836 14|           mulatságos olvasmányok közé, de a cseléd­kér­dés maga fontosabb, mint a fiatal
 837 10|            megengedni esztelen és könnyelmü cselekedet. Az okos feleség idáig jutva
 838 16|            világtörténelem egyéb fáradságos cselekedetei is megmaradtak iskoláskoruk
 839  5|           gonosztévőt faragjon, valóban nem cselekedhetik tehát célszerűbben, mintha
 840 14|           kellőképpen ellenőrzi, de rosszul cselek­szik, ha gyanakodását a legparányibb
 841 19|                    kedélylyel kopog végig a csendes utcákon, s őszies hangulatok
 842 19|                   dallamok és édes regények csendülnek ki az öreg Bädecker száraz
 843 15|                 baba szépsége, tiszta­sága, csengő kacaja a legbiztosabb jele
 844 19|                   mivoltát nem vállalnám el cserébe az én finom és túlérzékeny
 845  9|             métermázsányi látszatért el nem cserél, bizonyára talál beszélnivalót,
 846 17|                     a falu naiv örö­mei­vel cserélje föl téli életének oktalan
 847 14|                 hogy a cselédekkel eszméket cseréljen.~ ~ ~ ~
 848 16|              kertért pedig bizvást el lehet cserélni a téli évad összes zsúrjait.
 849  4|                   egy pohárból igyanak, egy cseréptányérból egyenek, s naphosszat a
 850  4|                    poéták korában, hogy egy csermely partján, a lonc­cal befuttatott
 851  4|                 tudjuk csak elképzelni, s a csermelyparti kunyhót végképp száműztük
 852 17|                   is gondosan kikanalazza a csészéből, - hiába, az alpesi vihart
 853 19|                megállott ingaórák, fületlen csészék jelennek meg arra a gondolatra,
 854 19|                    hozzászegődnék ezekhez a csészékhez.~ ~Reggelig nem alszom egy
 855 19|                    két gránátszínü pikkolós csészém eltűnt karácsonyra a kirakatból.
 856 19|                  emlékeiből.~ ~Két pikkolós csészéről~ ~A két gránátszínü pikkolós
 857  4|                   hogy a házigazda félóráig cseveg a körszakállas ifjuval,
 858  7|                   úgy tetszik, hát szívesen csevegek Önnel az Ibsen drámáiban
 859 19|              sétálói közt, a köszöntések, a csevegés, az asszonyos kacagás lármájában,
 860 19|                   szemeink közé néz. Komoly csevegések a téli coaks-kérdés felől.
 861  5|                 kártyapartieját s a könnyed csevegést elmés és szeretetreméltó
 862  1|                    a fürdőben vízfolyásként csevegnek a francia pincérrel, Shaksperet -
 863  6|                     hogy a rendes klubomban csevegnék, vitatkoznám a régi bará­taimmal?~ ~
 864  4|                     hogy az ismeretlenekkel csevegni, s egy szezon alatt három-négyszáz
 865 19|                     ragoutlevesébe nem tett csibemáját a feledékeny pincér. Ő,
 866 15|              levegőben édesszavu üveghangok csilin­gel­nek... Sírni szeretnének örömükben
 867  7|                      a bizalmas, a szikrázó csillagok lobognak... Óh, borulj reám
 868  2|                     a hálószobára egyszerre csillagos, aranyhímes fátyol borul.
 869  1|               szerelmesek ujjongásai fölött csillog a verőfény és a nap­sugár...
 870  4|                 amelyen a gyűrűk drágakövei csillognak, s a pongyolához közelebb
 871 16|                  melynek ezüstös rézcsapjai csillog­nak a beáradó napsugarakban,
 872 19|                     nem férfiúhoz illő. Mit csináljanak a hisztérikus asszonyok,
 873 12|                    görög bölcsek, bizonyára csinálnának egy új axiomát, amely így
 874  5|                    az idegen világ kedveért csináltatja a szenzációs toilettjeit.~ ~
 875 14|              tűzoltó vagy a helyőrség egyik csinosabb köz­vitéze jött szembe az
 876 17|                   ha egy-két bájos fióka is csipeg a fészekben, - okosan cselekszik,
 877  2|                  sőt néha egy gyöngéd anyai csípést is, szivükben olykor felburjánzott
 878  1|                   olvasnak, dobják félre, a csipkedésnek, a vihogásnak, a pajkos
 879 15|                     egyszer egy kékszalagos csipkefészekben beállítanak: a babyknak.~ ~
 880 15|                     pólyababával, aki finom csipkéi közül önökre mosolyog...
 881 11|            tányérjára a legszebb zúzákat és csirkecombokat...~ ~Óh, kedves kisasszonyok,
 882 13|                  hangulatát hirdető rántott csirkét éppen úgy megunjuk egy bizonyos
 883 15|                  már kezdetét vette, hogy a csitri leánytól, aki odahaza kitünő
 884 13|                  nyers tudományával főzött. Csoda-e, ha a boldogtalan, tányérjára
 885  6|                     csak udvaroljatok neki, csodáljátok, s gondoljatok  sóhajtozva,
 886 14|                      kiált föl Samu őszinte csodálkozással. - A szegény leánynak azért
 887  2|               világon, - Kegyetek bizonyára csodálkozva fogják meghallani első előadásom
 888 15|             Tizennegyedik óra.~ A baba~ ~Ne csodálkozzanak, hogy vén professzoruk,
 889  7|                     a fákról ismeretlen, de csodásízü gyü­möl­csök kínálkoznak
 890 17|                 pedig a másik, az áldott és csodatevő, ahol csakugyan a meghibbant
 891  6|                éppen, de igen veszedelmesen csökkenti a szerelem állagát. Ez kissé
 892 19|                   ember lélegzését, de nagy csönd van és az éjjeli hallgatás
 893 18|                     fölcserélje... Ellenben csöndesen, felindulás nélkül venné
 894  6|                   már a nyugodt hétköznapok csöndje, mikor az asszony már gyűrött
 895  3|              álmokhoz, amiket a leányszobák csönd­jében az édes kis csacsik szőni
 896  5|                   kastély balszárnyába, nem csönget Jerôme-ért, a komornyikért,
 897 15|                 Mint vágyódnak arra, hogy a csöppnyi jószágot a szivükhöz szorítsák,
 898 19|              szobaleányt, aki a tányérokkal csörömpöl, a lámpacsön­­gető villamos
 899  2|                  észre fogják venni, hogy a csók, melylyel férjük hazatértekor
 900  6|                      ha el­váltatok tőle; a csókja, az ölelése, az édes odaadása
 901 12|                igazi izgalmukat, első forró csókjukat, első puha kézszorításukat
 902  3|                  vonatkozólag, délben forró csókkal üdvözli a kis urát, ebéd
 903  8|                  loboghat iránta, háláját a csókoknak és öleléseknek akár egész
 904 14|           kifutójában, aki alázatosan kezet csókol neki s ravasz szemcsiptetéssel
 905 19|           Bámulatosan sikerült puddingok és csokoládé-torták, jegeccé vált birsalmasajtok
 906  4|             rózsaszíne: a férj elragadtatva csókolja meg a fiatal asszony kezét,
 907  2|                    lármájából idehangzik és csókoljátok meg szerelmesen a fiatal
 908  3|                    dunaparti fogadón, meg a csókolódzáson kivül még sok egyéb motivum
 909 14|                   volt...~ ~- Pappné, kezét csókolom, hirtelen elvált az urától...~ ~
 910  8|                 haragszik annyira, hogy egy csókról - a kellő pillanatban -
 911  7|              asszony akképpen oldotta meg a csomót, hogy ártatlan gyufatartókat,
 912  3|                  higyjék el, hogy ő is csak csontból és vérből, de főképp idegekből
 913 13|                porszemnek semmint az ebéden csorba essék.~ ~ Ma már így is
 914 15|               melynek tollait szétfújták, a csőre alatt gúnyosan mosolygott,
 915 14|              cselédek~ ~Bizonyára megütődve csóválták a fejüket kedves kisasszonyok,
 916  5|                     kívánnók, hogy a torony csúcsára fölrepüljön. A legbölcsebb
 917  4|                Tudja mit, Miska? Jőjjön föl csütörtök este, ha nem akad jobb dolga...~ ~
 918 16|                  jegyezzünk meg, hogy nincs csúfabb lát­vány, mint a tulzsufolt
 919  8|                    most abba a sugdolózást, csukják be a regényt, amit a pad
 920  8|                 hölgyhöz hasonlít; de nincs csunyább, mintha a férj az anyósa
 921 15|                nagyságos asszonynak? Na már csunyául romlik a világ, ha az ilyen
 922 19|              filigránosan kidolgozott ezüst cukorcsiptető. Maga a tökéletesség ez
 923 19|                stilus szerint, egy velencei cukortartó, egy filigránosan kidolgozott
 924  3|                tudta, hogy a házaséletben a cukron, a regényeken, a dunaparti
 925 17|                 hörpinteni a kávéját, még a cukrot is gondosan kikanalazza
 926  7|               mutczigám, biztos­san várom 9-cz órakkor”. Egy temperamentumos
 927  2|                felburjánzott az irigység, a dac, a rosszindulat, - de e
 928 19|                lássa, kisasszony, mindennek dacára sokan járunk az utcákon
 929 13|                    pillanattól kezdve, hogy dadájuktól érzékeny bucsut vettek,
 930 19|             gyöngyvirág illata és a madarak dala, mint a természet nagy,
 931 19|                     rémlik, hogy csodálatos dallamok és édes regények csendülnek
 932 13|                  ahogy egy ismeretlen költő dalolta - nem született a vendéglői
 933  7|                 mormolják fülükbe az altató dalt, aggódva lesik egymás pihegését,
 934  4|              megkérdi, hogyan tetszik az új darab? A fogadóban egyszer odaül
 935  4|             fehérbóbítás szobaleány még egy darabig sürgölődve jár ki és be
 936 19|                 sírhat a színházak kitünőbb darabjain, mert nem hal ki a szentimentális
 937 19|                  hord, a Nemzeti Szinház új darabjait kipisszegi, tagja minden
 938  9|              gyönyörű­séggel néz meg egy új darabot, anélkül, hogy a léha premiérpillangók
 939  5|              Ugyancsak nem tartozik éppen a Deák Ferenczi bölcsességek közé,
 940  5|                  hogy egyik férfi se jobb a Deák­né vásznánál s hogy a , a
 941 19|                    önmagunkhoz. - Önt három deci szomorodni bot­­rányosan
 942  7|                 túlzásba viszi a színésznői decolletage szabadalmát;~ ~3. ha társaságban
 943  2|                     versenyez abban, hogyan dédel­getheti azt a kissé remegő teremtést,
 944 17|                 annak idején a legfiatalabb dédunokáját.~ ~Mindezekkel azonban még
 945 19|                     keserü agglegényszívek, dehogy értitek ti meg a kapuk édes
 946 13|                 nemzetközileg megállapított dejeuner-jüket. A halandó ember - ahogy
 947 19|                      Mióta a fiatal Werther deklamálásán minden könnyüket kicsurgatták
 948  4|                 kopott idillhez a szükséges dekorációk, de az élet a boldogságnak
 949 16|                     a napsugár pedig csak a délelőtti órákban tiszteljen meg bennünket
 950  8|                 csak egy idegen és közömbös delnő, mert hiszen a mama nem
 951 17|               battisztblúz, - mint Budapest délnyugati részein mondani szokták, -
 952 19|                  Mert nem Ohnet vagy Albert Delpit voltak az én kedves olvasmányaim,
 953  7|                     buja, kábítóan illatos, délszaki növény; a levegőben ultramarinszínü
 954 19|             fehérneműi fölött, s boldog, ha délutáni fiakkerezése alkalmával
 955 19|                       Itt a hintaszék, ahol délutánonkint olvasni fog, emitt a bordeaux-függönyök,
 956  6|                    kezemet szorongassa és a derekamat átölelje?~ ~Manapság, mikor
 957 14|              rosszkedvüen, legföljebb akkor derül­ve föl egy szempillanatra,
 958 18|                  való asszony, s egy csapat derüskedvü, jómodoru úr egy kellemes
 959 16|                  falak, a tiszta, vilá­gos, derüt árasztó, négyszögletes előszoba,
 960 18|              kipi­rult arccal, fius ingben, derűs jókedvvel üti a lapdát,
 961  6|                      akinek láttára őrjöngő dervistáncot fog eljárni valamennyi ismerősöm...
 962  6|                 legnagyobb hányadának nem a desztillált szerelem az alapja. Eszembe
 963  6|                   és körülrajongják, otthon diadaltól dobogó szívvel fogja magához
 964 19|                fiatal, mint egy gimna­zista diáké, s hogy az élet szép és
 965 19|                    nyílt érzelmesség csak a diákoknak, a varrónőknek és a fűszerárús
 966 19|            divatjából és az élő emberek sem dicsekesznek vele, ha véletlenül bennük
 967  6|                  szemében ott ragyog a néma dicsekvés: Ti csak udvaroljatok neki,
 968 19|                     az ön szép kis ajka nem dicséretképpen mondta. Éreztem, hogy ezzel
 969 19|                 küzdöttünk: a megélhetés, a dicsőség, a hír­név után való esengés,
 970 17|                   de nem ambicionálja azt a dicsőséget, hogy az egész fürdőhely
 971  1|                    amelyet talán a szeretet diktált, egy megjegy­zés, amely
 972 11|         kisasszonyok, vegyék elő most azt a diktandó füzetet, amelybe az igazi
 973 19|                   villamos lámpához, vagy a dilizsánsz az Orient-expressz, ebédlő-
 974  1|                 derék, a komoly kis feleség diplomáját, a legszebb oklevelet, amit
 975 11|             veszedelmesebb, mint a tulságos diplomatizálás. Az em­berek gyönge, hiu
 976  7|                     e) akik csak az asszony direkt acquisja folytán változnak
 977  9|              látogatást, vagy azoknál, akik direkte erre az időre hívták. Viszont
 978 19|           szalon-asztalán nem heverne ott a díszkötéses Heine, s ha valaki betegen
 979  6|               rosszat gondolnának felőle... Diszkréció még a hódításban is: ime,
 980 18|               akik­nek gondolkodása épp oly diszkrét és előkelő, mint az önöké.
 981 19|                   nem keményítették ki elég díszszel, s hogy ragoutlevesébe nem
 982 19|                    arcképek, az ékszerek, a dísztárgyak távolról se érdekelnek annyira,
 983 12|                     fogadja a varrónőt és a divatárus kisasszonyt s maga is résztvesz
 984 16|               elején vég­­képpen kimentek a divatból. Szép ebédlőt nem azért
 985 19|        szentimentálisság kiment az irodalom divatjából és az élő emberek sem dicsekesznek
 986 17|                   állítani, hogy a nyaralás divatját elitélendőnek vélem. Sőt
 987 18|                     rohan el a legközelebbi divatkereskedésbe, hogy rojtos gallérját egy
 988 19|               Szakértelmes tanulmányozása a divatlapoknak, s boldog konfe­ren­ciák
 989 16|                    e tekintetben a legujabb divatokat nem ismerjük. Aki az ilyesmit
 990  1|                  amit a pad alatt olvasnak, dobják félre, a csipkedésnek, a
 991 11|           akárhányszor nagy lélegzetet véve dobta le magáról a téli kabátját
 992 16|                  többnyire a lakásviszonyok döntik el, s a kis Ámor isten,
 993  8|                összehuzódtak, amikor a mama dörgő lépései behallatszottak
 994 19|                elhasznált keztyügomb. Füst! dörmögjük magunkban, s oly kétségbeesetten
 995  2|                      brutálisan kiutasítja, dörmögve fog kikelni a kései tálalás
 996 19|          feledhetetlen nap reggelén, ámulva dörzsöljük meg a szemün­ket, amikor
 997 18|                      Ha éppen szenvedélye a dohányzás, - amit semmiképpen sem
 998 16|                    se lehet kivánni, hogy a dohányzásról lemondjon, s Kegyetek se
 999 19|          premiére-ek és a kioszk örökkévaló doktorát? Látja, őt nem zavarja érzés,
1000 19|                    De gyakran a lipótvárosi doktorok is csak úgy tele vannak


10-dokto | dolga-forma | forra-jaras | jarat-lebeg | leben-nyakk | nyala-szegy | szeka-valo­ | valta-zuzak
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License