IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Szomaházy István Eloadások a Feleségképzo Akadémián Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
1001 14| hivatalába, az üzletébe, a dolgai után megy, vagy bevonul 1002 1| mindazokban a nevezetes dolgokban, amelyek nélkül a modern 1003 9| talán nem művel haszontalan dolgot, amikor a látogatásuk teknikája 1004 11| elragadta, fantáziája dolgozni kezdett, amikor a hűséges 1005 2| találja elég melegnek a dolgozószobája levegőjét.~ ~Ez lett volna 1006 18| önfeláldozó szorgalommal dolgozott a képen hosszu heteken és 1007 19| színház páholyából: nem dőlne ki világos ruhájában, a 1008 3| motivumból szövődik össze, s a dologban az a veszedelmes, hogy, 1009 13| A dús tiszteletdíjakkal dotált szakács lehet kitünő, lehet 1010 9| emberek közé), csakhogy annál drágább és értékesebb legyen majd 1011 4| kezét, amelyen a gyűrűk drágakövei csillognak, s a pongyolához 1012 7| csevegek Önnel az Ibsen drámáiban található misztikus elemről, 1013 10| túlhaladja a legdivatosabb drámaírókat; és a fiatal Dumas, a szintén 1014 19| hote-ját és a fiakkerek meg droskék hatóságilag megállapított 1015 19| masszivak, akár a távíróoszlop drótjai. A doktort nem zavarják 1016 13| akadékoskodni, amíg Julcsa dühbe jön és itt hagy bennünket. 1017 16| éjszaka alatt nőnek ki a düledező viskók helyén. A mozaik-kővel 1018 14| nyugodt családi tűzhelyt dúlt már föl a lusta Teréz, a 1019 10| drámaírókat; és a fiatal Dumas, a szintén furfangos észjárású 1020 19| Jeruzsálem völgyében, akár én a Duna partján néha, a kivilágított 1021 7| ok arra, hogy az ember a Dunának menjen vagy az édesmama 1022 15| kellek-e? Ezt a pityergő, dundi, kövér babát azért hoztam 1023 14| életét elkeserítették, néha durcásan elkisérték Kegyeteket Zsófi, 1024 8| jár haza, avagy oktalan durvasággal idegeníti el magától azt 1025 11| fölnézniök az ő kopasz vagy dúsfürtü fejére.~ ~A házasélet boldogságának, 1026 16| bizonyára a tökéletességig dúslakodnak minden földi erényben, szomszédi 1027 14| hatása alatt az asszony duzzogva vonul be a legbelső szobába, 1028 17| negyedszer: az édesmamának ebbe alig van több beleszólása, 1029 4| vendéglátásnak - pedig az, - az ebédek és vacsorák meghívottaival 1030 13| elsősorban aligha azokra az ebédekre és vacsorákra gondol, amelyeket 1031 16| háznál - a fürdőszobában ebédeljünk. Abban a lakásban, ahol 1032 3| alattomosak, a férj csak ebédelni jár haza s az alkonyi órák 1033 6| alatt? Hogy egy asztalnál ebédelünk, együtt töltjük a hosszu 1034 13| utolsó porszemnek semmint az ebéden csorba essék.~ ~ Ma már 1035 13| mind a tíz ujját, ha ilyen ebédet tálalnának neki. Más férjnek 1036 14| tiszta lakást látja és a jó ebédhez ül, férfiúi önzésében nem 1037 6| se hallottam, hogy én az ebédjéről gondoskodjam, az íróasztalát 1038 19| dilizsánsz az Orient-expressz, ebédlő- vagy hálószalonjaihoz képest. 1039 19| gyertyatartókkal. Itt az ebédlőasztal, amott a lámpa a villámos 1040 10| gazember lihegve ront be az ebédlőbe, s az ártatlan lelkek piruló 1041 13| idegesen járjon föl- meg alá az ebédlőben. A feleség, aki az ebéd 1042 17| módjára fog berontani az ebédlőjükbe, a napernyőjét harciasan 1043 7| parkettjén és egyszerü ó-német ebédlőkben - az ilyen öreg világcsavargó 1044 9| világosságban ragyog az ebédlőasztal fölött, - és a férj, a novellák 1045 3| szakácsnőnek a hadiparancsot a déli ebédre vonatkozólag, délben forró 1046 13| elegáns kartonlapokról kell az ebédünket minden nap összeállítanunk. 1047 19| pohárszéket, egy fehér asztalt, az ebédutáni szieszta kedves rendetlenségével, 1048 2| amikor Kegyetek gyöngéden ebédelni hivják. Romeó, aki fitymálva 1049 12| be s minden vasárnap ott ebédelt a családi asztaluknál; de 1050 18| egyszerre csak tudatára ébredek annak, hogy a témámat, fájdalom, 1051 3| asszonyok zsarnoki hajlamai ébredjenek föl a lelkében. Szerelmének 1052 16| séta komolyan megkezdődik, ébrednek megdöbbenve annak a tudatára, 1053 6| hogy jogtalan reményeket ébresszenek az udvarlóik szívében... 1054 19| párbajképtelen, bizonyos, hogy nem ébreszt írígységet e fölösleges 1055 19| hangulatokat és szineket ébresztett föl, amelyek mindezideig 1056 3| kötöttünk... Ez a tűzhely nem ébreszti föl bennünk a vágyat, hogy 1057 18| sóhajtással, leteszi kezéből az ecsetet, hirtelen észreveszi, hogy 1058 18| tehát néhány legutolsó ecsetvonás:~ ~A garderobe. Előadásaim 1059 18| ő végzi rajta az utolsó ecsetvonásokat.~ ~A kávéház. Előkelő, budapesti 1060 14| a szakácsnő, a reggeli edényt mosogatja a konyhában, Teréz, 1061 19| merre tünt el, valami üveges edényszekrény mélyébe.~ ~A Váci-utca hangos 1062 11| olyan, aminőnek valamikor az édesatyjukat megismerték, hiszen a hiuság 1063 19| termet; most derült szeme édesen szembe mosolyog velünk. 1064 8| már tudniillik a Kegyetek édesmamája - e gyarló föld legtökéletesebb 1065 2| boldogtalanul gondol az édesmamájára, akinek a vőlegény már 1066 14| nevezetesek, hogy néha az édesmamájuk életét elkeserítették, néha 1067 3| amit az atyjukkal vagy az édesmamával való érintkezésükben megszoktak.~ ~ 1068 15| mondhatatlanul, kifejezhetetlenül édessé lesz; hiszen a pólyásbaba 1069 19| szövünk, egy képzelt jövő édességeire gondolunk, vagy boldogtalanságunkat, 1070 19| némelykor oly kifejezhetetlen édességgel, ha egy jóbarát kezét megszoríthatja. 1071 15| napsugár, s hogy a levegőben édesszavu üveghangok csilingelnek... 1072 17| volna. És negyedszer: az édesmamának ebbe alig van több beleszólása, 1073 19| egyszerre csak megáll az égbe nyúló Pilátus tövében, ahol 1074 16| a maguk sötétkék, görög égboltozatával fölcserélnék? Óh, bizonyára 1075 19| mással indúl Itália sötétkék ege alá.~ ~A doktor éppen oly 1076 14| családi boldogság derült egén ekkor megjelenik a legelső, 1077 16| s a tüsszentést kedves egészségére kivánja. Egy kétméteres 1078 1| ügyességüknek. Azonfelül bájosak, egészségesek, jókedvüek, a keringőt szenvedélylyel 1079 17| ahol csakugyan a meghibbant egészséget reparálják. Nem állítom, 1080 2| a háztartástanon és az egészségi ismén kivül még egyéb tudnivaló 1081 17| aszfaltra.~ ~Nemcsak az egészségük miatt cselekszik okosan, - 1082 13| szereti, ha az étel lyukat éget a szája padlásába, ne tálaljunk 1083 6| az Abelardok szívében égett. Csak utóbb, sok időre a 1084 3| csak az érzéki vágyak tüzei égjenek, hanem a meghittség, a 1085 3| együtt él...~ ~A tűzhelyben égnek a hasábok, de lángjuk nem 1086 7| reám és szoríts magadhoz... Égő ajkam eleped a vágytól, 1087 16| hangulatát hozza e színtelen égöv alá... Bizonyára akad ilyen 1088 13| petroleum-ízt fedez föl az egresmártásban, nyersnek találja a rostélyost, 1089 6| nem gondol arra, hogy az égről a holdvilágot lehozza a 1090 19| szólott a remegő Ádámhoz:~ ~- Egy-kettő, kifelé a paradicsomból!~ ~ 1091 18| asszonynak a kávéházban egyáltalán soha sincs helye, az az 1092 14| mint az éléskamra polcain egybegyüjtött kincseket, aki néhanapján 1093 9| társaságtól. De fölhozhatok még egyebet is, például azt, hogy minden 1094 3| poroló-pálcák fölött a korlátlan egyeduralmat átveszik.~ ~Kedves kisasszonyok, 1095 16| Budapesten... Erre azonban még egyelőre kevés a reménység...~ ~ 1096 4| igyanak, egy cseréptányérból egyenek, s naphosszat a rigó, meg 1097 9| isten tudja, néha olyan egyének iránt is vágyódik az ember, 1098 12| tartozott s hogy a bőkezűsége egyenes arányban állott a Wertheim-szekrénye 1099 14| érezteti az urával. Sőt egyenesen eltitkolja előtte.~ ~8. §. 1100 14| Hány tragédiává fajult egyenetlenségnek volt szülőoka a rossz és 1101 3| nászúton is őrizze meg a maga egyénisége költői és tartózkodó báját, 1102 9| illedelmes, jónevelésü egyéniségeknek tartsanak bennünket; mert 1103 10| a házasélet nyugalmát és egyenletes voltát. Az öreg tanító, 1104 9| mulattatása; de gondoskodik minden egyes vendég maga is, azzal, hogy 1105 1| individuum, mikor örökre egyesülni készül egymással? Hiszen 1106 1| két igazán szerető szív egyesült az anyakönyvvezető szine 1107 1| oklevelet, amit csak vén egyetemek adhatnak... Ámha olyan akadna 1108 1| körültekintő tanító és a tudós egyetemi professzor egyaránt megfeledkezett: 1109 10| Mert a férfiak valamennyien egyformák; és még a jó férjet is megszállja 1110 17| is, ha a szegény férjük egyhavi jövedelmét nem osztják ki 1111 8| férj se az állam, se az egyház szine előtt nem esküdött 1112 14| Tízszer is gondolják meg egyhuzamban, hogy kit fogadnak a házukba!~ ~ 1113 3| támad, kedves és poétikus az egyiknek, unalmas és közömbös a másiknak, 1114 2| jobb a Deákné vásznánál s egyikőjüket se lehetne összetéveszteni 1115 7| zengi: alapjában véve bizony egyikük se különb a Deákné vásznánál.~ ~ 1116 8| fejére, elszánt vitézek, akik egymaguk szembeszálltak a sok száz 1117 11| és bizalommal meggyónja egymásnak? De kedves kisasszonyok, 1118 3| tökéletesen egymáshoz valók s egymáson kivül aligha van egyéb gondolatuk... 1119 1| kegyetlenül elválaszthatja egymástól... Még szeretik egymást, 1120 3| legelső tanácsomat; már az egynapos menyecskének is vigyáznia 1121 19| kötelességét teljesíti.~ ~Forgatom, egyre forgatom a sima velinlapokat, 1122 2| zsarnoki hajlamu. Erről az egyről legalább tudom, hogy érettem 1123 7| bögre ám, amit csak úgy egyszeribe összetör az ember... S mivel 1124 18| céljához: hogy bájos növendékei egytől-egyig a feleségek igazi mintaképeivé 1125 19| könyv valami tüneményes együgyüségnek tünik föl előttünk. Filozófiai 1126 3| nem csupán a sírig tartó együttélésre kötelezték magukat, hanem 1127 3| nyugalom, a boldogság, az együttérzés csak külső látszat s hogy 1128 19| Fölolvasások a lámpa mellett, együttes színházi expediciók. Meglepetések, 1129 5| szép nyakkendőt, a baráti együttlétet, a rendes kártyapartieját 1130 19| Gama s a többi világutazó együttvéve.~ ~Három hét óta növekedő 1131 8| sugárzó anyja, aki~ ~5. egyuttal csupa ész, csupa tapintat, 1132 6| hogy udvarlói legyenek, egyúttal arról is lemond, hogy az 1133 18| feledhetetlen órákat töltöttem, egyszerre csak tudatára ébredek annak, 1134 16| még egy nagyobb csapás is egzisztál e gyarló világon: a szomszéd. 1135 13| okos asszony, semmint az éhesen és türelmetlenül hazatérő 1136 19| megállapított tarifáját. Míg éjféltájban nyugodtan feküdtem ágyamban, 1137 19| valószinüleg nem fekszik le éjjelenként túláradó szívvel, s nem 1138 16| vándortanítója, álmatlan éjszakákon megalkotott magának, körülbelül 1139 19| tegnaptól máig, egyetlen éjszakán át. Hogyan, hát mi volnánk 1140 7| ajkáról hallgathatják, s éjszakánkint, amikor távolról az oceán 1141 19| önmagamat is csalódásba ejteni az édes illuzióval, hogy 1142 9| nem sérti meg, sőt nem is ejti zavarba a tolakodót, egyszerüen 1143 19| verőfény zöldes fénysugarakkal ékesíti a falak szürke kárpitját, 1144 19| tőle fogja nyerni minden ékességét és hangulatát.~ ~De addig, 1145 18| közvélemény e kérdésben körülbelül ekképp alakult meg:~ ~A jó kis 1146 19| tollas, mosolygó arcképek, az ékszerek, a dísztárgyak távolról 1147 15| hült még ki egészen, ő is elábrándozik még néha pipafüst mellett 1148 19| elmerengve a plafondot, hanem elalszik mint egy mormotér. Őt nem 1149 2| aranyhímes fátyol borul. Elalusznak. Kicsi tündérek, gyermekország 1150 6| méltányolják. Ez alkalommal elárulok Kegyeteknek egy igazságot: 1151 7| nagyon is enyhe viszont elbizakodottá és vakmerővé teszi a szörnyeteget, 1152 19| a miénkben, sohasem kell elbocsátanunk többé az élet egész tartamában.~ ~ 1153 1| hiszen az árnyékok oly hamar elborítanak benneteket...~ ~Kisasszonyok, 1154 19| hírtelen magába tér.~ ~Elborult kedélylyel kopog végig a 1155 5| akad másutt, mint a német élclapokban, ott is csak nagyobbára 1156 16| koronás hozományából is elcsíp a lakás árához egy tisztességes 1157 2| rejti. Mari, a szobaleány, elébük siet a lépcsőházban, Julcsa, 1158 13| héten a tiszteletreméltó eledelt, arra hivatkozva, hogy a 1159 8| meg: mert a tigrisénél, elefánténál, bivalyénál, méhecskéénél 1160 12| világnak, hogy mi az igazi elegáncia! Óh, kimondhatatlan gyönyörűség, 1161 12| módszere: öltözködjék minél elegánsabban és feltűnőbben, de ne törődjék 1162 3| maga hangulata, az asszony elégedetlen, a cselédek alattomosak, 1163 7| magában:~ ~- Vigye el a kánya, elégedjünk meg annyival, ha kedves 1164 18| kényelmes formában tehet eleget. De amikor a zsúrt, mint 1165 13| inthetem hát Kegyeteket eléggé arra, hogy a konyhával legalább 1166 19| gubacskereskedő. És szolgáljon elégtételül a férfiaknak, hogy közöttük 1167 11| megpróbáltatásai között szóvitába elegyedett valamelyik ismerősével, 1168 14| tekintélyes poziciójára, eleintén nem igen járatos azokban 1169 1| tudományát gyarapíthatja; az elemiben az írást-olvasást, a felsőbb 1170 7| drámáiban található misztikus elemről, de a szerelmet, ha kérnem 1171 14| vagyis a saját gazdasága élén jóformán a miniszterelnöki 1172 17| De arról, hogy a fürdőzés elengedhetetlen kelléke a házasélet boldogságának, 1173 7| szoríts magadhoz... Égő ajkam eleped a vágytól, hogy a tiédre 1174 16| nagyobb áldozatok nélkül elérhető hatások titka: mindez már 1175 11| Tizedik óra.~ A férj hiusága~ ~Elérkeztünk tehát ahhoz a fejezethez, 1176 14| úgy számon tartja, mint az éléskamra polcain egybegyüjtött kincseket, 1177 6| érzések hamvadó parazsát élesztgetik. De meg máskülönben is: 1178 3| az első férfiu, akit az életben megismertek: az édesatyjuk. 1179 8| le olyankor, amidőn erre életbevágóan komoly ok fönn nem forog. 1180 10| hámból való kirugás, épp oly életelemük, mint a pontynak a folyam 1181 8| hangot adjak azoknak az életelveknek, amelyek a mamák jogviszonyait 1182 10| kártyázó kompániát. Hosszu életemben olyan férjre is akadtam, 1183 11| aki Kegyeteknek egy hosszu életen át a karját fogja nyujtani, 1184 17| aki messze a kilencvenedik életévén túl húnyta le a szemeit, 1185 1| mindkét félre nézve eddigi életének tökéletes megváltozását 1186 11| udvarlók becikkelyezett életkorán és a szakálla fehér, mint 1187 17| beköszöntésével a rendes életmódjának búcsút mond; s evez, uszik, 1188 4| kis gyönyörűsége e rövid életnek és mégis, kedves kisasszonyok, 1189 19| embereket, akik normális életszervekkel és érzelmesség nélkül járják 1190 16| öreg tanítójukat hosszu élettel ajándékozza meg, ez előadások 1191 19| önmagunktól. Rájövünk, hogy eddigi életünk alig volt egyéb, mint haszontalan 1192 1| hogyne forrongna hát két eleven individuum, mikor örökre 1193 8| tigrisnek a karmaiba, az elefántnak az ormányába, a bivalynak 1194 1| szerelem maga még távolról se elegendő biztosítéka a boldog és 1195 19| piramisai...~ ~A szivem elfacsarodik arra a gondolatra, hogy 1196 1| És ez a szív akárhányszor elfacsarodott, amikor rózsásarcu, ifju 1197 2| meg, ha a napi munkájában elfáradt. És az isten szolgája holtomig 1198 19| otthon, s a szobaleány elfeledte kikészíteni a papucsokat 1199 15| Kegyetekre. És akkor mindent elfelejtenek, ami eddig az életüket betöltötte: 1200 10| futkosson. Mert nem szabad elfelejteni, hogy a férfiak türelmetlenkedése 1201 16| esetén, két felnőtt ember is elférjen. A konyha fala, ha már sajnosan 1202 19| kivilágított redut előtt.~ ~Ha elfogad tőlem egy tanácsot, azt 1203 19| küldtük vissza a kávét, minden elfogadható ok nélkül? Mi jártunk a 1204 15| életének gondjai annyira elfoglalják, hogy a világ, amely körülötte 1205 18| napi gondjai meglehetősen elfoglalnak, bizonyára megkönnyebbülésnek 1206 6| filet földarabolásával van elfoglalva, perfidül így szól a lelke 1207 11| ami a fődolog, őt is csak elfogta egyszer-másszor a mindnyájunkkal 1208 4| ugyanannyi csésze theát elfogyasztani tudjon. Egy-egy zsúron minden 1209 19| szobaleányok lesik el minden elfojtott kivánságát és csodálatos 1210 19| találjuk az életet, e hideg elhagyatottság közepette.~ ~Az ágyban olvasni 1211 7| hogy az ellentálló ereje elhagyja: ez, ha bűnnek föltétlenül 1212 7| és már kilencéves korában elhalt... A maiaknál csak a rosszaságban 1213 4| életében immár csodálatos módon elharapódzott a léha meghívások divatja.~ ~ 1214 8| fenyegető egyéb bajokat is elhárítja. Mert akármit is mond a 1215 19| érnek össze-vissza, mint egy elhasznált keztyügomb. Füst! dörmögjük 1216 3| Isten tudja. Nem a butorok elhelyezéséből, nem a férj udvariasságából, 1217 2| körül, hogy egy váltócskáját elhelyezze. Az is lehet, hogy egyéb 1218 15| tanítómesterük mondja, tehát elhihetik: az asszonyi méltóság voltaképpen 1219 19| melyeket komoly arccal akar elhitetni Kegyeddel egy hidegarcu 1220 11| a hihetetlen odisszeákat elhitte? Abszolute semmi. Ellenben 1221 16| legigazabb szerelem is aggályosan elhomályosodik. A jegyesség mámorának 1222 15| nedvességet, amely pápaszemét elhomályosította, szégyenkezve letörli a 1223 7| nemes és derék gondolatát elhozza... Ha egyszer, valami nagyon 1224 4| a pálmagruppos sarokba, elhúzatja a cigánynyal a szép asszony 1225 14| melyek a cselédügy állandó elintézéséhez szükségesek. Menyecskekora 1226 14| asszony az urával akarja elintéztetni a függőben lévő cselédügyeket, 1227 7| egyetlen példányért szívesen elismerem, hogy a férjek kilencven 1228 17| hogy a nyaralás divatját elitélendőnek vélem. Sőt ellenkezőleg: 1229 6| őrjöngő dervistáncot fog eljárni valamennyi ismerősöm... 1230 4| Ha kedvesek vagytok, hát eljöttök hozzám és nálam vacsoráztok... 1231 1| csöndjében álmodoznak a bizton eljövendő szerelmes lovagról, aki 1232 6| aki a jó Isten oltárától eljövet végképpen lemond arról, 1233 7| Kedves kisasszonyok, most eljutottam ahhoz a kérdéshez, amelyet 1234 4| háziasszonyi erényeivel elkábítsa, este, az utolsó pillanatban, 1235 1| büszkévé tehetik, udvarlóikat elkápráztatják, barátnőik szívébe a sárga 1236 8| a felesége konyhapénzét elkártyázza, a kimenő intézményét akként 1237 13| marhahust s a tiroli rétesnek elkeresztelt tésztát, amely épp oly kevéssé 1238 14| néha az édesmamájuk életét elkeserítették, néha durcásan elkisérték 1239 14| elkeserítették, néha durcásan elkisérték Kegyeteket Zsófi, Mili, 1240 10| hogy férjük sohase fog elkivánkozni hazulról. Hiába a legjobb 1241 2| hogy a szerelem sohase fog elköltözni családi tűzhelyük mellől, 1242 2| mégis - ó bár minél később - elkövetkezik majd az az idő is, amikor 1243 19| kettős öngyilkosságot elkövetni a soroksári-utcai garniban 1244 8| a jó feleség idejekorán elküldi a tisztítóba.~ ~Ha a férj 1245 19| fogalmazója e percben nevetségesen ellágyul. Melankóliával forgatja 1246 15| földrengéstől nem ijednek meg, ellágyult szívvel állanak a bölcső 1247 6| gondolja magában: a nyomorúlt ellenállhatatlanul bájos volt... Kedves kisasszonyok, 1248 18| hogy az ura azonnal beadja ellene a válópört.~ ~Cigaretta. 1249 7| hódításokra vágyakozó férjek ellenében ajánlatosak, engedjék meg 1250 6| véteni fog ama törvények elleni, amelyek a jó férjekre kötelezők...~ ~ 1251 4| nagyobb a szigorúság vagy az ellenőrzés. A mi társadalmunkban nem 1252 14| vásárcsarnoki műveleteit is a kellő ellenőrzéssel kiséri, s később - óh boldog 1253 14| a cselédjét kellőképpen ellenőrzi, de rosszul cselekszik, 1254 8| szembeszálltak a sok száz főnyi ellenséggel, sündisznó módjára összehuzódtak, 1255 9| visszavonuló házasokat általános ellenszenv környékezi, akképp az unalom 1256 7| ennivaló, sőt úgyszólván ellentállhatatlan, de az oltár előtt tett 1257 7| szerencsétlenség, hogy az ellentálló ereje elhagyja: ez, ha bűnnek 1258 19| kherubjai vagytok mindannyian, ellentétei a bibliai kherubnak, a ki 1259 11| elhitte? Abszolute semmi. Ellenben a hős, amikor vacsora után 1260 18| vágytól, a snájdig asszony ellenben bátran cigarettázhat, mert 1261 16| a kis Ámor isten, nyilai ellövése előtt, előbb gondosan elolvassa 1262 10| feküdjetek le szépen, mert én még elmegyek a kávéházba.~ ~Kedves kisasszonyok, 1263 10| céljuk, hogy az olvasókönyvek elméleteit igazolják, hanem az, hogy 1264 6| ajkán hirtelen csak eféle elmélkedésbe kezd, miközben az ura a 1265 19| túláradó szívvel, s nem nézi elmerengve a plafondot, hanem elalszik 1266 18| kezébe veszi a palettát, újra elmerül a fáradságos munkába, hogy 1267 6| bájos felesége megnyerőbb, elmésebb, udvariasabb, gavallérabb 1268 19| közben céloznak finoman, elmésséggel az örök frigy boldogságára. 1269 18| pontot, amelyről nem tudtam elmondani mindazt, amit szerettem 1270 6| kérdésében is körülményesebben elmondjam Kegyeteknek a véleményemet.~ ~ 1271 1| szokás, a Veni sancté-t elmondom... Kegyetek már mindazt 1272 9| professzor is, aki immár csak elmosódó emlékeimen keresztül látom 1273 19| édesebb valóság volt-e az elmult napok története, amikor 1274 6| zománca alól, az első láz elmultával sok ezer és ezer fiatal 1275 13| fog kötni a tatár-fajról elnevezett mártással, az összetartozóság 1276 19| forgatja az albumot, s hosszan elnéz egy-egy szelid arcot, amely 1277 5| vétket minden asszony köteles elnézni a férjének, föltéve, hogy 1278 19| jóformán meg sem tudnának élni a nagy Tauszky-féle bútorszállító 1279 12| tanácskozásokban, amiket az édesmama elnöklete alatt a szezon elején tartani 1280 11| fölött, feltüntette. De az előadás heve őt is elragadta, 1281 18| ambiciózus festő; most, hogy az előadásaimra visszapillantok, s le 1282 13| idején még mindig a frizőrné előadását hallgatja az ismerős családok 1283 16| élettel ajándékozza meg, ez előadások során bizonyára szó esik 1284 8| Kedves kisasszonyok, amint ez előadásomból láthatják, nem az a célom, 1285 2| s csak ott vesszük föl előadásunk fonalát, amikor négy hét, 1286 11| édesatyjuk, a ház feje, előadott? Rettegett krakélereknek 1287 9| halandó, aki a körülötte élők véleményétől teljesen 1288 17| naiv csacsinak nézzék. Igen előkelőek maradhatnak akkor is, ha 1289 2| életük viszontagságaira előkészítse, ha egy-egy kedves álmukat 1290 11| élet minden fordulatára előkészítsék, ime, félreteszek minden 1291 16| ellövése előtt, előbb gondosan elolvassa a kapura kiaggatott cédulákat... 1292 8| lépései behallatszottak az előszobából. A bölcs anyatermészet, 1293 19| leendő fészek tejüveges előszobáját kinyitjátok. Ne érjen benneteket 1294 19| rosszúl fűlő kályhákat, sötét előszobákat sejt meg e kicsiny fehér 1295 19| négyszobás lakásokkal, a világos előszobákkal, a jól berendezett fürdőszobával, 1296 19| Ilyesmit látunk mi, amíg az előszobát, a mosókonyhát nézegetjük. 1297 10| a férjük (istenem, hogy elpirultak, amikor ezt a szót először 1298 11| tanítványait majd egy szép napon elrabolja tőle? De akárki is lesz, 1299 19| a két pikkolós-csészémet elrabolták. Valami babonaság él bennem, 1300 6| ha bájosságuk mindenkit elragad, még távolról sem mondtam 1301 18| így még bájosabbnak, még elragadóbbnak találják. Kegyetek tudják, 1302 4| misztikus rózsaszíne: a férj elragadtatva csókolja meg a fiatal asszony 1303 16| lehetetlenné, hogy a butorokat elrakhassák, a napsugár pedig csak a 1304 17| száz és száz bolond annyira elrontotta, hogy a mai formájában már 1305 2| nem megy hozzá? Aki órákig elsétált az ablakai alatt? A fiatal 1306 5| mikor cselekszik viszont elsietve és oktalanul, ha a féktelen 1307 18| e pont fölött nem szabad elsiklanunk, mert a férj külseje csakugyan 1308 5| látogatást tett. Sőt: ő is elsír néhány fejezetet a grófi 1309 1| tűzhelyeket, nem hallja az elsiratatlan panaszokat, nem érzi a félreértések, 1310 12| karján, szálljanak föl az elsőosztályu kupéba, amely önöket Velencébe, 1311 19| kicserélését már nem tekinti elsőrangu mulatságnak, amikor a vendéglői 1312 16| szerelem is kipusztul vagy elsorvad... Óh, boldog időszak, mikor 1313 8| vérengző bestia fejére, elszánt vitézek, akik egymaguk szembeszálltak 1314 19| íróasztalon egy könnyü nipp, egy elszáradt virág, amelyet tőle kaptunk. 1315 3| vagy Velence sötét vizeire elszökteti, mindig a gáncs nélkül való 1316 19| Kegyed okos kis szíve is elszorul majd, s úgy érzi, mintha 1317 4| Mikor az utolsó vendég is eltávozott, a lámpafényben csillogó 1318 15| se, akivel az oltár elől eltávoztak; mert minden érzésük, szivük 1319 3| ha tőle a rideg éjszakába eltávozunk...~ ~Ne csupán boldogságuk 1320 3| hiányzik. Amikor az oltár elől eltávoznak, nem csupán a sírig tartó 1321 6| ha egyszer az oltár elől eltávozott, s a kiválasztott férfiunak 1322 5| rangtól és származástól eltekintve, ez: melyik az a stádium, 1323 17| partján szívja magába az éltető levegőt s a vidék meg a 1324 14| az urával. Sőt egyenesen eltitkolja előtte.~ ~8. §. Amelyik 1325 17| déli pályaudvarra, azzal az eltökélt szándékkal, hogy augusztus 1326 18| két-három órát is nyugodtan eltöltenek a kártyázó férjük oldala 1327 6| bizonyosság, amely a férfi lelkét eltölti, ha nem is öli meg éppen, 1328 6| volna analizálni a szívüket eltöltő érzéseket, amelyeket felületes 1329 19| megérezzük, hogy nem egy eltünő álom, hanem a reális élet 1330 19| primitiv könyvek régóta eltüntek a forgalomból, mert a hajdani 1331 19| gránátszínü pikkolós csészém eltűnt karácsonyra a kirakatból. 1332 6| alapon vagyok kénytelen eltűrni azt, hogy egy nyájas idegen 1333 10| vissza, hogy valami hazug elutazás ürügye alatt keresse föl 1334 15| szakácsnő a csirke nyakát elvágja? A kövér Zsuzska ezt szólítja 1335 14| családi tűzhelyüknek oly elválaszthatatlan tartozékai.~ ~Azok a cikkek, 1336 1| gyanakodó szíveket kegyetlenül elválaszthatja egymástól... Még szeretik 1337 4| asszony nótáját s amikor elválnak, a férj már így szól hozzá 1338 14| kezét csókolom, hirtelen elvált az urától...~ ~A hathetes 1339 10| erőszakkal itthon tartsam. De elvárom, hogy nem szégyenít meg 1340 19| eszik. Az idegek beteges elvékonyodása adja meg a képességet ahhoz, 1341 1| ketten arra gondolnak, amit elveszítettek, s az együttlét, amelynek 1342 2| egyéb kellemetlenség érte: elvesztette a pört, amely ezreket jövedelmezett 1343 5| a Stefánia-útra, épp úgy elveszti az önuralmát, mint a mosónéja, 1344 7| tudvalevőleg a „fogat fogért” elvét vallotta. Akadtak, akik 1345 19| de milyen nagy és különös élvezet volt legalább teóriában 1346 10| kivánatost is megunjuk, ha élvezete szünet nélkül a módunkban 1347 17| életének oktalan és raffinált élvezeteit. A nyári üdülés meghozza 1348 5| lép. Miért ne találhatna ő élvezetet egy szép női termet, egy 1349 8| meg van fosztva attól az élvezettől, hogy a szakácsnéval pöröljön 1350 10| kimenő után annál mohóbban élvezi a tűzhely melegét és nyugodtságát. 1351 10| Egyébként ő mindig boldogan élvezte az ebédlő derüs melegét, 1352 19| Zugliget magas pontjain élvezték a fenséges nyári reggelt, - 1353 12| a Rivériára vagy Párisba elviszi. Ez az idegen úr nem más, 1354 14| Kegyeteket a szülői háztól elvitte, hanem a könnyelmü vagy 1355 8| édesmamát a maga háztartásától elvonja.~ ~Kedves kisasszonyok, 1356 13| teszek tönkre, de nem szabad elzárkóznom a rideg tény elől, hogy 1357 4| akként, hogy a barátai elől elzárkózzék. Egy-egy vidám ebéd, mikor 1358 15| A rideg férfiu ekkor elfelejti a pörös aktákat, a pacienst, 1359 4| vacsoráztok... Persze nem szabad elkészülnötök valami lukullusi lakomára... 1360 14| mint hogy a konyhapénzét elköltse. Pedig mily súlyos föladatok 1361 19| vannak mámorral, mint az elporladt Daphnis, ám ők jobban titkolják 1362 11| De az előadás heve őt is elragadta, fantáziája dolgozni kezdett, 1363 6| gondoljatok rá sóhajtozva, ha elváltatok tőle; a csókja, az ölelése, 1364 19| gondolok, nem mondhatom el; az emberben végre is megmarad egy szemérnyi 1365 19| ajánlom: ne higyjen a közömbös embereknek és ne vegye készpénznek 1366 11| a családi élet, ahol az emberfiának ilyen szeretetben és megbecsülésben 1367 16| keresnek. A vidéken még emberségesek az állapotok; ott mindenki 1368 16| joggal megkivánja, hogy emberszámba vegyék.~ ~Majd egyszer, 1369 10| okosabb dolga, mint hogy az embert a puha fészkéből kizavarja...~ ~ 1370 9| rosszul cselekszik, ha az embertársai haragját és megrovásait 1371 12| semmit abból, ami a szépség emelésére szükséges. Valljuk meg őszintén: 1372 8| udvarról fölkiált a harmadik emeletre, hogy az ágynemüszellőztetés 1373 19| mosókonyha világítása ellen sem emelhető észszerü kifogás. De amíg 1374 4| cimborák betörése ellen emeljék föl szavukat, hanem - hiszen 1375 8| Hasonlóképpen a helyzet magaslatára emelkedhetik az édesmama olyankor is, 1376 3| családi érzéseknek új oltárt emelnek, vagyis új tűzhely lángjait 1377 12| mindössze tíz százalékát emésztheti föl. Vagyis az a férfi, 1378 16| is kiábrándította volna emésztő szenvedélyéből... Az úgynevezett 1379 5| arra, hogy a Moravcsik Ernő Emil úr kezébe kerüljön. Mi természetesebb 1380 19| délutánonkint olvasni fog, emitt a bordeaux-függönyök, a 1381 2| megcsókolta? Aki öngyilkosságot emlegetett, ha feleségül nem megy hozzá? 1382 2| kályhának a „kutyafáját” emlegeti, ha nem találja elég melegnek 1383 19| kapuciner mellett gúnyolódva emlegetünk minden hideg érzést, de 1384 13| eléje ama juliusi napok emléke, amikor ebéd előtt gondosan 1385 19| öreg professzor fiatalkori emlékeiből.~ ~Két pikkolós csészéről~ ~ 1386 9| aki immár csak elmosódó emlékeimen keresztül látom azt az időt, 1387 9| nem a híres és ódon könyv emlékezett-e meg első ízben arról a ravasz 1388 17| azzal, hogy a tanácsaimat az emlékezetükbe vésik, hát az alábbi kis 1389 16| megmaradtak iskoláskoruk óta az emlékezetükben, így hát megértik, mit jelent, 1390 11| összevesztél valakivel?~ ~Emlékeznek, ugy-e bár, azokra a Bayardhoz 1391 7| nagyeszü thébai, még nem emlékeztek meg eddigelé olyan férfiuról, 1392 16| hálószoba, a rabcellára emlékeztető fürdőszoba, a konyha, melyből 1393 16| velencei ólombörtönökre emlékeztessen bennünket, mert manapság 1394 3| fejtegetéseim során már több ízben említettem, a szent házasság nem egészen 1395 17| Mohamed, se Confucius nem említi a könyveiben. A fürdő a 1396 12| aki a foghúzáshoz hasonló emóciók közepette nyújtja át végül 1397 11| tulságos diplomatizálás. Az emberek gyönge, hiu és gyarló teremtések, 1398 19| kompánia s egy orfeumi kuplét énekel. A kuplé, az orfeum, a vendéglő, 1399 4| naphosszat a rigó, meg a pacsirta énekét hallgassák. A mai kor apái 1400 17| frisseségben, fiatalos erőben és energiában. A nyaralást bizonyára egy 1401 17| mászik, hogy a megcsökkent energiáját visszanyerje. De arról, 1402 2| Kugler-cukrokhoz is juttattál. - ó engedd meg, könnyezve kérlek, hogy 1403 3| férfiasan korrekt legyen, engedékeny, amikor kell, erős, amikor 1404 10| fölemeltessék. A szelid engedékenységnek csak bizonyos határig van 1405 2| nyakába. A jegyesség korszakát engedjük át a regényíróknak, s csak 1406 10| nevelésük szabadságából s engedményeiből folyik; s hogy a férfi voltaképpen 1407 16| foglalkozása vagy más egyéb ok nem engedné meg ezt a kifelé való gravitálást ( 1408 4| egy-két képviselőjének) helyet engednek olykor a családi tűzhelyüknél.~ ~ 1409 10| férfira a súlyosabb. Időt kell engedni arra, hogy az új élet korlátait 1410 7| nemcsak szép, de bájos, ennivaló, sőt úgyszólván ellentállhatatlan, 1411 7| türelmetlen asszony, engem egy epedő férj vár... Szeretlek és 1412 19| Önnek, nem pedig szeretet és epekedés.~ ~Óh, kedves barátaim, 1413 13| az ura kifogásait hallva, epésen így szól:~ ~- Más férj megnyalná 1414 13| gallérban, mindig à quatres epingles, kénytelen végigenni a banális 1415 16| minden adófizető polgárának építene valami csinos cottage-t 1416 7| levelekből pompás kunyhót építenek, s miként a mesebeli Robinzon, 1417 19| és bámulatos alagutakat építenének, s a gyorsvonatok akkor 1418 7| meggyöngíti a házasélet építményét, a nagyon is enyhe viszont 1419 13| végébe majdnem akkora konyhát építtettek, mint amekkora a templom 1420 15| aktákat, a pacienst, az épülő vasutat és a gyönyörűségtől 1421 6| átölelje?~ ~Manapság, mikor az érdek, az ambició, vagy mondjuk: 1422 9| embernek száz és százféle érdeke kapcsolódik a külső világhoz, 1423 19| dísztárgyak távolról se érdekelnek annyira, mint a két piciny, 1424 8| kedélyvilágában, mint a közvetetlenül érdekelt felek, vagyis a férj és 1425 12| jövedelme, csakhamar mint érdekes beszédtárgy fog szerepelni 1426 14| előadásom címét meghallották. Mi érdekeset lehet mondani a cselédekről, 1427 11| kiválasztott, mutassanak mohó érdeklődést a művei iránt, járjanak 1428 16| jövendő fészketek iránt is érdeklődjetek. A szerelem nagyon szép 1429 5| ha a férj a színházban érdeklődve a szeméhez emeli a gukkerjét, 1430 14| magánélete iránt is barátságos érdeklődést mutat, mintha a fizetését 1431 19| öntudatlanul is akkora érdemeket szerzett, mint Columbus 1432 16| a tudomány külön kurzust érdemel, amely lényegében aligha 1433 1| Kegyetek között, aki nem érdemesítené a vén professzort arra, 1434 15| tüdővel szívja magába az erdők mámorító tavaszi illatát. 1435 2| férjnek is megvan a maga eredendő hibája: hogy, fájdalom, 1436 16| parvenü-izlésre mutat. A kép vagy eredeti legyen, vagy semmilyen. 1437 1| éppen esős idő van odakünn - eredetiben olvassák és a teniszezés 1438 16| fejfájást kapunk. A germán eredetü, hímzett fölirások („Ujságoknak”. - „ 1439 1| a legnemesebb érzésekből eredt, a gyanakodó szíveket kegyetlenül 1440 7| szerencsétlenség, hogy az ellentálló ereje elhagyja: ez, ha bűnnek 1441 8| föntartásához szükséges, a testi erejében látszólag gyönge anyósról 1442 10| asszonyi tudományának minden erejével tiltakozik a kisérletnek 1443 1| becsületet szereznek az erejüknek, frisseségüknek és ügyességüknek. 1444 4| megalázza. Ne bánják, ha erélyes szavukért megharagszik; 1445 19| Huszárosan káromkodunk egyet, s erélyesen megpödörjük a bajuszunkat.~ ~- 1446 16| dúslakodnak minden földi erényben, szomszédi mivoltukban aligha 1447 16| egyik legragyogóbb, negativ erénye bizonyára a szomszédok hiánya. 1448 18| férjhezmenésre kitünően érettek: úgy érzem magam, mint a 1449 2| egyről legalább tudom, hogy érettem dolgozik, engem szeret, 1450 5| esetleg sikerrel tette le az érettségi vizsgát a zöldfa-utcai leánygimnáziumban. 1451 19| zsebkendővégről váltanók érettük a pisztolylövéseket. De 1452 19| hogy a levegőnek szinte érezhetetlen nyomását s vele az időjárás 1453 19| becézgetné, aki Önnel együtt érezne, aki minden gondolatát, 1454 6| abban a hitükben, hogy amit éreznek, az valóságos szerelem... 1455 14| tanácsot, de azért sohase éreztessék vele azt a különbséget, 1456 14| az okos asszony azt nem érezteti az urával. Sőt egyenesen 1457 9| szemben, de azt is önkéntelen éreztetni tudja, hogy a kétértelműségekhez 1458 2| lakás legtávolabbi zúgába, s érezvén, hogy valami megváltozott 1459 11| férfiura, aki e világon él: erényekben gazdag, tökéletes és lovagias 1460 19| jól megkonstruált jószág, érintetlen marad a kellemes érzések 1461 14| családi élet intimitását érinti. De ő, aki csak a tiszta 1462 3| vagy az édesmamával való érintkezésükben megszoktak.~ ~A férjet, - 1463 4| arra, hogy néha a világgal érintkezzenek, akár úgy, hogy ők a világot 1464 19| előszobáját kinyitjátok. Ne érjen benneteket többé méltatlan 1465 15| az a nap, a pólyásbaba érkezésének napja, csakugyan elérkezik 1466 10| napon könyörtelenül el fog érkezni az az idő, amikor a gazember 1467 6| Ötödik óra.~ Udvarlók~ ~Az erkölcsös olvasmányok, amelyekkel 1468 14| irodafőnökét sikkasztáson érné, vagy ha a helyettese csak 1469 19| bálrendezői rozetta annyit sem érnek össze-vissza, mint egy elhasznált 1470 12| asszony biztosan el akarja érni azt, hogy léha és szívtelen 1471 5| megérett arra, hogy a Moravcsik Ernő Emil úr kezébe kerüljön. 1472 17| frisseségben, fiatalos erőben és energiában. A nyaralást 1473 8| Ehhez nem is volna meg az erőm, mert hiszen az érzés, amely 1474 11| amelyeket a bölcs természet az ő erősebbnek mondott, de voltaképpen 1475 9| közöttünk, akik gazdagok, erősek és függetlenek?~ ~Lám, kedves 1476 10| eszembe se jut, hogy erőszakkal itthon tartsam. De elvárom, 1477 8| méhecskének a fulánkjába adta az erőt, amely élete föntartásához 1478 13| takaréktűzhely körül, amelyen az erőtadó huslevesek főnek, s amelynek 1479 8| hasonlíthatatlanul több erővel látta el e tiszteletreméltó 1480 16| kisasszonyok, a polgári erszény nem bírja meg... Ne is számítsanak 1481 13| szemben, akinek aprópénzes erszényét reggelenként megdézsmálja. 1482 11| tanitómesterük nem igen ért a próféták mesterségéhez 1483 13| Nem egy bizonyos vendéglőt értek, hanem a vendéglőt: valamennyit, 1484 14| ha megtették volna, igen értékes tapasztalataik lennének 1485 9| csakhogy annál drágább és értékesebb legyen majd előttük a családi 1486 19| ingerkedés. Megfontolt értekezletek a takarékosság gyakorlati 1487 12| takarékbetétek nagyságától és az értékpapirok sokaságától függ? Akárhány 1488 10| koccingató kompániát kell érteni. Imádott férjük megunta 1489 5| mint a mosónéja, ha arról értesül, hogy a t. méltóságos úr 1490 5| a férje hűtlenségéről értesülve, teázás közben hideg méltósággal 1491 16| sajtosszekrény, amelyet érthetetlen nagyzolással spájznak neveznek, 1492 19| de érzéseinket nem tudnók érthető szavakba önteni. Nem alszunk 1493 6| férjekre kötelezők...~ ~Értik-e most már, miért mondtam 1494 19| agglegényszívek, dehogy értitek ti meg a kapuk édes poézisét. 1495 7| gyermekeit szereti és dolgozik értük, s ha lelke előtt a családi 1496 19| kisasszony, a minap már minden érvéből kifogyott, egyszerre így 1497 7| rendes törvények nincsenek érvényben...~ ~Bizonyára tudnék erről 1498 19| takarékosság gyakorlati érvényesítésére. Fölolvasások a lámpa mellett, 1499 13| megállapításában mindig a férj ízlése érvényesüljön. Inkább kegyelmezzünk meg 1500 19| csinos és mutatós ruháit érvényre emeli. A lélek ugyanis mi 1501 6| fölbuzdulás, a lelki szimpátia, az érzékek akut föllobbanása: mindez 1502 19| végigdöcögünk, így szólunk magunkban érzékenyen:~ ~- Vajjon ez lesz-e hát 1503 19| csak édes, kifejezhetetlen érzékenység borúl a szívünkre és sírni 1504 3| egymás mellett, a rossz és érzéketlen világtól távol... E szerencsétlenek 1505 13| a kabát ját is, s minden érzékével a jó ebéd örömeinek hódolt. 1506 19| inkorrektséget jelent, s ha az érzelmes ember nem is szükségképp 1507 19| szomorodni botrányosan érzelmessé tette. Forduljon a fal felé 1508 19| érzéke, s fölösleges módon érzelmes. Ez nem férfiúhoz illő. 1509 19| szentimentálisság a köztudatban bizonyos érzésbeli inkorrektséget jelent, s 1510 9| fajtája legföljebb négy-öt, érzésben és gondolatokban teljesen 1511 5| van egy morzsányi ebből az érzésből, s nem kell éppen, hogy 1512 6| törni később a férj igazi érzései... Mert - s ezt a passzust 1513 7| Vagyis: ha szubjektiv érzéseinek kizárólag mi vagyunk a tárgyai, 1514 19| belátna ilyenkor lelkünkbe, érzéseink költői khaoszába! De mindez 1515 19| világ összes poétái, de érzéseinket nem tudnók érthető szavakba 1516 11| két fél még a legtitkosabb érzéseit is őszintén és bizalommal 1517 1| amely talán a legnemesebb érzésekből eredt, a gyanakodó szíveket 1518 3| a barátságnak, a családi érzéseknek új oltárt emelnek, vagyis 1519 9| családi tűzhely iránt táplált érzéseknél. Kerüljük a zsúr-asszonyokat, 1520 15| eltávoztak; mert minden érzésük, szivük minden redője telestele 1521 3| gondolatuk... A levegőből érzik-e ki ezt, vagy valami titokzatos 1522 19| szentimentálizmust, mint az esedékes adósságukat. A nyílt érzelmesség 1523 5| tartozik éppen a mindennapi események közé, hogy a grófné, a férje 1524 19| dicsőség, a hírnév után való esengés, a vacsorázó társaságok 1525 11| hallgassák meg türelemmel a pörös eseteit s játszszák néha szándékosan 1526 8| Fölsorolhatnék még egyéb konkrét eseteket is, amelyekben az édesmama 1527 7| amelylyel az asszonyok a szomoru esetet fogadják, idegrendszerükhöz 1528 6| hogy a fiatal asszony nem esett a feje lágyára - csak annál 1529 19| sötét hajfürtje fölött az eskető pap áldását. Édes szemei 1530 5| csak nyári, alkalmi bűnös. Esküjét csak olyankor szegi meg, 1531 1| frigyek talán éppen azokból az esküvésekből származtak, amelyek két 1532 9| csak annyit jelent, mint az esküvői meghívó. Ez az időszak a 1533 6| hogy az okos asszony még az esküvője után se mond le végképpen 1534 19| Heine, s ha valaki betegen esnék össze az utcán, valószínüleg 1535 6| azonban erre térnék, át kell esnem egy súlyos és megszégyenítő 1536 7| kisértéssel szemben, megtalálna esni vele az a szerencsétlenség, 1537 1| pincérrel, Shaksperet - ha éppen esős idő van odakünn - eredetiben 1538 13| semmint az ebéden csorba essék.~ ~ Ma már így is jó lesz.~ ~ 1539 5| ballettáncosnőnél tölti az estéit, hidegvérrel becsöngeti 1540 10| füllentsen; jól tudom, hogy a mai estéjét a barátainak akarja szentelni. 1541 6| együtt töltjük a hosszu estéket, s karonfogva járunk az 1542 10| hogy apa fáradtan tér haza esténként a családi tűzhelyhez, sietve 1543 9| az időre hívták. Viszont estére, ünnepies alkalmakat kivéve, 1544 7| szert. Reggeltől estig és estétől reggelig együtt vannak, 1545 15| gyönyörűségtől remegve gondol az estére, amikor őt a pólyásbaba 1546 3| szomoruságban mulnak el, az esthangulat nem lopja a szívekbe az 1547 8| aki~ ~5. egyuttal csupa ész, csupa tapintat, csupa gyakorlati 1548 19| férfiak olyan lágyak, akár egy északnémet nevelőnő?~ ~Igaza van, kisasszony; 1549 7| bukkanik. A bájos angol asszony észbontó pillantással néz a holdvilágnál 1550 14| intim részleteket, s az esze inkább a Kisfaludy-Társaság 1551 10| nem a szívére, hanem az eszére hallgat.~ ~ ~ ~ 1552 19| olyan fájdalom, ami az eszét megrabolja. Az ő lelke épp 1553 19| hanem félangolos rostbeefet eszik. Az idegek beteges elvékonyodása 1554 10| Dumas, a szintén furfangos észjárású Sardou, sőt Feydeau, Bisson 1555 2| jó feleség, e tüneteket észlelve, nem szalad panaszos ajakkal 1556 18| egy-két vajasrúd, s finom eszmecsere valamely érdemes témáról: 1557 7| abszolute nem vagyok hajlandó eszmecserékbe bocsátkozni... Ha Nagysádnak 1558 14| konyhában, hogy a cselédekkel eszméket cseréljen.~ ~ ~ ~ 1559 17| zongora-teremben vagy az eszplanádon kószál. Mindennek megvan 1560 3| nehogy a kocsis a bakon észrevegye.” Így szólott a rövidruhás, 1561 7| kezdik a bajuszukat, ha észreveszik, hogy egy csinos nő fixirozza 1562 9| házasságokban a káosz kora; észszel, okossággal, jó izléssel 1563 19| világítása ellen sem emelhető észszerü kifogás. De amíg mi látszólag 1564 17| már puszta nagyzolássá és esztelenséggé vált.~ ~Bájos hallgatóim, 1565 17| pár hétig minden áldott esztendőben zöldelő fák alatt kóboroljon, 1566 19| szentimentálisságot száz esztendővel ezelőtt véglegesen lejáratták 1567 10| vacsorázó-asztalhoz. Apa, mióta az eszüket tudják, csak kétszer ment 1568 13| hogy nem szereti, ha az étel lyukat éget a szája padlásába, 1569 8| amikor az édesmama, az etika, a morál és a társadalmi 1570 19| amelyekben az ő közönyét, jó étvágyát, hideg mivoltát nem vállalnám 1571 16| el lehet cserélni a téli évad összes zsúrjait. De ha a 1572 17| a második vagy harmadik évben az után, hogy az anyakönyvvezető 1573 9| de ha napokon, hónapokon, éveken és évtizedeken át mindig 1574 2| imádottja egy szalagjáért évekig tartó háboruba indul s ime, 1575 17| modern embernek, aki egész éven át a nagyváros izgalmai 1576 17| életmódjának búcsút mond; s evez, uszik, hegyeket mászik, 1577 8| müncheni Fliegende Blätter régi évfolyamai, a mamára néha épp oly szükség 1578 10| amint a szent házasság évkönyvei följegyzik őket, a kimenőre 1579 19| arra a gondolatra, hogy új évnegyed következik. Ők csupán a 1580 2| megszokták, hogy az iskola csupa évszázados tantárgygyal foglalkozik, 1581 16| tintát fogyasztottak már el évtizedek óta, hogy az úgynevezett „ 1582 9| napokon, hónapokon, éveken és évtizedeken át mindig csak az egymás 1583 14| a szekrény felső részein évtizedes por rakódjék le, akinek 1584 18| urihölgy, mint csak pár évvel is ezelőtt. A lapda és a 1585 14| mint a miniszterelnök ő excellenciája, aki az ország gondjait 1586 19| mosolylyal szívja a háziúr kitünő exceptionales-eit s per maga beszél Kegyeddel, 1587 19| mellett, együttes színházi expediciók. Meglepetések, apró teaestélyek, 1588 11| szentek könyvei írják, első expiálása a beismerés, s mivel ez 1589 19| okvetlenül hozzászegődnék ezekhez a csészékhez.~ ~Reggelig 1590 2| kiméletlensége nem állapodik meg ezeknél a tüneteknél: dühös, ha 1591 10| jobb a Deákné vásznánál. De ezekre az időkre Kegyetek természetesen 1592 17| kisasszonyt feleségül vett?~ ~Ime, ezennel megjósolom, hogy szerető 1593 18| Apróságok~ ~Most, hogy ezidei kurzusomnak vége felé járok, 1594 2| elvesztette a pört, amely ezreket jövedelmezett volna neki, 1595 19| filigránosan kidolgozott ezüst cukorcsiptető. Maga a tökéletesség 1596 15| aludni kegyeskedik; s ezüstjubileumukat megült szakácsnék, akik 1597 16| előszoba, a fürdőszoba, melynek ezüstös rézcsapjai csillognak a 1598 19| udvarias garcon a csillogó ezüsttálat eléje tartja, bizonyára 1599 19| pedáns művek mellett, mint a faggyugyertya a villamos lámpához, vagy 1600 17| bizalmaskodás ott épp oly kevéssé faire dolog, akár Budapesten.~ ~ 1601 19| a szentimentális lelkek faja, akik a táncot, a zenét, 1602 19| örömünkben, boldogságunkban és fájdalmunkban osztozik.~ ~Az élet legelső, 1603 19| valószínüleg sohasem éri olyan fájdalom, ami az eszét megrabolja. 1604 9| barátait. A vizitelésnek ez a fajtája legföljebb négy-öt, érzésben 1605 10| szórakozás száz és száz fajtájáról mond le, amikor az anyakönyvvezetőt 1606 9| átplántáltuk. Ettől az utóbbi fajtától a legjobban őrizkedünk; 1607 17| áldott esztendőben zöldelő fák alatt kóboroljon, kék vizek 1608 10| minden kimenője után sírva fakad, csak egy oktalanabb asszony 1609 14| hogy több boldogtalanság fakadt a rossz cseléd nyomán, mint 1610 16| ingyen is lehet virágzó fákat látni, s ahol a házmester 1611 5| haszontalanságokkal, hanem hagyja a faképnél az urát. Mikor igazán van 1612 7| ragyogóan verőfényes, s a fákról ismeretlen, de csodásízü 1613 16| ember is elférjen. A konyha fala, ha már sajnosan nélkülözi 1614 17| viselkedhessenek, mint a nagyváros falai között. A kacérság, a túlságos 1615 19| gyanakvó lelketek nedves falakat, rosszúl fűlő kályhákat, 1616 10| ha apa egyszer, az utolsó falatját lenyelvén, így talál szólni:~ ~- 1617 4| derüs mosolylyal szedi elő a fali szekrényből virágos szivarskatulyáit: 1618 6| lányszobámtól, melynek ablakán zöld falombok leskelődtek be, amikor álmomból 1619 17| Budapest környékén, egy poros faluban töltsék a nyarat, s a férjüket 1620 17| nem fürdőbe megy, hanem falura.~ ~9. Ha valaki a férjét 1621 11| heve őt is elragadta, fantáziája dolgozni kezdett, amikor 1622 19| novellailag lévén fegyelmezve a fantáziám, okvetlenül egy fehér kandallót 1623 19| hanem az én nyughatatlan fantáziámnak köszönhetem a megvillanó 1624 19| a megkopott tapétákat, a fantáziánk már két-három hónappal jár 1625 14| méltányolja kellőképp a súlyos fáradalmakat, amelyek e kép kellemességeit 1626 5| úgynevezett alattomos gonosztévőt faragjon, valóban nem cselekedhetik 1627 19| kis leányával együtt néz farkasszemet a csipkés papirkeret közül. 1628 5| ugyancsak távol áll, hogy rossz fát tegyen a tűzre; csak az 1629 2| egyszerre csillagos, aranyhímes fátyol borul. Elalusznak. Kicsi 1630 9| izlés, műveltség, comme il faut-modor, sőt jellem dolgában is 1631 10| legjobb vacsora, a legpuhább fauteuil, a legforróbb ölelés, egy 1632 19| vászontakarók alá rejtették a fauteuilek plüssét, bennem is, mint 1633 1| a tenger habjaiból, már fázva fogtok meghuzódni a sarokban, 1634 1| szótalanság és a hencegő fecsegés közt lebeg valahol... Szóval 1635 9| kisasszonyok, mily hosszu fecsegésre volt szükségem annak az 1636 13| férjnek, aki petroleum-ízt fedez föl az egresmártásban, nyersnek 1637 8| önmagából kikelt arcában fedezi föl a felesége jövendőbeli 1638 12| Livingstone szívósságával fedezze föl a legolcsóbb és legügyesebb 1639 19| zsinórját. És novellailag lévén fegyelmezve a fantáziám, okvetlenül 1640 10| árnyéka ellen is. Hogy mik a fegyverei: azt a legegyügyübb asszony 1641 4| az ezüstnemüt lerakják, a fehérbóbítás szobaleány még egy darabig 1642 13| s amelynek belsejében a fehérhusu pulykák és kövér kappanok 1643 18| tehetné felelőssé azért, ha a fehérnemü-állományában ilyen kellemetlen hézagok 1644 18| ruháit, a nyakkendőit, a fehérnemüit tartja, nem kicsinylendő 1645 19| ő józanul szemlét tart a fehérneműi fölött, s boldog, ha délutáni 1646 17| szellőztetést, s a férj fehérneműit a konyhaszekrényben helyezi 1647 19| tövében, ahol feketefrakkos, fehérszalvétás hercegek, bóbítás szobaleányok 1648 9| urakat mutatnak be, nem gőgös fejbiccentéssel fogadja az ismerősöket, 1649 13| jártak a kedvetlen férj fejében.~ ~Bizonyos, nem tagadom, - 1650 5| ő is azon fogja törni a fejecskéjét, hogy öt krajcárért mérget 1651 7| vagdosott alávaló hitvestársa fejéhez. Szóval a mód, amelylyel 1652 19| szemhunyást. Ezer kép kóvályog a fejemben. Mi mindent gondolok, nem 1653 12| nyujtanak át komoly arccal a ház fejének. A nőtlen ember talán sohase 1654 3| házasélet hangulata: ez a fejezet fontosabb, tisztelt kisasszonyok, 1655 7| belecsöppennek az ó-testamentum első fejezetébe, a paradicsomba, amelynek 1656 5| Sőt: ő is elsír néhány fejezetet a grófi palota egyik zugában, 1657 2| hogy kurzusunk e fontos fejezetét tökéletesen megértsék és 1658 11| Elérkeztünk tehát ahhoz a fejezethez, amelynél öreg tanítómesterük 1659 10| mérték gyanánt azt a nézetét fejezi ki, hogy havonként egy kimenő 1660 9| férjnek a lelkiállapotát fejezték ki azok a nagy bölcsek, 1661 18| garderobe-ját, de persze, hogy így fejezzem ki magam: a feleség legmagasabb 1662 12| részlet nem okozott túlságos fejfájásokat; egy látogatás a szabójánál 1663 16| tulparfumözött lakásban fejfájást kapunk. A germán eredetü, 1664 19| szentimentálisok nélkül a világ fejlődésének más volna a képe, mint amilyennek 1665 10| minden állatnak az a szerve fejlődik ki a legjobban, amelyikre 1666 1| váratlanul kiolthatja a fejlődő bizalmasság melegét... A 1667 3| tapasztalatlanságukban hinnék. Ahogy komoly fejtegetéseim során már több ízben említettem, 1668 16| amelyekbe ez általános fejtegetések nem bocsátkozhatnak. Ez 1669 5| véralkatuvá, ha az én, professzori fejtegetésemet végighallgatja. A beszéd 1670 19| tetszőleg bólogatnak a fejükkel. És ő kipirulva, zavartan 1671 1| fehér mirtuskoszorúval a fejükön állanak egy jóságos pap 1672 2| akiért a mirtuskoszorut a fejükre tették, valaha kiábrándul 1673 19| kartonjáról. És beletemetvén fejünket vánkosunkba, míg a verőfény 1674 4| fölteszem, hogy mindegyikük egy feketebajuszu, fiatal milliomossal lép 1675 19| nyúló Pilátus tövében, ahol feketefrakkos, fehérszalvétás hercegek, 1676 19| amelynek asztalára a két csésze feketét felszolgálják. Egy fiatal, 1677 10| asszony mindössze csak a fékező szerepét játszsza az efféle 1678 19| pincér. Ő, valószinüleg nem fekszik le éjjelenként túláradó 1679 5| elsietve és oktalanul, ha a féktelen érzést a maga szívében uralomra 1680 10| Gyerekek, most csak feküdjetek le szépen, mert én még elmegyek 1681 10| olvasott, s akárhányszor előbb feküdt le, mint az édesmama, aki 1682 19| Míg éjféltájban nyugodtan feküdtem ágyamban, a Józsefváros 1683 15| ponty, a konyhaasztalon feküdve, bizonyos lenézéssel ezt 1684 8| Egyéb esetekben bűnt követ fel, ha az édesmamát a maga 1685 3| ez az asszony gyönyörü feladata. Az asszony szívéből, okosságától, 1686 19| hangulatokat szed magába, hanem félangolos rostbeefet eszik. Az idegek 1687 16| nem Amerikából váratlanul felbukkanó nagybácsikra számit, évi 1688 2| csípést is, szivükben olykor felburjánzott az irigység, a dac, a rosszindulat, - 1689 19| ragoutlevesébe nem tett csibemáját a feledékeny pincér. Ő, valószinüleg 1690 8| látszólag gyönge anyósról se feledkezett meg: mert a tigrisénél, 1691 16| ábrándozásai közepette se feledkezik meg a rideg élet prózájáról: 1692 7| idejében, esetleg meg talál feledkezni arról, hogy a balatonfüredi 1693 4| meg asztalához a vendéget, feledve, hogy ezzel jóformán a családja 1694 10| haza. Mulasson jól, de ne felejtse el, hogy feleséges ember, 1695 8| a közvetetlenül érdekelt felek, vagyis a férj és feleség 1696 19| ehhez kedve van s nem ad feleletet ismerőseinek, ha éppen 1697 17| második fölvonásában, ezt feleli:~ ~- Ha az a terve, hogy 1698 8| magyaros szókimondására, félelmet nem ismerő hősi voltára.~ ~ 1699 18| s csupán önmagát tehetné felelőssé azért, ha a fehérnemü-állományában 1700 1| szabadságát, függetlenségét, felelőtlen voltának minden kényelmét 1701 19| fiatal leány arcképe mosolyog felénk, az íróasztalon egy könnyü 1702 19| a bizalmas szorítást és félénk mosolyában már visszatükröződik 1703 5| szabad hibáztatni, mint a feleségben azt, hogy többnyire nem 1704 18| majdnem annyit jelent, mint a feleségé, a garderobe pedig, ahol 1705 18| meg:~ ~A jó kis polgári feleségeknek őrizkedni kell az efajta 1706 6| egyik se pukkadt meg, mert a feleségem ő nagysága, - ha csinos 1707 7| de én férj vagyok és a feleségemnek sírigtartó hűséget fogadtam... 1708 4| A férj kérdőleg néz a feleségére s a fiatal asszony kedvesen 1709 4| válogatni, mint a férjet vagy a feleséget, s aki a felületes ismerősét 1710 7| nőkkel is foglalkozik, mint a feleségével;~ ~4. s végül: ha nyáron, 1711 1| boldogságra predesztinált feleséggé teszik...~ ~Ezt a tudományt 1712 2| ilyen bájos és vidámkedvü feleséghez juttatta!~ ~ ~ ~ 1713 16| aligha jelentéktelenebb, mint Feleségképző-Akadémiánk egyéb tárgyai... Mostani 1714 10| tőlük, hogy örökösen a feleségük szoknyája mellett üljenek, 1715 7| gyávaságból hűségesek a feleségükhöz;~ ~d) akik elvileg hűek, 1716 6| fölmelegít. Főképp - a saját feleségünk. Az a férj, aki karján a 1717 7| szívvel gondol elhagyott feleségére, akit csak hét vagy nyolc 1718 1| sírra, amely a szomszédból felétek tátong - és új szerelmesek 1719 6| ismeretlen uriember, akinek félévvel ezelőtt még a hírét se hallottam, 1720 13| helytelenül cselekszik a feleség, aki a férjének, amikor 1721 10| szabad óráiban ott a helye a felesége oldalán. Nem is lenne nagy 1722 14| tagadni, hogy lánykorában csak félfüllel hallgatta a háztartásra 1723 5| temperamentumot, az önérzetet, a jogos felháborodást se fújja el a női szívből 1724 10| ragyog, utóbb áhítozni fog a felhő vagy a zivatar után. A férjek 1725 3| bizalmatlanság, a félreértések felhői ott lebegnek a hófehér abrosz 1726 19| kőszénfüstöt, amely fekete felhőkben omlott fölfelé a lokomotivok 1727 18| fölcserélje... Ellenben csöndesen, felindulás nélkül venné föl ugyanezt 1728 14| megjelenik a legelső, vésztjósló felleg...~ ~Ne higyjenek a férfiak 1729 16| a jegyespárok nem igen félnek attól, hogy födél nélkül 1730 3| tartózkodó báját, s óvatosan, félő gonddal ügyeljen arra, nehogy 1731 4| megtörténik, hogy a házigazda félóráig cseveg a körszakállas ifjuval, 1732 11| fordulatára előkészítsék, ime, félreteszek minden szégyenkezést s habozás 1733 16| sarok, egy jó karosszék, egy félrevonulásra csábító, kedves szöglet: 1734 14| amelyben minden kimondott szó félremagyarázódik, minden megjegyzés maliciától 1735 15| amikor őt a pólyásbaba ő Felsége majd a figyelmére méltatja... 1736 14| nem tűri, hogy a szekrény felső részein évtizedes por rakódjék 1737 2| hanem okosan, asszonyos felsőbbséggel, ezt gondolja magában: Elvégre 1738 19| asztalára a két csésze feketét felszolgálják. Egy fiatal, bájos asszony, 1739 7| támasza lett a családjának, a féltékenykedéssel nem érdemes, hogy az életüket 1740 5| nem állhatom meg, hogy a féltékenységről is ne beszéljek, amikor 1741 6| szívét talán marcangoló féltékenység tölti el, amíg sértődötten 1742 3| látja el, hanem önmaguk is féltő gonddal vigyázzanak, nehogy 1743 11| a fehér abrosz fölött, feltüntette. De az előadás heve őt is 1744 12| öltözködjék minél elegánsabban és feltűnőbben, de ne törődjék azzal, hogy 1745 6| fehérnemüs garderobe-jára felügyeljek? Ahelyett, hogy most szépen 1746 9| szerelmeseknek kétségen felül igen sok a mondanivalójuk, 1747 14| Ne higyjenek a férfiak felületességének: szó sincs róla, hogy az 1748 16| cipeli el a Lichthofból a felgyülemlett szemetet és üvegtörmeléket...~ ~ 1749 5| féltékenységre, akkor már nem érdemes féltékenynek lenni.~ ~ ~ ~ 1750 9| amelyeknél a mindenáron való feltünés vágya hasonlíthatatlanul 1751 19| magas pontjain élvezték a fenséges nyári reggelt, - én boldogan 1752 4| szomszédjában, amelynek vörös fénye végigömlik a vastag szőnyegen, 1753 8| a maga okosságával még a fenyegető egyéb bajokat is elhárítja. 1754 16| nappal ne áhítozzék a lámpa fényére, a spájzban, szükség esetén, 1755 14| szakácsnői tudományát, fényes gazdasszonyi kiválóságait; 1756 19| amikor a napsugarak aranyos fénynyel kandikálnak be az elzárt 1757 4| hogy menyecske-leányuk egy fenyőfa-kunyhóban huzódik meg, ahol (legalább 1758 19| vánkosunkba, míg a verőfény zöldes fénysugarakkal ékesíti a falak szürke kárpitját, 1759 17| megengedhette magának azt a fényüzést, hogy fürdőhelyen töltse 1760 17| A fürdő a jómódu emberek fényűzése; persze, csak az a fürdő, 1761 5| amikor az asszony valahol a fenyvesek alatt hüsöl, s őt, az elhagyott 1762 10| voltaképpen tarokkot, alsóst, ferblit, sőt - uram bocsáss - néha 1763 5| nem tartozik éppen a Deák Ferenczi bölcsességek közé, ha a 1764 11| én vagyok a világ legelső férfia! Bizony isten, mégse bolondság 1765 9| egymás mellé a szalonban, férfiai pedig vidáman tréfálkozva 1766 18| s nagyokat kacag, ha a férfiakat ügyességben és ruganyosságban 1767 11| nyilatkozik meg a különböző férfiakban. Az egyéniség a foglalkozás 1768 19| szolgáljon elégtételül a férfiaknak, hogy közöttük is elegendő 1769 9| asszonyát vagy legdélcegebb férfiát a magáénak mondhatja. A 1770 7| kérdéshez, amelyet az abszolut férfihűség vitatóihoz intézni akarok. 1771 11| beszél, hazug frázis; mert a férfinél hiubb istenteremtése aligha 1772 10| jelenti. Az átmenet tehát a férfira a súlyosabb. Időt kell engedni 1773 3| tónusa ugyanis sohase a férfitől függ, hanem Kegyetektől, 1774 5| alkalom csábítja. Ebből a férfiuból még mindig válhatik derék 1775 19| módon érzelmes. Ez nem férfiúhoz illő. Mit csináljanak a 1776 6| hogy ez a találkozás az ő férfiui prestige-ének ártani fog. 1777 14| látja és a jó ebédhez ül, férfiúi önzésében nem méltányolja 1778 10| jobban tudja a legokosabb férfiunál, persze csak akkor, ha nem 1779 7| emlékeztek meg eddigelé olyan férfiuról, akit a felesége féltékenysége 1780 15| visszük. Nézzék a rideg férfiút, amint irodájában a pörös 1781 13| alkotására, méltánytalan a férfiuval szemben, akinek aprópénzes 1782 11| ami alkalomadtán minden férfiúval megesik, hogy kártyaközben 1783 5| szellemünek tartsák. Ezt a férjben épp oly kevéssé szabad hibáztatni, 1784 5| természetesebb annál, hogy az ilyen férjből lesz a leggaládabb opportunista; 1785 18| hangzanék: Mutasd meg nekem a férjedet és én megmondom, hogy ki 1786 6| lopott pillantást vet a férjére, s alattomos módon ezt gondolja 1787 5| cselekszik helyesen akkor, ha férjétől azt kivánja, hogy rendetlenül 1788 4| odalép hozzá, megismerkedik a férjével (rögtön letegezik egymást) 1789 15| az ilyen penészvirágot is férjhez adják...~ ~Asszonyokká, 1790 18| bizonyitványt arról, hogy a férjhezmenésre kitünően érettek: úgy érzem 1791 19| kéz után. A doktor, akihez férjhezment, óvatosan lefekteti majd 1792 7| beszéljen nekem az abszolut férji hűségről, mert hiszen - 1793 12| tapintattal oltsák bele férjök lelkébe a szomoru tényt, 1794 5| föl szabad tenni a rossz férjről; de azt még róla se szabad 1795 3| el ne merüljön. Ne csak férjükben keressék azt a fluidumot, 1796 14| mondják el a cselédnek, a férjükre vonatkozólag ne tőle kérjenek 1797 8| hiszen a mama nem fizet fertálypénzt.~ ~Ha a férj a konyhapénzt 1798 3| álló halandó, mint az első férfiu, akit az életben megismertek: 1799 15| megelégedést. A baba lelkéhez ne férkőzzék a fájdalmak és keserüségek 1800 15| szeretettel fogadják, hát feslő rózsabimbó lesz belőle... 1801 14| csevegett, imponáló stilusban festette le a fiatal lány házias 1802 11| izgatottan fog hazasietni a kicsi fészekbe, amelynek ő az abszolut 1803 17| bájos fióka is csipeg a fészekben, - okosan cselekszik, ha 1804 10| kedves, vonzó és nyugalmas fészeknek, amelyért minden nőtlen 1805 19| jövendőbe, mert hiszen nekünk a fészekrakás gyönyörűségét jelentik a 1806 16| aspirálhat erre a kivánatos fészekre, ha a Kegyetek ötvenezer 1807 10| mint hogy az embert a puha fészkéből kizavarja...~ ~Kegyetek 1808 16| végtelenül kevés ama hangulatos fészkek száma, melyek a Kegyetek 1809 4| asztalomhoz ültessem, kicsiny fészkemben bizalmasommá avassak, 1810 16| gyerekek, hogy a jövendő fészketek iránt is érdeklődjetek. 1811 16| a nagyvárosban, jövendő fészkük számára, alkalmas helyet 1812 9| amelyeknek hölgyei szinte rokoni fesztelenséggel huzódhatnak egymás mellé 1813 4| ha a földszinten ül, hát fesztelenül odalép hozzá, megismerkedik 1814 2| lehetne összetéveszteni a Feuillet Oktáv hőseivel. Mind önző, 1815 10| furfangos észjárású Sardou, sőt Feydeau, Bisson s a többiek is közönséges 1816 19| mint Tarascon hírneves fia, szinte a valóság impresszióját 1817 19| chesteri nábob másodszülött fiaképp pillantotta meg a napvilágot.~ ~ 1818 2| rózsás álomba ringatták. A fiakker megáll a ház előtt, amely 1819 3| vendéglőbe, aztán hazafelé, a fiakkerben, újra csókolódzik, de óvatosan, 1820 19| fogadók table d’hote-ját és a fiakkerek meg droskék hatóságilag 1821 19| fölött, s boldog, ha délutáni fiakkerezése alkalmával prezumtiv apósa 1822 9| mondom el, hogy mindig a fiatalabb házaspár teszi az első látogatást 1823 4| tudjon. Egy-egy zsúron minden fiatalember átlag négy-öt új zsúrra 1824 19| Az öreg professzor fiatalkori emlékeiből.~ ~Két pikkolós 1825 10| visszaemlékezni, mert apa fiatalságában még Kegyetek valószinüleg 1826 17| jókedvben, frisseségben, fiatalos erőben és energiában. A 1827 13| csupa gyöngédség, csupa figyelem, míg te...~ ~Tisztelt kisasszonyok, 1828 2| életrekiható tüneteiről.~ ~Kérem, figyeljenek csak jól rám, hogy kurzusunk 1829 15| pólyásbaba ő Felsége majd a figyelmére méltatja... És meghatva, 1830 19| állni fog. És amíg ravasz figyelmetességgel tapogatjuk végig a megkopott 1831 2| a szokottnál. Meg fogják figyelni idegességének legelső szimptomáit: 1832 6| mellől, s míg látszólag a filet földarabolásával van elfoglalva, 1833 19| velencei cukortartó, egy filigránosan kidolgozott ezüst cukorcsiptető. 1834 10| mondom: ne üljenek föl az apa filiszterségének. Ő se volt mindig ilyen 1835 12| magáéra s inkább a kiflipénzt fillérenkint összespórolja, semhogy 1836 1| szerves vegytant, vagy a filozófia forrásait... Mindent tudnak, 1837 19| együgyüségnek tünik föl előttünk. Filozófiai gondolatok környékeznek 1838 13| menyasszonyának, de a nagy filozófusok, az igaziak, akik az élet 1839 9| idősebbnél. Azt se, amit ma már a finomabb szobaleányok is tudnak, 1840 4| hanem - hiszen Kegyetek a finomabbak, a gyöngédebb lelkűek - 1841 19| kanalazása közben céloznak finoman, elmésséggel az örök frigy 1842 19| tudvalevő igazság: a hangulatok finomságait, csak a bizonyos tekintetben 1843 4| között. Az asszony bája, finomsága, szelleme, jó nevelése sohase 1844 17| pláne, ha egy-két bájos fióka is csipeg a fészekben, - 1845 2| ebédelni hivják. Romeó, aki fitymálva forgatja ide-oda a ramsteacket, 1846 19| érezzük magunkat, mint lord Fitz-Clayming, aki véletlenül egy chesteri 1847 12| gondoltak mindig a csinos fiúra, aki naponkint harmatos 1848 18| amely kipirult arccal, fius ingben, derűs jókedvvel 1849 9| húzatja a nótáját, aki a five o’clock thee alkalmával 1850 7| észreveszik, hogy egy csinos nő fixirozza őket, az okos feleség kiegyezik 1851 14| érdeklődést mutat, mintha a fizetését fölemeli.~ ~5. §. Ha a férj 1852 12| szabót épp úgy meg kell fizetni, mint a cselédszerzőt, a 1853 2| tudják képzelni, hogy a fizikán, a szerves kémián, a különböző 1854 9| akiknek kedveért mi a csunya flirt szót egyszerü, hazai nyelvünkbe 1855 3| férjükben keressék azt a fluidumot, amely az otthon levegőjét 1856 16| kevés a reménység...~ ~A főbb irányelvek, amelyeket az 1857 11| maga körül látta, s ami a fődolog, őt is csak elfogta egyszer-másszor 1858 2| tüneteknél: dühös, ha a fodrászkisasszony közvetetlen az ebéd előtt 1859 9| úgyszólván örökké idegen födelek alatt lebzselnek. Egyik 1860 13| imitálva, idegesen járjon föl- meg alá az ebédlőben. A 1861 19| kocsik kigyózó láncában, a föl-alá szaladgáló konduktorok intézkedéseiben, 1862 14| elköltse. Pedig mily súlyos föladatok várakoznak a háztartás kormányát 1863 1| voltának minden kényelmét föláldozza, amikor a Kegyetek kicsiny 1864 17| nőiszabó egész idegrendszerét föláldozzuk érette. Vagyis: a nyaralás 1865 1| A Feleségképző Akadémia fölavatásakor.)~ ~Kedves kisasszonyok, 1866 19| elől néztem a havasokból fölbukkanó tűzgömböt. Az utazás ezer 1867 6| megbecsülés, a lovagias fölbuzdulás, a lelki szimpátia, az érzékek 1868 18| csillogó Chamberlain-vérttel fölcserélje... Ellenben csöndesen, felindulás 1869 16| sötétkék, görög égboltozatával fölcserélnék? Óh, bizonyára nem! A budapesti 1870 8| Kegyetek édesmamája - e gyarló föld legtökéletesebb teremtése. 1871 6| s míg látszólag a filet földarabolásával van elfoglalva, perfidül 1872 11| aligha jár ezen a tökéletlen földgömbön.~ ~Kedves kisasszonyok, 1873 16| lakás teknikája, butorzata, földíszítése, a kényelmes zúgok, a csecsebecsék, 1874 4| azzal: 1. hogy Miska nem a földkerekség legléhább frátere-e, 2. 1875 1| leány magával hozza e gyarló földre, s hogy a hitvesi erények 1876 15| szakácsnék, akik egy kisebbszerü földrengéstől nem ijednek meg, ellágyult 1877 4| fölint a páholyába, vagy ha a földszinten ül, hát fesztelenül odalép 1878 19| tisztán halljuk, amint a földszinti kávéház ajtaját egy-egy 1879 9| úgyszólván nincsen is a földtekén; még a hercegek, az uralkodó 1880 14| húszezer forintos pörben a fölebbezést? Pedig a rossz cseléd nem 1881 19| szivünkben e kis cédulák láttára fölébred, vagy nagyon régen, vagy 1882 6| leskelődtek be, amikor álmomból fölébredtem? Mi jogon meri kivánni ez 1883 8| virágszálat, akivel a maga házát fölékesítette. Ilyenkor csakugyan szükség 1884 14| mutat, mintha a fizetését fölemeli.~ ~5. §. Ha a férj és a 1885 16| szerelem nagyon szép és fölemelő dolog, de a boldogsághoz, 1886 18| merítettem ki. Itt is, ott is fölfedezek egy jelentékeny hézagot, 1887 6| irigykedő pillantásokat vél fölfedezni a hites aszfaltbetyárok 1888 19| kifejezhetetlen parányait fölfogjuk. Mint ahogy a beteg karban 1889 4| És a férj furcsának, sőt fölháborítónak találja, hogy ötletét otthon 1890 19| lakodalmán a bűbájos Mendelssohn fölhangzanék, s nem könnyítené meg szívét 1891 9| többi emberi társaságtól. De fölhozhatok még egyebet is, például 1892 13| Nincs, ami a férjet jobban fölingerelné, mint a többi férjjel való 1893 4| legközelebbi színházi bemutatón fölint a páholyába, vagy ha a földszinten 1894 16| germán eredetü, hímzett fölirások („Ujságoknak”. - „Isten 1895 8| voltára.~ ~Már Herodotosz följegyezte ugyanis írásaiban, hogy 1896 6| trikót viselő Bayard is lopva fölkacsint a tányérja mellől, s míg 1897 1| holnap? Mire a nap újra fölkel a tenger habjaiból, már 1898 3| abból áll, hogy az ember fölkelés előtt csókolódzik, délelőtt 1899 10| amikor az anyakönyvvezetőt fölkeresi. A leányt ellenben arra 1900 4| akár úgy, hogy ők a világot fölkeresik, akár úgy, hogy a világnak ( 1901 8| házmesterné az udvarról fölkiált a harmadik emeletre, hogy 1902 1| megfordult, mint szeretett volna fölkiáltani akárhányszor a forrószívü, 1903 8| amelyekben az édesmama föllépése inkább károsnak, mint hasznot 1904 6| szimpátia, az érzékek akut föllobbanása: mindez néha a csalódásig 1905 3| Szerelmének szenvedélyes föllobbanását a meghittség drága pillanataira 1906 3| tiszta poézisét s az érzéki föllobbanást összetévesztik a szerelemmel, 1907 14| leszáll, a padlás lépcsőin is fölmegy, aki a szakácsnő vásárcsarnoki 1908 6| tetszik, bennünket is azonnal fölmelegít. Főképp - a saját feleségünk. 1909 7| tízéves házasság után is fölmelegszik, ha a gyermekeit szereti 1910 4| azzal, hogy vacsorára is fölnézel hozzánk.~ ~- Ezer örömmel...~ ~ 1911 11| lelkes pillantásával kell fölnézniök az ő kopasz vagy dúsfürtü 1912 19| amelyet elegendő volt bárhol fölnyitanom, hogy a képek egész sorozata 1913 19| gyakorlati érvényesítésére. Fölolvasások a lámpa mellett, együttes 1914 5| hogy a torony csúcsára fölrepüljön. A legbölcsebb asszony szívében 1915 8| pillanatban - lemondani tudna.~ ~Fölsorolhatnék még egyéb konkrét eseteket 1916 19| amikor a szalonok szőnyegét fölszedték és szürke vászontakarók 1917 15| kézimunkájuk mellől megriadva föltekintenek, furcsa látogatóra esik 1918 5| de azt még róla se szabad föltennie, hogy a maga asszonyát, 1919 18| őrizkedni kell az efajta föltünési vágytól, a snájdig asszony 1920 18| voltaképpen annyit jelent: léha, fölületes, könnyelmü és férfiasan 1921 2| derült harmóniájának kellene fölváltania.~ ~Az élet nem tudja megvalósítani 1922 6| édes perceit végképpen fölváltotta már a nyugodt hétköznapok 1923 9| módszere felől is igyekezik fölvilágosítani az ő tanulékony növendékeit.~ ~ 1924 17| használni a tragédiák második fölvonásában, ezt feleli:~ ~- Ha az a 1925 10| kimenők száma korlátlanul fölemeltessék. A szelid engedékenységnek 1926 8| erre életbevágóan komoly ok fönn nem forog. A tapasztalatlan 1927 19| természet nagy, öröktől fogva fönnálló szentimentálizmusa?~ ~*~ ~ 1928 9| amelyekkel a baráti kapcsolatot föntartani kívánjuk. Másodszor csak 1929 8| adta az erőt, amely élete föntartásához szükséges, a testi erejében 1930 7| hogy ebben a helyzetben, a föntebb vázolt körülmények között, 1931 13| ne lehetne szabályozni a főfokot is?~ ~ Ne főzzünk kétszer 1932 4| legléhább frátere-e, 2. hogy nem fog-e szemtelenül udvarolni a 1933 5| férj is vétkezik a hitvesi fogadalma ellen. Óh nem; a jó férj 1934 7| de az oltár előtt tett fogadalom se túri bögre ám, amit csak 1935 3| lehetetlen volna analizálni. Fogadást mernének tenni, hogy akik 1936 16| amelyen meghitt barátnőinket fogadjuk. A tulparfumözött lakásban 1937 7| fiatalok, szikrázó szemmel fogadkoztak, hogy követni fogják a Francillon 1938 14| meg egyhuzamban, hogy kit fogadnak a házukba!~ ~2. §. Ne higyjenek 1939 14| fordítani arra, hogy az ura a fogadó kosztja után ne áhítozzék, 1940 4| hogyan tetszik az új darab? A fogadóban egyszer odaül melléjük a 1941 13| egész a büszke dunaparti fogadóig, ahol az átutazó fejedelmek 1942 19| a havas hegyormokat, a fogadók table d’hote-ját és a fiakkerek 1943 3| regényeken, a dunaparti fogadón, meg a csókolódzáson kivül 1944 9| viziteket már megtettük s fogadtuk azokat, akik a látogatásunkat 1945 7| feleségemnek sírigtartó hűséget fogadtam... Igaz, hogy talán sohase 1946 16| nagyvárosokban megszünt a távolság fogalma), az ember egy tiszta mellékutcába 1947 19| akár a statisztikai hivatal fogalmazója e percben nevetségesen ellágyul. 1948 13| összeállítanunk. A szegény fogast, amely életében nem is gyanítja, 1949 7| példáját, aki tudvalevőleg a „fogat fogért” elvét vallotta. 1950 15| viseljék, csakhogy a gyermek fogékony lelkébe ne juthasson más 1951 7| aki tudvalevőleg a „fogat fogért” elvét vallotta. Akadtak, 1952 12| többszörös milliomos akad, aki a foghúzáshoz hasonló emóciók közepette 1953 15| liliputi hölgyeknek és uraknak fogjuk szentelni, akik Kegyetekhez 1954 5| foglalt, hát bizonyára helyet foglalhatott volna.~ ~Mikor kezdődhetik 1955 15| virággal a gomblyukában foglalja el helyét a tanári katedrán. 1956 8| látnivalók” rovatában helyet foglaljon;~ ~4. gyermekeinek szerető, 1957 11| férfiakban. Az egyéniség a foglalkozás szerint is változik, de 1958 13| tárgyalták, már gyakran foglalkoztak a konyhával. Az intézmény, 1959 14| megnyugtatásra szó nélkül átadja a foglalót s egyéb illetékeket, s csak 1960 14| asszony majdnem annyira el van foglalva reggeltől estig, mint a 1961 16| összes zsúrjait. De ha a férj foglalkozása vagy más egyéb ok nem engedné 1962 18| amelyhez oly nagy reményekkel fogott, még a legapróbb nüánszokban 1963 10| megszokja, s hogy tűzhelyét ne fogságnak tekintse, hanem kedves, 1964 1| tenger habjaiból, már fázva fogtok meghuzódni a sarokban, szemetek 1965 16| amit Kegyetek csak később fogunk megtudni: hogy jó cselédek, 1966 16| akik annyi papirt és tintát fogyasztottak már el évtizedek óta, hogy 1967 19| sok póz, amelylyel morális fogyatkozásunkat (mert önök, józanok, annak 1968 19| úgy érzi, mintha torkát fojtogatná valami. Sírni szeretne 1969 3| édes tengerén kivül. És főképpen nem tudta, hogy mindegyik 1970 13| padlásába, ne tálaljunk 120 fokos levest, viszont a forróságért 1971 7| csak a rosszaságban vannak fokozatok... Ha az, akit a sors rendelni 1972 12| az intő szózatot: lassan, fokozatosan, női tapintattal oltsák 1973 6| mindjobban a régi könyvek foliánsaira szorul: bizonyára nem ritkaság 1974 4| az abrosz egy mákszemnyi foltocskája miatt halálra szégyenli 1975 12| ura gyűrött kabátban, vagy foltos mellényben menjen el idegen 1976 10| szabadságából s engedményeiből folyik; s hogy a férfi voltaképpen 1977 18| válópört.~ ~Cigaretta. Sok vita folyt már abban a kérdésben, hogy 1978 7| asszony direkt acquisja folytán változnak át hüllőkből forróvérü 1979 11| bizonyos szégyenérzettel tudja folytatni a prelegálást, mert hiszen - 1980 4| sok. Az a házaspár, aki folyton vendégekkel népesíti be 1981 4| De a házból, amelyet a folytonos idegen járás szinte szállószerüvé 1982 2| ott vesszük föl előadásunk fonalát, amikor négy hét, hat hét 1983 13| amelyen az erőtadó huslevesek főnek, s amelynek belsejében a 1984 13| következő - nem mindennapi fontosságu - cikkelyeket:~ ~ Az ebéd 1985 16| házaspár, aki nem véletlen főnyereményekre, nem Amerikából váratlanul 1986 8| szembeszálltak a sok száz főnyi ellenséggel, sündisznó módjára 1987 14| belelát, aki gondot akar fordítani arra, hogy az ura a fogadó 1988 2| tökéletesen megértsék és hasznukra fordíthassák.~ ~Kezdjük ott, ahol a regényírók 1989 16| mintegy husz százalékát fordíthatja lakásra. Vagyis: a tízezer 1990 13| idegen nőszemélyek felé nem fordítja az ábrázatát, de arra nem 1991 11| kisasszonyok, az élet minden fordulatára előkészítsék, ime, félreteszek 1992 1| legvidámabb élet is alkonyodóra fordulhat, de a szíve a vén embernek 1993 19| botrányosan érzelmessé tette. Forduljon a fal felé és aluggyék holnap 1994 19| kedves barátaim, milyen hiába fordulunk mindnyájan a fal felé! Az 1995 19| valami kapu alá, hogy a forgalmat ne gátolja. Ez esetben Ön 1996 19| könyvek régóta eltüntek a forgalomból, mert a hajdani Bädecker 1997 17| kimondották - az édesmama forgószél módjára fog berontani az 1998 9| látogatás: mindez csak üres forma, amelyről nem érdemes beszélni. 1999 18| kötelezettségeinek ilyen kényelmes formában tehet eleget. De amikor 2000 17| annyira elrontotta, hogy a mai formájában már puszta nagyzolássá és 2001 18| ne ügyeljen a férje külső formájára; a jó, a gyöngéd, az okos 2002 4| meghivásoknak arról a másik formájáról, amely a mi társadalmunkban 2003 19| oly egészséges, akár jól formált testi hüvelye, amely csinos 2004 15| Pedig mindez csak külső formaság volt, a kövér Zsuzsa tetszése