IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Szomaházy István Eloadások a Feleségképzo Akadémián Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
3006 14| poziciójára, eleintén nem igen járatos azokban a furfangokban, 3007 13| oroszlánt imitálva, idegesen járjon föl- meg alá az ebédlőben. 3008 18| ezidei kurzusomnak vége felé járok, s csak rövid idő választ 3009 19| Az utazás ezer hangulata járta át szomjuhozó lelkemet, 3010 13| is a konyha gyönyörűségei jártak a kedvetlen férj fejében.~ ~ 3011 1| az elméleti tudományokban jártasak, hanem mindazokban a nevezetes 3012 14| részletében megszerzi a kellő jártasságot! A férfiak nem tudják, hogy 3013 19| valaha keringőlépésekben jártuk végig a parkettes termet; 3014 19| elfogadható ok nélkül? Mi jártunk a kulisszák mögé, mi ásítottunk 3015 17| s azon a hangon, amelyet Jászai Mari szokott használni a 3016 13| sőt uram bocsáss, a kabát ját is, s minden érzékével a 3017 7| kérnem szabad, hagyjuk ki a játékból...~ ~Mit gondolnak, van-e 3018 19| kalabriászt tisztességes alapon játszák, s a lóversenyeken akkora 3019 19| a souper-csárdást és nem játszaná a zongorán Leoncavallót, 3020 16| folyosó, ahol piszkos gyerekek játszanak: mindez még talán a néhai 3021 19| táncolhatja a souper-csárdást, játszhatja a Bajazzókat, sírhat a színházak 3022 11| türelemmel a pörös eseteit s játszszák néha szándékosan a naiv 3023 17| nem pénzben, nem anyagi javakban, hanem jókedvben, frisseségben, 3024 14| öt napig szolgált...~ ~- Jé, hát nagysága nem tudja? - 3025 17| haragszik?~ ~Az édesmama ekkor jeanne d’arci bátorsággal áll majd 3026 19| puddingok és csokoládé-torták, jegeccé vált birsalmasajtok piramisai...~ ~ 3027 18| szélvészként suhan végig a csillogó jégen, az ívlámpák hófehér tündérfényében. 3028 19| nem tellett sárga körutazó jegyekre, tovább is csak a perron 3029 16| silány gyerekjáték volt ama jegyesek viszontagságaihoz képest, 3030 16| nyolcezer lakás áll üresen, a jegyespárok nem igen félnek attól, hogy 3031 16| Tizenötödik óra.~ A lakás~ ~Jegyességük második vagy harmadik hetében, 3032 11| igazi aranyigazságokat jegyezni szokták, s írják bele és 3033 19| nagy őséről, csupán annyit jegyeztek föl a lexikonok, hogy 1827- 3034 16| keretünkben csak annyit jegyezzünk meg, hogy nincs csúfabb 3035 14| ravasz szemcsiptetéssel jegyzi meg, hogy a szende hajadon, 3036 19| hajfürt, egy édes termet jelenik meg végezetül, előttem a 3037 1| mosolygóvá teszi a Kegyetek jelenlétében, csak azt az egyet nem tudják, 3038 4| zsúrokról, ahol a legtöbb jelenlévő többnyire nem is ismeri 3039 19| ingaórák, fületlen csészék jelennek meg arra a gondolatra, hogy 3040 13| rózsaszínben csillogó pörköltek jelentek meg.~ ~És nyári napokon, 3041 18| is, ott is fölfedezek egy jelentékeny hézagot, egy részt, amely 3042 16| amely lényegében aligha jelentéktelenebb, mint Feleségképző-Akadémiánk 3043 3| hangulat sok apró, majdnem jelentéktelen motivumból szövődik össze, 3044 19| házmester urak e száraz jelentését, mint valaha, boldog ifjuságunkban, 3045 8| társadalmi pozicióját, sulyát és jelentőségét távolról sincs szándékomban 3046 4| a parfait-t kell, hogy jelentse, hanem vonzalmamat és megbecsülésemet 3047 4| vendég ünnepet és jókedvet jelentsen, a házasélet idilljének 3048 16| házmester adja meg a törvényes jellegét.~ ~Így szól a józan és okos 3049 14| gyanakodását a legparányibb jellel is elárulja.~ ~7. §. Ha 3050 9| comme il faut-modor, sőt jellem dolgában is mindenképpen 3051 7| Hatodik óra.~ A férjek jelleméről~ ~A féltékenység - mondta 3052 5| kikezdjen. Az ilyesmi több a jellemtelenségnél; s csak egyetlen szó van 3053 12| ritkán, de keveset, ez az a jelszó, amely aranybetűkkel ragyog 3054 1| ránc, amely könyörtelenül jelzi, hogy a legvidámabb élet 3055 19| összefutó sineken, az alacsony jelzőlámpákon, a lokomotiv küllőinek visszafojtott, 3056 5| nonchalence-szal így szól hozzá:~ ~- Jerôme, hozzon föl az utcáról egy 3057 5| balszárnyába, nem csönget Jerôme-ért, a komornyikért, hanem alkalom 3058 19| mámorosan járt valaha a szép Jeruzsálem völgyében, akár én a Duna 3059 17| qua non-ját, se Mózes, se Jézus Krisztus, se Mohamed, se 3060 13| van, nem lehet alárendelt jelentőségü. Az igazi bölcsek rég tudják, 3061 18| szentelve, hallgassák meg jóakarattal a szerény pótlásokat, amelyekkel 3062 13| ebéd helyett megnyugszik a jóakaratu biztatásban:~ ~- Olvassa 3063 19| megbocsásson, nem is volna jóbarátja.~ ~De van és Kegyed táncolhatja 3064 9| legjobban őrizkedünk; mert a jóbarátnő rossz híre még a legjobb 3065 19| akik a táncot, a zenét, a jóbarátságot kitalálták. Az érzelmesség 3066 10| ankéttal vagy a végrendelkező jóbaráttal huzakodik elő. Sírás helyett 3067 5| lakni, Ön pedig átköltözik a jobbszárnyba...~ ~Tisztelt kisasszonyok, 3068 6| Kedves kisasszonyok, jöjjünk tisztába, - mint a jogászok 3069 14| egyik csinosabb közvitéze jött szembe az Andrássy-úton. 3070 12| hogy az öltözködés az évi jövedelemnek mindössze tíz százalékát 3071 16| nagybácsikra számit, évi jövedelmének mintegy husz százalékát 3072 17| a szegény férjük egyhavi jövedelmét nem osztják ki borravalónak.~ ~ 3073 2| elvesztette a pört, amely ezreket jövedelmezett volna neki, meghalt a leggazdagabb 3074 19| miénk boldogan merül el a jövendőbe, mert hiszen nekünk a fészekrakás 3075 19| hónappal jár előre a boldog jövendőben s így szólunk magunkban 3076 12| Tehát ez az az úr, aki a jövőben a kalapjaimat és toilett-számláimat 3077 12| mégis álmodozva a boldog jövőre, amikor majd minden szülői 3078 19| borulhat valaha. Ki tudja a jövőt, ki lát a sejtelmes messzeségbe? 3079 19| Megöregedett családapák, akik már jóformán meg sem tudnának élni a 3080 19| volnának a kirakatban, s jog szerint már hosszu ideje 3081 15| kilométer választja el a hitvesi jogaiba lépő fiatal asszonyt? Pedig 3082 10| s a házasság neki eddigi jogainak kiszélesítését jelenti. 3083 16| számítsanak rá, hogy királynői jogarukkal, a portörlő pálcával, e 3084 6| jöjjünk tisztába, - mint a jogászok mondanák, - egy tagadhatatlan 3085 16| manapság már a cseléd is joggal megkivánja, hogy emberszámba 3086 8| Ellenben határozottan túllépi jogkörét, ha Marit vagy Julcsát már „ 3087 8| mámorral így kiált föl: Kérek jogokat a mamák számára, a leányaik 3088 6| álmomból fölébredtem? Mi jogon meri kivánni ez az ismeretlen 3089 5| temperamentumot, az önérzetet, a jogos felháborodást se fújja 3090 6| távolról sem mondtam azt, hogy jogtalan reményeket ébresszenek az 3091 8| Hetedik óra.~ Az édesmama jogviszonyai a házasságban~ ~Tudatában 3092 8| életelveknek, amelyek a mamák jogviszonyait a leányaik családi tűzhelyénél 3093 10| nem él vissza a felesége jóindulatával. Mert nemcsak a tolvajt 3094 11| kötelezőknek. A kevés, de jóindulatu álság, amelynek alapja a 3095 16| fontos kérdésről is, hogy a jóizlésü ember a maga meghitt fészkét 3096 4| bólint:~ ~- Tudja mit, Miska? Jőjjön föl csütörtök este, ha nem 3097 17| nem anyagi javakban, hanem jókedvben, frisseségben, fiatalos 3098 4| fogadja. A vendég ünnepet és jókedvet jelentsen, a házasélet idilljének 3099 3| tanyájává lesz-e az egészséges jókedvnek és a szívderítő költészetnek.~ ~ 3100 1| Azonfelül bájosak, egészségesek, jókedvüek, a keringőt szenvedélylyel 3101 3| hanem az is, hogy mindig jókedvünek, frissnek, szinte gyerekesen 3102 14| megvallhatjuk, hogy Mihály bácsi jólelküen tódított.~ ~Mert a gazdasszonyi 3103 14| közt tátong. Bánjanak vele jólelküleg és szeretettel.~ ~4. §. 3104 18| s egy csapat derüskedvü, jómodoru úr egy kellemes szalonban 3105 17| a könyveiben. A fürdő a jómódu emberek fényűzése; persze, 3106 2| burgonya vagy a vörös cékla jósága ellen. Való igaz, hogy Kegyetek 3107 19| hozzánk egy derék ember jóságával és barátságával:~ ~- Méltóztassanak 3108 15| apró, ügyetlen, szepegő jószágocska, de ha szeretettel fogadják, 3109 15| vágyódnak arra, hogy a csöppnyi jószágot a szivükhöz szorítsák, de 3110 18| igyekezzék lenni, hanem: gyöngéd, jószívü, asszonyosan puha és szelidlelkü. 3111 10| világ sorja, hogy még a jót, a kedvest, a kivánatost 3112 11| prelegálást, mert hiszen - bár jóval túl van az udvarlók becikkelyezett 3113 19| fogyatkozásunkat (mert önök, józanok, annak tartják) hosszu heteken 3114 19| körülbelül: - Önből kifogyott a józanság és a reálisság érzéke, s 3115 19| valami. Sírni szeretne minden józansága ellenére és kutatva néz 3116 19| kalmár, nem: - egy házmester józanságával biztosítanak bennünket a 3117 19| áramlatokkal a szívében; ő józanul szemlét tart a fehérneműi 3118 19| nyugodtan feküdtem ágyamban, a Józsefváros vagy a Belváros lármás, 3119 19| választja el tőlem a kis józsefvárosi szobák idilljét, de még 3120 18| úgy irtózik, mint minden jóizlésü uriasszony. A zsúrra ne 3121 14| tapasztalataik lennének a Julcsák és Terézek fontos és éppen 3122 8| jogkörét, ha Marit vagy Julcsát már „ostoba libá”-nak nevezi. 3123 8| monológokat szavaljon a „Romeó és Julia” címü tragédiából. Az okos 3124 6| arra a szerelemre, amely a Juliák, a Heloise-ok, a Romeók, 3125 16| talán a néhai Heloise-t vagy Juliát is kiábrándította volna 3126 5| föltéve, hogy a hűtlenségek julius vagy augusztus havában történnek.~ ~ 3127 17| Először is: ma csak junius tizenkettedike van, amikor 3128 5| cselédek nem látják), de aztán jusson eszébe, amit egy ókori bölcs 3129 15| gyermek fogékony lelkébe ne juthasson más ragyogásnál és verőfénynél. 3130 13| is, amelyben nagyobb rész jutna neki, mint a házasélet intimitásai 3131 8| egyik legkényesebb pontjához jutottam, már jó eleve megteszek 3132 2| és vidámkedvü feleséghez juttatta!~ ~ ~ ~ 3133 2| virágbukétákhoz, Kugler-cukrokhoz is juttattál. - ó engedd meg, könnyezve 3134 9| a társaságunkat, aligha jutunk valamikor abba a helyzetbe, 3135 10| cselekedet. Az okos feleség idáig jutva már a sarkára áll, s asszonyi 3136 18| szeretné, így is közelebb jutván az ő ideális céljához: hogy 3137 12| megengedné, hogy az ura gyűrött kabátban, vagy foltos mellényben 3138 11| dobta le magáról a téli kabátját s olyan hangon, amely mindnyájukat 3139 7| Aztán egy éjjel, amikor a kabinjében nyugodtan álmodik, a hajó 3140 7| vetődik, amely csupa buja, kábítóan illatos, délszaki növény; 3141 18| üti a lapdát, s nagyokat kacag, ha a férfiakat ügyességben 3142 19| a csevegés, az asszonyos kacagás lármájában, egész regényeket 3143 15| szépsége, tisztasága, csengő kacaja a legbiztosabb jele annak, 3144 18| léhák, rosszindulatuak, kacérok, stréberek gyülekezete, 3145 3| hódítsa meg a férfit, finom kacérságával mindennap új lángot gyújtson 3146 6| mintha én Kegyeteket a kacérságra biztatnám... Ez ellen jó 3147 15| A baba, aki este kövér kacsóival a szakállát fogja tépdesni, 3148 19| minden kaszinónak, hol a kalabriászt tisztességes alapon játszák, 3149 7| idegen nővel holmi szerelmi kalandokba bocsátkozzék: én, az öreg 3150 12| meg mindent, a cipőtől a kalapig!~ ~Kedves kisasszonyok, 3151 12| az az úr, aki a jövőben a kalapjaimat és toilett-számláimat kifizeti...~ ~ 3152 2| csinos blúzom, vadrózsás kalapom legyen, aki nagyszerü keringőtáncosokat 3153 14| ülésén, a déli korzón, az új kalapon, vagy - mondjuk ki bátor 3154 9| meghittségének. Már a lőcsei kalendárium megtanít bennünket, kedves 3155 4| úgynevezett zsúrelőjegyzési kalendáriumra ma már épp oly szüksége 3156 19| szívünkben rejtegetünk. Egy kalmár, nem: - egy házmester józanságával 3157 19| közel a jó Istenhez és a Kálvária-templom tornyához, valami csodálatos 3158 19| nedves falakat, rosszúl fűlő kályhákat, sötét előszobákat sejt 3159 2| ebédlő ajtaját s az ártatlan kályhának a „kutyafáját” emlegeti, 3160 15| pipafüst mellett az otthonos kályhasarokban, vagy - ha nagyritkán megszabadul 3161 4| a lonccal befuttatott kalyibában töltsék életüket, egy pohárból 3162 17| üdülés meghozza a maga dús kamatait: nem pénzben, nem anyagi 3163 19| mai gavallérok a parfait kanalazása közben céloznak finoman, 3164 3| mást, mint a házinyúl, a kanári mást, mint a fülemüle s 3165 9| hópelyhek milliói hullanak, a kandallóban lobog a tűz, s a családi 3166 19| fantáziám, okvetlenül egy fehér kandallót is, amelynek rácsozatán 3167 19| mutatóujjatok nyájasan int a kandeláberes lépcsőfeljárás felé. És 3168 7| magában:~ ~- Vigye el a kánya, elégedjünk meg annyival, 3169 16| határozottsággal állíthatja, hogy a kanyarónál, az influenzánál, a 3170 9| időszak a házasságokban a káosz kora; észszel, okossággal, 3171 16| lakásokat a milliomosok kaparítják meg, vagy a szédelgők, akiknek 3172 19| gondolatban a Rigi vasútján kapaszkodtam föl a fehér hegycsúcsokra, 3173 11| körnek, amelyet a szeretet kapcsa köt össze egymással. Kedves 3174 7| viseli.~ ~Ez utóbbi ponttal kapcsolatban sokat tudnék beszélni a 3175 3| szerelemmel, amely baráti kapcsolatnak is erősebb kell, hogy legyen, 3176 9| házakat, amelyekkel a baráti kapcsolatot föntartani kívánjuk. Másodszor 3177 1| amelyek két szerelmes szivet kapcsoltak valaha össze a jó Isten 3178 16| Szent-György hava előtt nem kapható meg... Az esküvő napját 3179 19| reális, akár egy vitorláshajó kapitánya, ne higyje, kisasszony, 3180 17| a jó barátnők sárgaságot kapjanak irigységükben. A disztingvált 3181 13| fehérhusu pulykák és kövér kappanok pirulnak. Ám ha az élet 3182 4| rajnai lazacot, a stíriai kappant, a vegyes befőttet, a parfait-t 3183 2| Fejüket lehajtják a kicsi kaprisz-vánkosra és sokáig nézik az aranyos 3184 11| velem kikezdjen... Ha sohase kapta meg a magáét, hát most meghallotta, 3185 2| leányok voltak talán, sokszor kaptak szidást, sőt néha egy gyöngéd 3186 4| lukullusi lakomára... Azt kaptok, ami éppen a ház körül akad...~ ~ 3187 19| elszáradt virág, amelyet tőle kaptunk. És kezünkbe fogva a virágos, 3188 19| hidegen húznák be valami kapu alá, hogy a forgalmat ne 3189 19| pallosával szigoruan állt meg a kapuban és így szólott a remegő 3190 19| legközönségesebb hazugság.~ ~A kapuciner mellett gúnyolódva emlegetünk 3191 5| lebzsel a színházak kis kapui körül, amikor őnagysága 3192 19| dehogy értitek ti meg a kapuk édes poézisét. A ti gyanakvó 3193 19| összevéve.~ ~ ~ ~Poézis a kapukon~ ~Ezer és ezer fehér cédula 3194 16| tulparfumözött lakásban fejfájást kapunk. A germán eredetü, hímzett 3195 16| előbb gondosan elolvassa a kapura kiaggatott cédulákat... 3196 8| költségvetést.~ ~Ha a férj - nem kapván tiszta gallért - ama nézetének 3197 9| száz és százféle érdeke kapcsolódik a külső világhoz, amely 3198 5| naiva, a hősnő, avagy a női kar a színpadra lép. Miért ne 3199 19| pikkolós csészém eltűnt karácsonyra a kirakatból. Úgy érzem, 3200 19| ledobjuk az álarcot, s ilyenkor kárba vész mindaz a sok póz, amelylyel 3201 19| fölfogjuk. Mint ahogy a beteg karban van meg egyedül a tehetség, 3202 12| pongyolákat s hogy a bájos, karcsu teremtések, akik libegve 3203 14| helyen? A legutóbbi helyén, Kardos ügyvédéknél, csak öt napig 3204 14| azért kellett távoznia, mert Kardosnét beszállították a szanatóriumba...~ ~- 3205 11| Kegyeteknek egy hosszu életen át a karját fogja nyujtani, minden körülmények 3206 8| anyatermészet, amely a tigrisnek a karmaiba, az elefántnak az ormányába, 3207 15| ahonnét a baba az ő meztelen karocskáit Önök felé nyújtja...~ ~A 3208 11| valaha egy csinos leánynyal karöltve távozott el az oltártól 3209 16| legkellemetlenebb teremtése: kiváncsi, kárörvendő, pletykás, irigy és alamuszi. 3210 10| Bandik, Miskák, Jancsik, Károlyok vagy Bercik, akik Kegyeteket 3211 19| kísérletet tesz. Huszárosan káromkodunk egyet, s erélyesen megpödörjük 3212 16| goromba viceházmester, aki káromkodva cipeli el a Lichthofból 3213 8| édesmama föllépése inkább károsnak, mint hasznot hajtónak mutatkozik, 3214 16| kényelmes sarok, egy jó karosszék, egy félrevonulásra csábító, 3215 19| fénysugarakkal ékesíti a falak szürke kárpitját, egyszerre csak édes, kifejezhetetlen 3216 16| ismerjük. Aki az ilyesmit a kárpitosra és a bútorkereskedőre bízza, 3217 16| szabónőről, a konyhaedényekről, a kárpitosról, az üvegkereskedőről, s 3218 3| édes, a derült, a mindenért kárpótlást nyujtó otthon ez, hanem 3219 19| szembemosolyog velünk a fotográfia kartonjáról. És beletemetvén fejünket 3220 13| kedvünkre, ha az elegáns kartonlapokról kell az ebédünket minden 3221 10| a bájos feleség, mint a kártya, a füstös klub, a kvaterkázó 3222 18| az asszony pedig, aki a kártyaasztal mellett gibicel, megérdemli, 3223 11| férfiúval megesik, hogy kártyaközben vagy az élet egyéb megpróbáltatásai 3224 5| baráti együttlétet, a rendes kártyapartieját s a könnyed csevegést elmés 3225 10| alkalom, hanem a korhelyt, a kártyást, az iszákost, a hűtelent 3226 4| és éhes fickó állít be, a kártyázás, vagy a sörözés kedélyes 3227 9| üthetnek agyon pár órát, akár kártyázással is.~ ~Az ilyen esti összejövetel, 3228 14| dühös indulattal rohan el kártyázni a kaszinóba. Hány tragédiává 3229 10| hálószobában, míg korhely férje a kártyapartiejából hazatért. Szóval: ő is csak 3230 7| után megérlelődtek. Uri kastélyok parkettjén és egyszerü ó-német 3231 1| sötétlettek feléje... Parkettes kastélyokban, szerény polgári házakban, 3232 16| sötét előszoba, amelybe kaszárnyaszerűen nyolc különböző ajtó nyílik, 3233 15| foglalja el helyét a tanári katedrán. Hiszen az ő szive se hült 3234 18| s le akarok szállani a katedráról, amelyen oly feledhetetlen 3235 5| rosszak közt is vannak ám kategóriák s akárhány akad soraikban, 3236 7| férjeket általában a következő kategóriákba oszszam:~ ~a) idegen nők 3237 7| Amint látják, azt a hatodik kategóriát, amely minden körülmények 3238 14| fejezete a házaséleti boldogság kátéjának. Vegyék hát szívesen a tapasztalatokban 3239 13| házasélet boldogságának titkos kátéját följegyzik, ne feledjék 3240 17| vésik, hát az alábbi kis kátét van szerencsém a figyelmükbe 3241 10| a konyhában a pörkölendő kávé ügyében intézkedik. Alkalmasint 3242 18| törzsvendégeivé lettek a kávéházaknak, sőt olyan is akad, - mindenesetre 3243 18| kijelentem, hogy az asszonynak a kávéházban egyáltalán soha sincs helye, 3244 9| családi boldogságnak, a kávéházi vagy társasági unalom után 3245 17| nyugodtan föl fogja hörpinteni a kávéját, még a cukrot is gondosan 3246 19| kétszer küldtük vissza a kávét, minden elfogadható ok nélkül? 3247 17| így szól a ház nyugodtan kávézó urához:~ ~- Maga talán azt 3248 9| ám bolondság, ha most a kávéházban ülhetnék, a barátaim között... 3249 16| valami csinos cottage-t a Kecskemét határáig meghosszabbított 3250 4| kártyázás, vagy a sörözés kedélyes utóhangulatában. És a férj 3251 4| színvonalra sülyeszsze. Az efféle kedélyesség csak a kávéházba vagy a 3252 19| hírtelen magába tér.~ ~Elborult kedélylyel kopog végig a csendes utcákon, 3253 8| házasság gyökerezik az édesmama kedélyvilágában, mint a közvetetlenül érdekelt 3254 3| hanem a meghittség, a vidám kedv, a finom tréfa melege is 3255 6| a holdvilágot lehozza a kedvemért... Brrr, ha valaki előre 3256 11| egyszerre vége szakadjon a rossz kedvének és az idegességének, s az 3257 8| édesmama pattogó harci kedvére, magyaros szókimondására, 3258 3| legyenek. Az asszony nem mindig kedvese az urának, hanem a barátnője, 3259 9| csak azért, hogy annál kedvesebb legyen majd később a melegség 3260 19| poéták hazugsága. Szobánk kedvesebbnek tetszik, mert az a kékszemü, 3261 4| nőtelen partnereihez:~ ~- Ha kedvesek vagytok, hát eljöttök hozzám 3262 4| udvarol.~ ~- Nem ismered, kedvesem, Takácsot? - szól a barátnő. 3263 4| feleségére s a fiatal asszony kedvesen bólint:~ ~- Tudja mit, Miska? 3264 5| színházi nézőtéren efelé kedveskedésekkel aposztrofálja a színpadot 3265 5| az ártatlan hiuság, hogy kedvesnek és ragyogó szellemünek tartsák. 3266 10| sorja, hogy még a jót, a kedvest, a kivánatost is megunjuk, 3267 17| humort, vígságot, vállalkozó kedvet, ruganyosságot hozzanak 3268 8| Ha a férj egyszer-másszor kedvetlenül tér meg családi tűzhelyéhez, 3269 3| hangulata az unalomba, a kedvetlenségbe, az idegesség posványaiba 3270 5| hódol a maga megszokott kedvteléseinek: szereti a csinos ruhát, 3271 13| s épp így nem lehet a kedvünkre, ha az elegáns kartonlapokról 3272 19| táncolná oly kicsapongó kedvvel a souper-csárdást és nem 3273 18| nyakkendőt ő köti meg, s a kefével - hogy művészi kifejezést 3274 19| komoly arccal akar elhitetni Kegyeddel egy hidegarcu férfiu. Ez 3275 19| például föltétlenül irigylem Kegyedet, kisasszony, mert lelkéből 3276 19| csalódik! A zsúron, ahol Kegyednek az egész aranyifjúság udvarol, 3277 13| ízlése érvényesüljön. Inkább kegyelmezzünk meg a trumeau alatt bujdokló 3278 15| pólyababának véletlenül aludni kegyeskedik; s ezüstjubileumukat megült 3279 3| jóságos érzéseket költ életre Kegyetekben, s hirtelen megsejtik, hogy 3280 2| tették, valaha kiábrándul Kegyetekből. Hiszem, hogy a szerelem 3281 3| sohase a férfitől függ, hanem Kegyetektől, akik egy szép napon majd 3282 19| Magamat, fájdalom, idekötött a kegyetlen kötelesség, de milyen nagy 3283 1| hanem egy sokkal nagyobb, kegyetlenebb, szigorubb potentát: az 3284 1| eredt, a gyanakodó szíveket kegyetlenül elválaszthatja egymástól... 3285 7| akkora hagyom, amikor már Kegyetek asszonyokká lettek, s a 3286 15| mikor a fiatal mama az első kék- vagy rózsaszin szalagot 3287 16| melynek tűzhelyében a gáz kékes lángja lobog, a kékvirágos, 3288 16| gáz kékes lángja lobog, a kékvirágos, majolikával burkolt falak, 3289 19| Uchatius-ágyu. Őt az új kélbimbó vagy a szezon első kovászos 3290 2| hónap mulva nászútjukat a keleti pályaudvar üvegcsarnoka 3291 17| szakácsnéstul kihajtatnak a keleti-, a nyugati- vagy a déli 3292 4| képzelt kötelességével: keljenek ki már a legelső kisérletnél 3293 15| nagyságos asszony, itt vagyok, kellek-e? Ezt a pityergő, dundi, 3294 16| bölcsen áttér az élet köznapi kellékeire is, s ama bizonyos estén 3295 1| azok a pozitiv és negativ kellékek, amelyek a fiatal leányt 3296 14| fáradalmakat, amelyek e kép kellemességeit megelőzik.~ ~Hosszu életem 3297 3| hangulata, már tudniillik, ha a kellemetlenkedés és az idegesség levegőjét 3298 12| van, a rossz, a hideg, a kelletlen, a sivár házasság legbiztosabb 3299 3| gonddal vigyázzanak, nehogy a kelletlenség, az unalom bacillusai családi 3300 9| görcsösen ragaszkodnunk kelljen. Az a szocietás, amelylyel 3301 14| jól teszi, ha a cselédjét kellőképpen ellenőrzi, de rosszul cselekszik, 3302 16| konyha, melyből az intenziv kelrépa-szag a lakás minden zúgába szétömlik, 3303 3| világít a szívekbe, nem kelti föl a boldog érzést: milyen 3304 16| színében ragyogó tulipánok kelyhéből, villamos körték kandikálnak 3305 13| örömeinek hódolt. Most? Kemény gallérban, mindig à quatres 3306 19| omlott fölfelé a lokomotivok kéményén. A perronjegy potom tíz 3307 19| hogy fehér mellényét nem keményítették ki elég díszszel, s hogy 3308 13| nyersnek találja a rostélyost, keménynek a pommes soufflé-t, a feleség 3309 1| házasságnak. A különböző kémiai szervezetek is forrnak, 3310 2| hogy a fizikán, a szerves kémián, a különböző nyelveken, 3311 4| ma már bizonyos polgári kényelemmel kombinálva tudjuk csak 3312 4| kedves, a világos, a meleg, a kényelmet kináló fészek szőnyegei 3313 1| felelőtlen voltának minden kényelmét föláldozza, amikor a Kegyetek 3314 19| amikor minden teremtett lélek kényezteti? De lássa, kisasszony, ( 3315 9| látogatások úgynevezett kényszer-témáitól lehetőleg tartózkodnunk 3316 13| helyzetét, akit balsorsa arra kényszerit, hogy a vendéglő törzsvendége 3317 17| pontot, amely engem arra kényszerítene, hogy a feleségemet nyaralni 3318 10| mintha a pontyot arra akarná kényszeríteni, hogy a szoba pádimentumán 3319 10| valami súlyos kötelesség nem kényszeríti rá - egyedül hagyja. Miképp 3320 7| és erős, hogy ne mondjuk: kényszerítő okok nélkül még álmában 3321 13| türelmetlenül hazatérő férjet arra kényszerítse, hogy az állatkerti oroszlánt 3322 2| gond hárul. Ő, szegény, kényszerítve van arra, hogy pontosan 3323 17| 9. Ha valaki a férjét kénytelen-kelletlen, egyedül hagyja itthon, 3324 16| tanítómesterének a helyzete, amikor ama kénytelenség előtt áll, hogy Kegyeteknek 3325 17| nyarat, s a férjüket arra kényszerítsék, hogy naponként harmadfél 3326 19| bárhol fölnyitanom, hogy a képek egész sorozata rajzolódjék 3327 18| szorgalommal dolgozott a képen hosszu heteken és hónapokon 3328 19| elvékonyodása adja meg a képességet ahhoz, hogy a hangulatokat, 3329 8| az, hogy jó feleségekké képezzem ki - s kerülgetés nélkül 3330 5| ellen. Óh nem; a jó férj képtelen volna arra, hogy a feleségét 3331 11| Bluntschlira. Ha orvos, ha képviselő, ha kereskedő, mindig a 3332 12| konferálhatnak a divat földi képviselőivel s nem sóhajtottak-e föl 3333 4| világnak (vagy legalább egy-két képviselőjének) helyet engednek olykor 3334 1| nélkül boldog házasság nem képzelhető, de a szerelem maga még 3335 3| ártatlan hitükben most úgy képzelik, hogy ő, aki Kegyeteket 3336 12| tegyük föl a legjobbat s képzeljük el, hogy a család tiszteletreméltó 3337 3| élet a naiv álmok, e színes képzelődések nyomán alakulna meg! „A 3338 19| színgazdagságával indítja meg bennünk a képzelődéseket ez a két ó-meisseni remekmű.~ ~ 3339 5| szerelem nem a műveltség kérdése, valamint a temperamentumot, 3340 6| asszony udvarlóinak fontos kérdésében is körülményesebben elmondjam 3341 7| most eljutottam ahhoz a kérdéshez, amelyet az abszolut férfihűség 3342 10| kvaterkázó cimborák asztala? E kérdésre még a korhely férj se ad 3343 16| bizonyára szó esik ama fontos kérdésről is, hogy a jóizlésü ember 3344 12| Mennyi az a pénz? kérdezi a boldogtalan férj, miközben 3345 11| tesz a dolgozószobájában, s kérdezzenek tőle csillogó szemmel egyet-mást 3346 4| Ezer örömmel...~ ~A férj kérdőleg néz a feleségére s a fiatal 3347 8| mámorral így kiált föl: Kérek jogokat a mamák számára, 3348 8| zökkent már vissza a rendes kerékvágásba, amikor az édesmama nyelve 3349 2| életrekiható tüneteiről.~ ~Kérem, figyeljenek csak jól rám, 3350 19| a Bädeckerben~ ~Mikor a Kerepesi-út hosszu házsorának végén 3351 13| konyha örömeiről álmodva keresik föl az állam nemzetiszalagos 3352 7| szigettenger valamelyik kereskedelmi kikötőjében. Hajóra ül, 3353 16| számára, alkalmas helyet keresnek. A vidéken még emberségesek 3354 13| rugóit is néha ott kell keresni a tepsik, a lábasok, a habverők 3355 3| merüljön. Ne csak férjükben keressék azt a fluidumot, amely az 3356 12| általános, családi budget keretében elmehet? Azt hiszem, méltányos 3357 16| egyéb tárgyai... Mostani keretünkben csak annyit jegyezzünk meg, 3358 8| rendelkezhetik a kulcsokkal, számon kérheti a szakácsnőtől a konyhapénzt, 3359 19| szőke leány, akivel valaha keringőlépésekben jártuk végig a parkettes 3360 1| egészségesek, jókedvüek, a keringőt szenvedélylyel járják, az 3361 2| kalapom legyen, aki nagyszerü keringőtáncosokat küldtél, s néha virágbukétákhoz, 3362 14| férjükre vonatkozólag ne tőle kérjenek tanácsot, de azért sohase 3363 2| ó engedd meg, könnyezve kérlek, hogy a kis uram mindig 3364 7| elemről, de a szerelmet, ha kérnem szabad, hagyjuk ki a játékból...~ ~ 3365 12| hogy a toilettért pénzt mer kérni valaki, amikor minden leánynak 3366 16| berendezett boudoir, egy ötméteres kertért pedig bizvást el lehet cserélni 3367 8| feleségekké képezzem ki - s kerülgetés nélkül hangot adjak azoknak 3368 9| iránt táplált érzéseknél. Kerüljük a zsúr-asszonyokat, vagyis 3369 14| kvalitásait, mint a nyilvánosságra kerülő viszály és pörlekedés.~ ~ 3370 7| Majdnem bizonyos, hogy sohase kerülünk vissza oda, ahol téged egy 3371 11| homlokára, s aggodalmasan kérdezte:~ ~- Már megint összevesztél 3372 2| dörmögve fog kikelni a kései tálalás ellen, sőt az is 3373 7| érdemes, hogy az életüket keserítsék... Ha félre is néz egyszer 3374 1| tűszurások, titkolt fájdalmak keserüségeit, amelyek annyi életet megrontanak... 3375 15| férkőzzék a fájdalmak és keserüségek prózája. Még az igaztalanság, 3376 16| átlag-lakásból nézzük... A keskeny, sötét előszoba, amelybe 3377 4| novembertől márciusig állandóan készenlétben tartja a szmokingját, a 3378 19| maroquin-gyárosok az ő csinos nippjeiket készítik. Legyen nyugodt, a doktor 3379 19| közömbös embereknek és ne vegye készpénznek azokat az itéleteket, melyeket 3380 1| mikor örökre egyesülni készül egymással? Hiszen a házasság 3381 13| lehetek, - hogy a házasodni készülő ifju elsősorban aligha azokra 3382 19| ebédlőt, egy tölgyfából készült pohárszéket, egy fehér asztalt, 3383 19| mellettük, mit sem törődve a két-három- és négyszobás lakásokkal, 3384 16| túlságosan magas... Férjük, a két-háromezer forintos hivatalnok, még 3385 1| egy gyöngédtelen szó a kételkedések lángjait gyujthatja meg 3386 10| megostromolni a hitvesi kételyeket. Kifogása, ne aggódjanak, 3387 9| éreztetni tudja, hogy a kétértelműségekhez vagy a túlságos nagy konfidenciához 3388 16| tízezer forintot kereső úr kétezer forintot, a három ezer forintot 3389 10| egy kimenő nem kevés, de a kéthetenként való már tökéletesen elég; 3390 16| egészségére kivánja. Egy kétméteres veranda többet ér, mint 3391 2| mamához, nem sír, nem esik kétségbe, hanem okosan, asszonyos 3392 19| veszedelmesen tántorog, még egy kétségbeesett kísérletet tesz. Huszárosan 3393 19| dörmögjük magunkban, s oly kétségbeesetten blazirtaknak érezzük magunkat, 3394 19| nyugodt, a doktor nem fog kettős öngyilkosságot elkövetni 3395 4| arcok látása új bájt ad a kettősben való együttlét idilljének, 3396 10| az eszüket tudják, csak kétszer ment el hazulról vacsora 3397 9| bizonyítására, hogy a fiatal és a kevésbbé fiatal házasok nem különíthetik 3398 12| koronánál. Inkább ritkán, de keveset, ez az a jelszó, amely aranybetűkkel 3399 16| már valamicskét veszíteni kezdenek izgató voltukból, amikor 3400 2| szívem, amikor ime, ott kell kezdenem, hogy fehér leányszobájuk 3401 7| akadémiai tagok is pödörgetni kezdik a bajuszukat, ha észreveszik, 3402 2| hasznukra fordíthassák.~ ~Kezdjük ott, ahol a regényírók a 3403 2| világosan érzik, hogy csak most kezdődik igazán boldogságuk korszaka, 3404 19| közepette.~ ~Az ágyban olvasni kezdünk, de a könyv valami tüneményes 3405 18| boldog sóhajtással, leteszi kezéből az ecsetet, hirtelen észreveszi, 3406 6| miközben az ura a fehér kezecskéjével babrál:~ ~- Édes Istenkém, 3407 18| hogy a férj maga kell hogy kezelje a garderobe-ját, de persze, 3408 18| ha a garderobe kulcsait ő kezelné, s csupán önmagát tehetné 3409 14| várakoznak a háztartás kormányát kezelő ujdonsült menyecskére! 3410 10| sietve szabadul a gallér, a kézelő, a nyakkendő fölösleges 3411 13| gallérját, a nyakkendőjét, a kézelőit, sőt uram bocsáss, a kabát 3412 18| hogy a maga gallérjaival, kézelőivel törődjem?... Elvégre az 3413 18| kellemetlenség származik abból, ha a kézelők rojtosak, s ha a kabát, 3414 4| frakkra vagy a csillogó kézelőre.~ ~De ha a zsúrt nem is 3415 6| hogy egy nyájas idegen a kezemet szorongassa és a derekamat 3416 9| alkalmával az udvarlója kezére csap, lehet - bizonyára - 3417 19| zavartan fogja lehúzni kicsiny kezéről finom, galambszínü útikeztyűjét.~ ~ 3418 19| helyett kulcscsomó otromba kezetekben, mutatóujjatok nyájasan 3419 19| hadd szorítom meg vörös kezeteket, amelylyel a leendő fészek 3420 15| hálószobájuk ajtaján, s amikor kézimunkájuk mellől megriadva föltekintenek, 3421 16| asztal alatt való forró kézszorítások már valamicskét veszíteni 3422 12| forró csókjukat, első puha kézszorításukat tartogatták. Bizonyos, 3423 19| össze-vissza, mint egy elhasznált keztyügomb. Füst! dörmögjük magunkban, 3424 2| szívükre tudnák ölelni s kezüket önkéntelenül imára kulcsolják. 3425 2| férjre, akit Kegyetek a kezükkel megtiszteltek, sok súlyos 3426 19| amelyet tőle kaptunk. És kezünkbe fogva a virágos, csipkeruhás 3427 11| elragadta, fantáziája dolgozni kezdett, amikor a hűséges arcokat 3428 15| méltóság voltaképpen ott kezdődik, mikor a fiatal mama az 3429 19| exceptionales-eit s per maga beszél Kegyeddel, mert most ez a divat; de 3430 19| lelkünkbe, érzéseink költői khaoszába! De mindez nem gátolja meg, 3431 19| marad a kellemes érzések kháoszában. Ő az, aki az Orfeumban 3432 19| lépcsőfeljárás felé. És a kherub rideg szava helyett így 3433 19| paradicsom megfordított kherubjai vagytok mindannyian, ellentétei 3434 19| mindannyian, ellentétei a bibliai kherubnak, a ki lángoló pallosával 3435 16| Heloise-t vagy Juliát is kiábrándította volna emésztő szenvedélyéből... 3436 2| a fejükre tették, valaha kiábrándul Kegyetekből. Hiszem, hogy 3437 3| előtt csókolódzik, délelőtt kiadja a szakácsnőnek a hadiparancsot 3438 18| és buzgóságukhoz képest - kiadjuk a bizonyitványt arról, 3439 10| másnapi hadiparancsot szokta kiadni, s a konyhában a pörkölendő 3440 16| gondosan elolvassa a kapura kiaggatott cédulákat... De Budapesten, 3441 19| egész naprendszer egyszerre kiállhatatlannak tűnik föl. Szeretnénk hallani 3442 3| még a szerelem lángjai is kialusznak. Az otthon oltárán ne csak 3443 1| könyeket látott s szomoru, kialvófélben lévő tűzhelyek mellől néma 3444 17| ahol mindennek gazdag és kiapadhatatlan forrása bugyog: a természet 3445 8| órával később is - bizonyára kibékülnek egymással, föltéve, hogy 3446 6| gyarlóságok mindinkább kibukkannak a látszat és a szeretetreméltó 3447 19| esetben Ön se táncolná oly kicsapongó kedvvel a souper-csárdást 3448 19| ember, amikor cégtáblák kicserélését már nem tekinti elsőrangu 3449 16| okos mama, aki az ő drága kicsikéjének legködösebb ábrándozásai 3450 2| hogy azt az összeget is kicsiszolja az agyvelejéből, amelybe 3451 19| deklamálásán minden könnyüket kicsurgatták a szőke teuton-kisasszonyok, 3452 19| cukortartó, egy filigránosan kidolgozott ezüst cukorcsiptető. Maga 3453 9| télen a fűtetlen szobában kidugta a lábat a takaró alól, csak 3454 7| fixirozza őket, az okos feleség kiegyezik a sorssal, s bölcs rezignációval 3455 4| 3. hogy mik a multjának kiemelkedő mozzanatai s 4. hogy a frakkján, 3456 19| bekövetkezendő változását kiérezze.~ ~Mi, akik ilyen megvékonyúlt 3457 19| mosolyog velünk. Egyszerre csak kietlennek, borzalmasnak találjuk az 3458 18| meggyőződése, hogy ez a divatos kifejezés voltaképpen annyit jelent: 3459 15| elfogja, mondhatatlanul, kifejezhetetlenül édessé lesz; hiszen a pólyásbaba 3460 12| mint a magáéra s inkább a kiflipénzt fillérenkint összespórolja, 3461 19| ellen sem emelhető észszerü kifogás. De amíg mi látszólag az 3462 10| megostromolni a hitvesi kételyeket. Kifogása, ne aggódjanak, mindig lesz; 3463 13| azonban, ha a feleség, az ura kifogásait hallva, epésen így szól:~ ~- 3464 18| legapróbb nüánszokban is kifogástalan legyen...~ ~E pillanatban 3465 10| ötletet pazarolna, mint a kifogásokra: minden korhely férj milliomossá 3466 14| például az érzelmi változások kifolyásaképp. Hány nyugodt családi tűzhelyt 3467 2| megbokrosodik, majd megbánja, ha kifujta magát, s ha a családi fészek 3468 18| szent házasság intézményét kifundálta, s szó nélkül rohan el a 3469 14| a cselédszerző-intézet kifutójában, aki alázatosan kezet csókol 3470 14| Ne higyjenek Samunak, a kifutónak, mert neki az a mestersége, 3471 19| a zöld és barna kocsik kigyózó láncában, a föl-alá szaladgáló 3472 17| bonnostul és szakácsnéstul kihajtatnak a keleti-, a nyugati- vagy 3473 18| kerülnek...~ ~A férj az ilyen kijelentés után sötét megvetéssel gondol 3474 8| Reménylem, hogy e lojális kijelentéseim meggyőzték Kegyeteket, tisztelt 3475 16| igazán csúf, kellemetlen és kijózanító. Hihető-e, hogy a Laresek 3476 6| valóságos szerelem... A kijózanulás egy-egy rohama néha még 3477 14| csekélység hát az a kérdés: kik azok a miniszterek, akik 3478 17| még a cukrot is gondosan kikanalazza a csészéből, - hiába, az 3479 5| véralkata ösztökéli rá, épp úgy kikaparja a méltóságos úr szemét, 3480 9| ruhájára; de legfőképp a kacér, kikapós, örökké csak a férfiakra 3481 4| finom és kellemes érzését.~ ~Kikből álljon az a kis kör, akik 3482 2| kiutasítja, dörmögve fog kikelni a kései tálalás ellen, sőt 3483 8| férj az anyósa önmagából kikelt arcában fedezi föl a felesége 3484 8| beavatkozását a következő esetekben kikéri:~ ~Ha a szakácsnő - mint 3485 2| megtiszteltek, sok súlyos és kikerülhetetlen gond hárul. Ő, szegény, 3486 19| házmesterek tüskés tolla alól kikerülnek. Amikor rossz ortografiájukon 3487 19| a szobaleány elfeledte kikészíteni a papucsokat az éjjeli szekrény 3488 1| fürtjei megőszültek, lábait kikezdte a podagra, homloka körül 3489 7| valamelyik kereskedelmi kikötőjében. Hajóra ül, s szomorodott 3490 5| marad, ha a bölcsője fölött kilenc- vagy tizenegyágu korona 3491 10| Kilencedik óra.~ A férjek kimenője~ ~ 3492 7| se nősült meg soha és már kilencéves korában elhalt... A maiaknál 3493 19| aluggyék holnap reggeli kilencig. Egészséges álom kell Önnek, 3494 7| elismerem, hogy a férjek kilencven százaléka hűséges... De 3495 17| hölgyről is, aki messze a kilencvenedik életévén túl húnyta le a 3496 6| hangzik: száz férfi közül kilencvenhat csak akkor tudja igazán 3497 15| álmodott, sok száz és száz kilométer választja el a hitvesi jogaiba 3498 15| amúgy se lesz iránta oly kiméletes, mint Önök, akik a szívük 3499 2| izlésének nem felel meg. Sőt kiméletlensége nem állapodik meg ezeknél 3500 10| hazug levelet is, amelyre a kimenőjét alapította; sőt az úgynevezett 3501 10| nyugszik bele abba, hogy a kimenők száma korlátlanul fölemeltessék. 3502 10| kinálkozó jó alkalommal, hogy a kimenőt áhítozó férjeket szidjam. 3503 19| teuton-kisasszonyok, a szentimentálisság kiment az irodalom divatjából és 3504 16| évek elején végképpen kimentek a divatból. Szép ebédlőt 3505 9| végre ezt az örökös témát is kimerítik. Egyszer csak, mondják 3506 12| próbálkozik meg vele, azt láz és kimerülés fogja el utána. Sőt annyiban 3507 17| benyomásokkal frissítsék föl kimerült lelküket, s humort, vígságot, 3508 10| évkönyvei följegyzik őket, a kimenőre vágyódó férj ötletek dolgában 3509 16| is, s ama bizonyos estén kimondja a határozatot:~ ~- Holnap 3510 14| hangulat, amelyben minden kimondott szó félremagyarázódik, 3511 17| színe előtt a boldogító igen kimondották - az édesmama forgószél 3512 2| amikor az édesmama végre kimondta az igent, s Kegyetek izgatottan 3513 7| de csodásízü gyümölcsök kínálkoznak a boldogtalan hajótörötteknek. 3514 10| megtanítsák, nem élek azzal a kinálkozó jó alkalommal, hogy a kimenőt 3515 3| haza s az alkonyi órák nem kínálnak bizalmas örömöket; itt csak 3516 4| világos, a meleg, a kényelmet kináló fészek szőnyegei között. 3517 9| otthonában.~ ~A fiatal asszony, a kinek a társaságban ismeretlen 3518 17| hogy az abessziniai négus kinél vásárolja a turbánját.~ ~ 3519 19| kocsik nélkül, valószinüleg kinevetnek bennünket, amikor azt mondjuk, 3520 19| szavaljon. Nem teszi meg, mert kinevetnék s ez ártana a házassági 3521 19| mint egy mormotér. Őt nem kínozza ismeretlen szomjúság, nem 3522 19| lusta ahhoz, hogy kis ajkát kinyissa. Minek a jóbarát, amikor 3523 19| fészek tejüveges előszobáját kinyitjátok. Ne érjen benneteket többé 3524 10| Ideje, hogy végre-valahára kinyujtózkodjam”. Ma még csak az ankéttal 3525 15| megpróbáltatások, váratlan fájdalmak, kínzó szenvedések pillanataiban 3526 1| esztelen félreértés váratlanul kiolthatja a fejlődő bizalmasság melegét... 3527 15| akik a szívük vérét is kiontanák érette...~ ~És sohase felejtsék 3528 19| doktort, a premiére-ek és a kioszk örökkévaló doktorát? Látja, 3529 11| megdöbbenve nézett föl a férje kipirult homlokára, s aggodalmasan 3530 19| Nemzeti Szinház új darabjait kipisszegi, tagja minden kaszinónak, 3531 8| gyöngédségének tüzét az anyósnak kell kipiszkálnia a hamu alól. Az ilyen esetekben 3532 18| tenniszező asszonycsapat, amely kipirult arccal, fius ingben, derűs 3533 19| néz körül egy hű szív, egy kipróbált, baráti kéz után. A doktor, 3534 16| bacillusai közt még a szerelem is kipusztul vagy elsorvad... Óh, boldog 3535 19| hogy a szentimentálisság kipusztult a világtörténelemből. Az 3536 19| ideiglenes letétként volnának a kirakatban, s jog szerint már hosszu 3537 19| csészém eltűnt karácsonyra a kirakatból. Úgy érzem, mintha két régi 3538 16| viskók helyén. A mozaik-kővel kirakott konyha, melynek tűzhelyében 3539 11| lámpája alatt koronázatlan királyává legyen annak a bizalmas 3540 15| de a hatalma vetekedik a királyokéval... A pólyababa még nem igen 3541 4| idilljének, s a társaságbéli kirándulások után annál édesebb a tűzhelyhez 3542 19| lokomotivok füstjében, a kirobogó vonatok tompa, visszafojtott 3543 12| törődjék azzal, hogy a férje kirojtolt gallérban és kopott nyakkendővel 3544 10| ők mondják: a hámból való kirugás, épp oly életelemük, mint 3545 4| fölösleges ez a tanítás, miért a kis- és nagyváros társadalmi 3546 12| beteges büszkesége, hogy a kisasszony-leánya öltözék dolgában is bájos 3547 5| lámpagyújtás után egy idegen kisasszonynál látogatást tett. Sőt: ő 3548 14| Pedig a rossz cseléd nem kisebb baj, mint a rossz irnok 3549 8| távolról sincs szándékomban kisebbíteni, s hogy éppen én vagyok 3550 15| megült szakácsnék, akik egy kisebbszerü földrengéstől nem ijednek 3551 12| ő nála (mindig a számla kíséretében) s az ügy a lovagiasság 3552 17| marad, nyugodtan oltár elé kisérheti annak idején a legfiatalabb 3553 1| győződve afelől, hogy szerény kisérlete, a Feleségképző Akadémia 3554 10| szerepét játszsza az efféle kisérleteknél.~ ~Kedves kisasszonyok, 3555 19| tántorog, még egy kétségbeesett kísérletet tesz. Huszárosan káromkodunk 3556 10| minden erejével tiltakozik a kisérletnek még az árnyéka ellen is. 3557 4| keljenek ki már a legelső kisérletnél az ellen, hogy úri házukat, 3558 17| szentek közé, akiket a nyári kisértések hidegen hagynak.~ ~8. Nem 3559 7| egyszer, valami nagyon is erős kisértéssel szemben, megtalálna esni 3560 19| És pillantásaimmal tova kísérve a repülő vaskigyót, amely 3561 14| is a kellő ellenőrzéssel kiséri, s később - óh boldog álom! - 3562 12| sikkasztás miatt kerüljön a derék Kisfaludy igazgató keze alá, bizonyára 3563 14| részleteket, s az esze inkább a Kisfaludy-Társaság ülésén, a déli korzón, az 3564 8| tanuságai szerint akárhány kisiklott házasság zökkent már vissza 3565 14| asszonya ideges arccal, olykor kisírt szemmel fogadja a munkájából 3566 6| befolyások hatalma alul kiszabadulva, az ifju asszony néha lopott 3567 10| házasság neki eddigi jogainak kiszélesítését jelenti. Az átmenet tehát 3568 14| megismerni, s mondhatom, kisasszonyok, hogy több boldogtalanság 3569 14| gondolják meg egyhuzamban, hogy kit fogadnak a házukba!~ ~2. §. 3570 19| a zenét, a jóbarátságot kitalálták. Az érzelmesség mindaddig 3571 5| Amelyik érzéstelen, attól kitelik, hogy ezen a műnyelven beszéljen; 3572 12| asszony, aki nem akarja kitenni gyermekeit annak, hogy az 3573 13| szakácsnőváltozás veszélyének inkább kiteszi magát az okos asszony, semmint 3574 19| Bajazzókat, sírhat a színházak kitünőbb darabjain, mert nem hal 3575 4| száz arany pályadíjjal kitüntetett népszínművekbe. A Népszínház 3576 15| a láz forró pirossága kiütközik...~ ~A fiatal pár lakását 3577 2| ablakot törölgeti, brutálisan kiutasítja, dörmögve fog kikelni a 3578 11| szolgálatot? Rakják el gondosan a kivágott cikket, még gondosabban, 3579 11| a nagy szívességet, hogy kiváló embernek tartják. Ha véletlenül 3580 14| tudományát, fényes gazdasszonyi kiválóságait; de mi magunk közt megvallhatjuk, 3581 10| mellett üljenek, nem igen kiván bölcsebbet, mintha a pontyot 3582 10| még a jót, a kedvest, a kivánatost is megunjuk, ha élvezete 3583 11| intimitásai közé tartozik. Ha azt kívánja, hogy bámulják, miért ne 3584 9| baráti kapcsolatot föntartani kívánjuk. Másodszor csak azokhoz 3585 2| császárimrei udvariasságot kivánnak, néha gyanusan kószál a 3586 11| csak éppen úgy meg fogja kívánni, hogy a maga szakmájában 3587 5| mintha a pisztrángtól azt kívánnók, hogy a torony csúcsára 3588 19| lesik el minden elfojtott kivánságát és csodálatos havasi virágok 3589 16| legkellemetlenebb teremtése: kiváncsi, kárörvendő, pletykás, irigy 3590 4| szinte szállószerüvé tesz, kivész a családi tűzhely poézise, 3591 16| mivoltukban aligha lesznek kivételek az általános szabály alól; 3592 19| én a Duna partján néha, a kivilágított redut előtt.~ ~Ha elfogad 3593 1| hitvesi erények okvetetlen kivirulnak a házasságban, föltéve, 3594 4| nyakkendőjén, a gombos cipőjén kívül van-e más kvalifikációja 3595 16| üveges folyosó se, amely kizárólagosan a miénk, s amely a maga 3596 2| indsellér épített. Sőt nincsenek kizárva más prózai lehetetlenségek 3597 10| embert a puha fészkéből kizavarja...~ ~Kegyetek azidőben még 3598 2| fényében egy futólagos, de kimondhatatlanul boldog pillantást vessenek 3599 10| meggyülemlett idegessége kiszabadul.~ ~Annál az asszonynál, 3600 1| Kegyetek már mindazt kitanulták, ami csak a fiatal lányok 3601 19| fekete zongora, itt az ő kicsiny íróasztala, a miniatür, 3602 10| mint a kártya, a füstös klub, a kvaterkázó cimborák asztala? 3603 4| szokásos, amikor t. i. a klubban kártyázó férj esti nyolc 3604 12| nyakkendővel megy a hivatalába és a klubjába. A csinos feleség, akinek 3605 6| ahelyett, hogy a rendes klubomban csevegnék, vitatkoznám a 3606 10| ürügye alatt keresse föl a klubban kártyázó kompániát. Hosszu 3607 19| borjuvesést és a gólyanyaku knikebajnos poharakat egyaránt megunta, 3608 10| megszállja néhanapján a kóborlás ördöge. Aki azt kivánja 3609 17| esztendőben zöldelő fák alatt kóboroljon, kék vizek partján szívja 3610 10| bocsáss - néha egy borozó, koccingató kompániát kell érteni. Imádott 3611 4| nivója, hangulata forog kockán. Azt merném mondani, hogy 3612 19| Gondolatban olyan véleményeket kockáztatunk meg önmagunk felől, hogy 3613 19| prezumtiv apósa a számozatlan kocsi bőrpárnáján meglátta. Ő 3614 19| színházat, hangversenyeket, kocsikorzót? És egyszerre bizonyos szégyenérzéssel 3615 5| az igás kocsisné az igás kocsisét.~ ~A kérdés tehát, kortól, 3616 5| szemét, akárcsak az igás kocsisné az igás kocsisét.~ ~A kérdés 3617 5| inassal, a saját mailcoach-án kocsizik ki a Stefánia-útra, épp 3618 15| nevet, a komor decemberi köd hirtelen csillogó napsugárrá 3619 13| hivatalos hatalmával, a múltak ködéből hirtelen visszacsillan eléje 3620 6| összetévesztettek a szerelemmel. A kölcsönös megbecsülés, a lovagias 3621 19| s hogy az élet szép és a költészet nem csupán a regényírók 3622 3| jókedvnek és a szívderítő költészetnek.~ ~Minden háznak más a hangulata, 3623 1| polgáriban a háztartást és a költészettant, sőt úgy lehet az egyetemen 3624 19| a viceházmestereket, a költözködés rideg prózáját látják, mi 3625 19| vagy sohasem éreztek a költözködésnek ezek a veteránjai, akiknek 3626 13| konyha nem szerepel a lantos költők műveiben, a szerelmes 3627 8| fogja megállapítani a havi költségvetést.~ ~Ha a férj - nem kapván 3628 5| rendes kártyapartieját s a könnyed csevegést elmés és szeretetreméltó 3629 19| magunkban, hang nélkül, könnyek nélkül. A sötétben pillantásunk 3630 19| semmiség. Rájövünk, hogy könnyelmüek és ostobák voltunk. Rájövünk, 3631 4| megnyitja előtte, majdnem oly könnyelmüséget követ el, mint aki a legelső 3632 10| intézkedik. Alkalmasint könnyen meg is ijedtek volna, ha 3633 10| okos asszony nem is hullat könnyet, ha azt látja, hogy az ura 3634 10| két hónap mulva már sűrű könnyhullajtások közt győződtek meg: hogy 3635 19| Mendelssohn fölhangzanék, s nem könnyítené meg szívét némelykor oly 3636 19| Werther deklamálásán minden könnyüket kicsurgatták a szőke teuton-kisasszonyok, 3637 19| Isten), az Ön szép szeme is könyekbe borulhat valaha. Ki tudja 3638 1| ifju teremtések szemében könyeket látott s szomoru, kialvófélben 3639 1| földön, aki láthatatlan könyekkel a szemében vándorol megásott 3640 15| mosolyogj hát szépen erre a könyező nénikére, akit ezentúl az 3641 15| Nebántsvirág módjára, a könyökükkel: az a nap, a pólyásbaba 3642 1| arra, hogy az élet mily könyörtelenül rövid? Ma még mámoros érzés 3643 13| a toilette-jükkel. És a könyvbe, amelybe a házasélet boldogságának 3644 11| bűnnek, miként a szentek könyvei írják, első expiálása a 3645 17| se Confucius nem említi a könyveiben. A fürdő a jómódu emberek 3646 7| viselkedését, így szólván a könyveket vezető angyalokhoz:~ ~- 3647 19| 1827-ben alapította meg könyvesboltját és kis nyomtató műhelyét, 3648 19| bordeaux-függönyök, a kottatartó, a könyvesszekrény... És a zongora fölött az 3649 19| bocsátotta közzé első utazási könyvét. Ezek a gótbetüs, bordázott, 3650 19| ötven év alatt a koblenzi könyvkereskedő egyszerü nevét. Mert Bädeckerről, 3651 19| Bädeckerről, a tekintélyes német könyvkereskedő-dinasztia nagy őséről, csupán annyit 3652 1| szép kisasszonyok, im maga köré gyűjti, szentül meg van 3653 12| hogy a családi tűzhely körében a szabószámlának is helye 3654 1| álmadozó gyermekek: üljenek körém és hallgassák meg ime, 3655 11| legyen annak a bizalmas körnek, amelyet a szeretet kapcsa 3656 17| 10. Arról, hogy Budapest környékén, egy poros faluban töltsék 3657 9| házasokat általános ellenszenv környékezi, akképp az unalom és a banalitás 3658 19| utcákon, s őszies hangulatok környékezik. Ürességet érez és az 3659 19| előttünk. Filozófiai gondolatok környékeznek és hirtelen megijedünk önmagunktól. 3660 16| merünk az ilyen sápkóros környezetben. A sok aranyozás parvenü-izlésre 3661 19| önkénytelen hibánkat, akárcsak a körözött tolvaj az ő tartózkodási 3662 4| házigazda félóráig cseveg a körszakállas ifjuval, aki őt bizalmasan „ 3663 16| tulipánok kelyhéből, villamos körték kandikálnak ki: immár, Istennek 3664 5| fújja el a női szívből az a körülmény, hogy valaki esetleg sikerrel 3665 13| pirulnak. Ám ha az élet minden körülményeiben ily fontos szerepe van a 3666 6| udvarlóinak fontos kérdésében is körülményesebben elmondjam Kegyeteknek a 3667 7| Egyedül vagyunk és körülöttünk a végtelenség... Majdnem 3668 6| a feleségét bámulják és körülrajongják, otthon diadaltól dobogó 3669 9| programot, vagyis bölcs körültekintéssel, minden nüánszot mérlegelve, 3670 1| gondos mama, a bölcs apa, a körültekintő tanító és a tudós egyetemi 3671 9| külső világhoz, amely őt körülveszi. Olyan halandó, aki a körülötte 3672 9| mert az első látogatás körülbelül csak annyit jelent, mint 3673 19| fájdalom, nem tellett sárga körutazó jegyekre, tovább is csak 3674 16| okosabban teszi, ha egy körúti butorkereskedést bérel ki 3675 15| verejtékes arccal cipeli körzőjét és léniáját... Munkája, 3676 17| szalmaözvegy-asszony ne kössön ismeretséget idegen urakkal, 3677 4| mindennap...~ ~Takács másnap már köszön bájos, új ismerősének, a 3678 19| nyughatatlan fantáziámnak köszönhetem a megvillanó képeket, de 3679 19| Váci-utca hangos sétálói közt, a köszöntések, a csevegés, az asszonyos 3680 10| végrendelkezni óhajt, sőt ha minden kötél szakad, attól se riad vissza, 3681 3| gyöngédségével a ragaszkodás édes kötelékeit alkossa meg. Asszonyosan 3682 9| hogy a fiatal házaspárok kötelesek látogatásokat tenni más 3683 19| fájdalom, idekötött a kegyetlen kötelesség, de milyen nagy és különös 3684 9| aki jól tudja, hogy az ő kötelessége a vendégek mulattatása; 3685 14| háztartás gondjai a gardirozás kötelességében megakadályozták. A szobaleány 3686 13| lelkiismeretesen a hitvesi kötelességeit. Ritka férj, aki ebéd helyett 3687 9| indiszpozició a társaság iránt való kötelességek alól senkit se ment föl; 3688 6| léhának tetszhetik, s így kötelességem, hogy a férj és asszony 3689 19| Pedig a pénztáros csak a kötelességét teljesíti.~ ~Forgatom, egyre 3690 4| magukat a feleség képzelt kötelességével: keljenek ki már a legelső 3691 12| szinte önmaga iránt való kötelessége, hogy csinosan öltözködjék. 3692 18| megkönnyebbülésnek veszi, ha a társadalmi kötelezettségeinek ilyen kényelmes formában 3693 6| elleni, amelyek a jó férjekre kötelezők...~ ~Értik-e most már, miért 3694 11| törvényeit nem ösmerik el kötelezőknek. A kevés, de jóindulatu 3695 5| függetlenségéről lemond, még nem kötelezte magát arra, hogy ezután 3696 3| sírig tartó együttélésre kötelezték magukat, hanem arra is, 3697 19| volt ez a banális piros kötet, amelyet elegendő volt bárhol 3698 19| Bädeckerek vastag, vörös kötetére.~ ~Mert nem Ohnet vagy Albert 3699 10| ha csak valami súlyos kötelesség nem kényszeríti rá - egyedül 3700 18| toilettjének, a nyakkendőt ő köti meg, s a kefével - hogy 3701 13| megdönthetetlen szövetséget fog kötni a tatár-fajról elnevezett 3702 11| felejtsék el, amit oly melegen kötök most a szívükre: tegyék 3703 3| valamennyi, amit ennek előtte kötöttünk... Ez a tűzhely nem ébreszti 3704 8| Nem jut hát az eszembe ezt követelni, hogy a mama sohase térjen 3705 8| minden körülmények közt vakon követheti.~ ~Reménylem, hogy e lojális 3706 9| legnagyobb gorombaságot követi el. Előadásaim természetéhez 3707 6| rokonszenv száz apró vonását következetesen összetévesztik a szerelemmel, 3708 8| önmagának tulajdoníthatja a következményeket, vagyis azt, ha a szókimondó 3709 5| értik meg egészen, amit a következőkben mondani fogok. De ha rám 3710 7| szemmel fogadkoztak, hogy követni fogják a Francillon példáját, 3711 7| vitatják, bátor vagyok a következő kérdést intézni:~ ~Tegyük 3712 12| VIII. kerületi járásbíróság közbejöttével. Mily ridegen ébred a szerencsétlen 3713 8| mamának voltaképpen semmi köze, mert a férj se az állam, 3714 14| bakfisek gondviselése a közelébe vezetett. Mihály bácsi, 3715 16| lakás, melynek közvetetlen közelében nincs idegen ember, már 3716 13| összehasonlító példák a középiskola hatodik osztályán túl már 3717 6| Azt hittem, hogy valami középkori lovaghoz megyek feleségül, 3718 16| szenvedélyéből... Az úgynevezett középsorsuaknak szánt lakás, a hat-hétszázforintos 3719 13| lehet mizerábilis, lehet középszerü; arra, hogy a mindennapi 3720 14| kérdést nem vizsgálták meg közelebbről, mert ha megtették volna, 3721 16| legködösebb ábrándozásai közepette se feledkezik meg a rideg 3722 12| odajut, hogy a Budapesti Közlöny apró betüi közt mindennapos, 3723 5| egy ismeretlen portugál közmondás azt mondja: a házasság nem 3724 16| ő bölcsen áttér az élet köznapi kellékeire is, s ama bizonyos 3725 8| egymás iránt hideggé és közömbössé tegyem. Ehhez nem is volna 3726 17| arci bátorsággal áll majd a közömbösséget affektáló férfiu elé, s 3727 3| arra, nehogy unalmassá és közönségessé váljék. Graciózus voltával 3728 19| percek, amelyekben az ő közönyét, jó étvágyát, hideg mivoltát 3729 19| elégtételül a férfiaknak, hogy közöttük is elegendő találkozik, 3730 9| atyám, ugyan hányan élnek közöttünk, akik gazdagok, erősek és 3731 19| hosszu házsorának végén a Központi pályaház homlokzata a szemembe 3732 4| lármások, a neveletlenek közprédájává teszik.~ ~ ~ ~ 3733 19| van. A szentimentálisság a köztudatban bizonyos érzésbeli inkorrektséget 3734 5| van szó; hátha akad mégis köztük egy, aki az élet valamely 3735 6| holott voltaképp semmi közünk egymáshoz? Miért ülök én 3736 18| előtt cigarettáznak, s a közvélemény e kérdésben körülbelül ekképp 3737 8| kedélyvilágában, mint a közvetetlenül érdekelt felek, vagyis a 3738 19| mi jövendő boldogságunkat közvetíti.~ ~Száraz, keserü agglegényszívek, 3739 19| írta meg s maga bocsátotta közzé első utazási könyvét. Ezek 3740 14| helyőrség egyik csinosabb közvitéze jött szembe az Andrássy-úton. 3741 6| állapítják meg a fiatal asszony követendő viselkedését a szent házasság 3742 7| Az a szegény halandó kokett nőcskékkel csevegett, mielőtt 3743 19| sürög-forog a konyha vörös kőkockáin.~ ~Míg a házmester a majolikakályha 3744 19| ajtaját egy-egy szerencsésebb kollegánk becsapja a reggeli órákban. 3745 18| amelyekkel tanitójuk a maga kollokviumának értékét növelni szeretné, 3746 4| bizonyos polgári kényelemmel kombinálva tudjuk csak elképzelni, 3747 11| Inkább egy kicsike, kedves komédiázás, mint a hosszu, sivár, szeretet 3748 19| örömkönnyeket hullat az izraelita kómikus monológján, akinek számára 3749 9| Kegyeteknek, hanem inkább egyszerü kommentárokkal a régen megalkotott cikkelyekhez. 3750 15| hallja... Ha a baba nevet, a komor decemberi köd hirtelen csillogó 3751 5| nem csönget Jerôme-ért, a komornyikért, hanem alkalom adtán, ha 3752 5| hidegvérrel becsöngeti a komornyikját s finom nonchalence-szal 3753 19| kurjongat valami mulató kompánia s egy orfeumi kuplét énekel. 3754 9| kompromittálták volna az ő kompilációikban.~ ~Az első látogatás tekintetében 3755 6| hogy a férfiak egész nemét kompromittálja a Kegyetek koromfekete vagy 3756 9| talmi-tudósok már annyira nem kompromittálták volna az ő kompilációikban.~ ~ 3757 18| semmiképpen sem vagyok képes koncedálni, - hát cigarettázzék otthon, 3758 19| láncában, a föl-alá szaladgáló konduktorok intézkedéseiben, a harangszóban, 3759 12| szülői gyámkodás nélkül konferálhatnak a divat földi képviselőivel 3760 15| vallják meg, hogy a gólyával konferáltak...~ ~A baba a napsugár, 3761 19| divatlapoknak, s boldog konferenciák az új amerikai kályhák célszerü 3762 9| kétértelműségekhez vagy a túlságos nagy konfidenciához nincs hajlama.~ ~Ha valaki, 3763 8| Fölsorolhatnék még egyéb konkrét eseteket is, amelyekben 3764 15| megjelenés dolgában győzedelmesen konkurrálhatnának az öreg Nagy Kristóffal, 3765 19| bizonyos szégyenérzéssel konstatáljuk, hogy szívünk még fiatal, 3766 6| első időszakát a nyugodt kontemplálás kora váltotta föl, a négy 3767 15| mosolygott, s a szófukar ponty, a konyhaasztalon feküdve, bizonyos lenézéssel 3768 14| függeszszék ki azokat a konyhába, a spájzba, s a toalett-tükör 3769 16| prózájáról: a szabónőről, a konyhaedényekről, a kárpitosról, az üvegkereskedőről, 3770 13| ily fontos szerepe van a konyhának, aligha van egy is, amelyben 3771 14| azon is rajt éri, hogy a konyhapénzből szemérmetlenül lop. És a 3772 12| édesmama megtakarított konyhapénzéből került ki. Mert nem kell 3773 17| s a férj fehérneműit a konyhaszekrényben helyezi el, abszolute nem 3774 13| kolostor végébe majdnem akkora konyhát építtettek, mint amekkora 3775 13| Kegyeteket eléggé arra, hogy a konyhával legalább is annyit törődjenek, 3776 13| már gyakran foglalkoztak a konyhával. Az intézmény, amelyre a 3777 13| komolyan azt állítom, hogy a jó konyhával nem egy férjet meg lehet 3778 11| pillantásával kell fölnézniök az ő kopasz vagy dúsfürtü fejére.~ ~ 3779 2| házassága után minden férj kopaszodik) a legénykorabeli udvarlót 3780 2| meg családi tűzhelyéhez, s kopaszodó fejjel (mert a házassága 3781 11| bizonyos, hogy ez a szerencsés kópé se lesz kivétel az általános 3782 19| tér.~ ~Elborult kedélylyel kopog végig a csendes utcákon, 3783 15| talán egy őszi alkonyaton kopogtatás hallatszik hálószobájuk 3784 15| rendelőszobájában a beteg szívét kopogtatja, a töltésen verejtékes arccal 3785 4| énekét hallgassák. A mai kor apái nem igen nyugodnának 3786 16| mint az imitált XV-ik Lajos korabeli. A törékeny, szecessziós 3787 19| az ő képe tizennégy éves korából...~ ~Ilyesmit látunk mi, 3788 4| könnyelmü férj valaha ilyen korcsmai színvonalra sülyeszsze. 3789 18| is ezelőtt. A lapda és a korcsolya: ezt a kettőt a jó isten 3790 10| szüli az alkalom, hanem a korhelyt, a kártyást, az iszákost, 3791 10| engedni arra, hogy az új élet korlátait megszokja, s hogy tűzhelyét 3792 3| és poroló-pálcák fölött a korlátlan egyeduralmat átveszik.~ ~ 3793 11| tűzhelynél. Ez a vágy még a korlátoltabb férfiak szívében is föltétlenül 3794 10| abba, hogy a kimenők száma korlátlanul fölemeltessék. A szelid 3795 14| föladatok várakoznak a háztartás kormányát kezelő ujdonsült menyecskére! 3796 7| mivel axiómákkal mégse lehet kormányozni a világot, szerény tehetségemhez 3797 4| francia hercegnő, akit Prielle Kornélia játszik...~ ~A vendéglátás 3798 6| kompromittálja a Kegyetek koromfekete vagy ibolyakék szemében. 3799 7| hogy még innen van azon koron, amelynek határai a szerelmi 3800 13| avagy a majsaháti Arany Koroná-ban-e? - s épp így nem lehet a 3801 12| adnak át negyven vagy ötven koronánál. Inkább ritkán, de keveset, 3802 16| ha a Kegyetek ötvenezer koronás hozományából is elcsíp a 3803 11| az ebédlő lámpája alatt koronázatlan királyává legyen annak a 3804 7| vannak, amíg csak a nap korongja a távol vizekből föl nem 3805 18| Legyen hát ez az utolsó óra a korrigálás művének szentelve, hallgassák 3806 2| kezdődik igazán boldogságuk korszaka, amely leányálmaik minden 3807 3| való titkos nyalakodások korszakán, - hitem szerint abból áll, 3808 2| úrnak a nyakába. A jegyesség korszakát engedjük át a regényíróknak, 3809 2| legveszedelmesebb pillanata annak a korszaknak, amikor a leányság légies 3810 5| kocsisét.~ ~A kérdés tehát, kortól, rangtól és származástól 3811 19| mosókonyhával. És ime, harmincéves korunkban végre elérkezik egy nap, 3812 19| emberek, akik harminc éves korunkig a hotelbeli pincérek gondjaira 3813 14| Kisfaludy-Társaság ülésén, a déli korzón, az új kalapon, vagy - 3814 3| papagály mást, mint a merinói kos. A férjjel való bánás művészete 3815 19| boldogan szívtam magamba a kőszénfüstöt, amely fekete felhőkben 3816 17| maradván, bevallhatjuk, hogy a kőszívü zsarnoknak ez esetben föltétlenül 3817 14| arra, hogy az ura a fogadó kosztja után ne áhítozzék, aki a 3818 17| grenadine-ruha vagy angol kosztüm.~ ~2. Az ember nem azért 3819 19| a bordeaux-függönyök, a kottatartó, a könyvesszekrény... És 3820 19| egy szemhunyást. Ezer kép kóvályog a fejemben. Mi mindent gondolok, 3821 19| kélbimbó vagy a szezon első kovászos uborkája valószínüleg lázba 3822 5| törni a fejecskéjét, hogy öt krajcárért mérget hozasson a patikából. 3823 19| A perronjegy potom tíz krajcárjáért egy órán át gyönyörködhettem 3824 11| huszárfőhadnagyokat inzultálja, s a krakéler-osztály tiszteletreméltó tagjaival 3825 11| feje, előadott? Rettegett krakélereknek bátran a szemükbe mondta, 3826 12| Hagyja künn a pénzt, mert Kramerné tizenegy órakor érte jön...~ ~- 3827 15| indulnak ki rejtelmes útjukra, kristályos patakok partjáról, ahol 3828 15| konkurrálhatnának az öreg Nagy Kristóffal, balettáncosnő módjára lábujjhegyen 3829 17| non-ját, se Mózes, se Jézus Krisztus, se Mohamed, se Confucius 3830 9| szürkesége borul azokra, akik kritika és okosság nélkül választják 3831 7| életét megkeserítsük? A krónikák, tette hozzá a nagyeszü 3832 14| tekintélyét és szigorát küldi harcba a rossz cseléd ellen, 3833 17| hogy a feleségemet nyaralni küldjem. Harmadszor: az oknyomozó 3834 2| nagyszerü keringőtáncosokat küldtél, s néha virágbukétákhoz, 3835 19| borfiuval perlekedtünk s kétszer küldtük vissza a kávét, minden elfogadható 3836 19| jelzőlámpákon, a lokomotiv küllőinek visszafojtott, türelmetlen 3837 12| utána. Sőt annyiban még különbözik a tornázástól, hogy egészen 3838 19| föltétlenül illemtudók. Ebben különböznek éppen a mesebeli pásztoroktól. 3839 7| nyári hűtelenség közt való különbség erkölcsi hordereje felől, 3840 14| sohase éreztessék vele azt a különbséget, mely az úrnő, a szakácsné 3841 11| boldogságának, ugyanis, sok egyéb különféle dolog közt, az az egyik 3842 9| kevésbbé fiatal házasok nem különíthetik el magukat végképpen a többi 3843 18| elsiklanunk, mert a férj külseje csakugyan meggyőző bizonyítéka 3844 12| szabónők a legjobbak; s egy külvárosi ház hátulsó udvarában is 3845 12| szabónőm számlája... Hagyja künn a pénzt, mert Kramerné tizenegy 3846 11| boldogító álom, hogy: ha az élet küzdelmei közül a maga kicsike fészkébe 3847 19| Rájövünk, hogy mindaz, amiért küzdöttünk: a megélhetés, a dicsőség, 3848 8| álljon ki a tisztelt férj a küzdőtérre.~ ~A mama a házmester szemében 3849 2| s néha virágbukétákhoz, Kugler-cukrokhoz is juttattál. - ó engedd 3850 15| huszárönkéntes uniformist, a Kugler-cukrot; nem gondolnak reá, az álmok 3851 5| udvariasságból teszi, - a kujonnak, hiába tagadja, jól esik, 3852 18| gallért, ha a garderobe kulcsait ő kezelné, s csupán önmagát 3853 19| lángoló pallos helyett kulcscsomó otromba kezetekben, mutatóujjatok 3854 8| szakácsnéval pöröljön s a kulcscsomóját keresse. Ez az idő, amikor 3855 2| kezüket önkéntelenül imára kulcsolják. És hangtalanul, megindulva 3856 4| népszínművekbe. A Népszínház kulisszái között megvannak ehhez a 3857 19| ok nélkül? Mi jártunk a kulisszák mögé, mi ásítottunk a zsúrokon, 3858 17| ismerik. Némely falu, ahová a kultúra e vívmányai még nem hatottak 3859 8| föltétlenül rendelkezhetik a kulcsokkal, számon kérheti a szakácsnőtől 3860 12| szálljanak föl az elsőosztályu kupéba, amely önöket Velencébe, 3861 17| harmadfél órát a vasuti kupéban izzadjon, hasonlíthatatlanul 3862 19| orfeumi kuplét énekel. A kuplé, az orfeum, a vendéglő, 3863 19| mulató kompánia s egy orfeumi kuplét énekel. A kuplé, az orfeum, 3864 6| otthon ülnék, s apa ölébe kuporodva hallgatnám az édesmama cseléd-odüsszeáit, 3865 19| rojtosodva kissé. Az utcán kurjongat valami mulató kompánia s 3866 18| amikor a fiatal asszony kurta prémes bundácskájában szélvészként 3867 1| szakadjon vége; hiszen ez a kurzus mindazoknál fontosabb, amiket 3868 1| ime, a családi boldogság kurzusát... Rózsás fülecskéjüket 3869 18| Apróságok~ ~Most, hogy ezidei kurzusomnak vége felé járok, s csak 3870 16| bocsátkozhatnak. Ez a tudomány külön kurzust érdemel, amely lényegében 3871 2| figyeljenek csak jól rám, hogy kurzusunk e fontos fejezetét tökéletesen 3872 7| termete szeretkezésre vágyódva kúszik a bánatos férfi lába elé... 3873 16| apa összeráncolt homlokkal kutat a szivaros szekrényében, 3874 19| épített tűzhely apró nyílásait kutatjuk, a lelkünkben őt látjuk 3875 14| por rakódjék le, akinek kutató szeme, miként a jó Istené, 3876 19| minden józansága ellenére és kutatva néz körül egy hű szív, egy 3877 4| aki őt bizalmasan „öreg kutyá”-nak nevezi, s a beszélgetés 3878 2| az ártatlan kályhának a „kutyafáját” emlegeti, ha nem találja 3879 19| megváltja valami szolgálatrakész kuzin és Mari, a szakácsnő, kitünően 3880 1| tévedésben él, hogy a jó feleség kvalifikációját minden fiatal leány magával 3881 6| néha haragos, sőt néha kvalifikálhatatlanul tapintatlan; de mindig szerelmesebb 3882 14| tönkretenné a cseléd összes jó kvalitásait, mint a nyilvánosságra kerülő 3883 10| kártya, a füstös klub, a kvaterkázó cimborák asztala? E kérdésre 3884 1| barna fürtjei megőszültek, lábait kikezdte a podagra, homloka 3885 9| fűtetlen szobában kidugta a lábat a takaró alól, csak azért, 3886 11| a művei iránt, járjanak lábujjhegyen, ha a Múzsa éppen látogatást 3887 15| Kristóffal, balettáncosnő módjára lábujjhegyen járnak még a negyedik szobában 3888 17| vége előtt nem teszik be a lábukat a budapesti aszfaltra.~ ~ 3889 19| asszonyok, ha a férfiak olyan lágyak, akár egy északnémet nevelőnő?~ ~ 3890 6| asszony nem esett a feje lágyára - csak annál melegebben 3891 12| batisztból vagy voil de lain-ből való remekműveket megalkotják.~ ~ 3892 16| szebb, mint az imitált XV-ik Lajos korabeli. A törékeny, szecessziós 3893 15| kiütközik...~ ~A fiatal pár lakását a baba sírása vagy nevetése 3894 16| Nem oldták meg, minthogy a lakáskérdést egyáltalában nem is lehet 3895 16| Holnap délután nekifogunk a lakáskeresésnek...~ ~Kegyetek bizonyára 3896 16| Csak később, mikor a nagy lakáskereső séta komolyan megkezdődik, 3897 16| minimálisan kevés a lakó. Mert a lakásnak egyik legragyogóbb, negativ 3898 19| két-három- és négyszobás lakásokkal, a világos előszobákkal, 3899 16| husz százalékát fordíthatja lakásra. Vagyis: a tízezer forintot 3900 13| annyit törődjenek, mint a lakással vagy a toilette-jükkel. 3901 16| butorkereskedést bérel ki magának évi lakásul.~ ~ ~ ~ 3902 16| esküvő napját többnyire a lakásviszonyok döntik el, s a kis Ámor 3903 16| Azt merem állítani, hogy a lakáskeresés napjai ábrándítják ki első 3904 7| mellékes, de ez a két utas egy lakatlan szigetre vetődik, amely 3905 16| magát, mintha szállodában laknék.~ ~És még egyet, kisasszonyok: 3906 5| kastély balszárnyában fogok lakni, Ön pedig átköltözik a jobbszárnyba...~ ~ 3907 19| amikor valamelyik barátnője lakodalmán a bűbájos Mendelssohn fölhangzanék, 3908 18| hogy a zsúr nem falusi lakodalom, s a raffinált, nagyzoló 3909 4| elkészülnötök valami lukullusi lakomára... Azt kaptok, ami éppen 3910 16| Öreg tanítójuk sok helyütt lakott már hosszu földi vándorlása 3911 19| tányérokkal csörömpöl, a lámpacsöngető villamos zöld zsinórját. 3912 4| vendég is eltávozott, a lámpafényben csillogó abroszról az ezüstnemüt 3913 5| hogy a t. méltóságos úr lámpagyújtás után egy idegen kisasszonynál 3914 19| faggyugyertya a villamos lámpához, vagy a dilizsánsz az Orient-expressz, 3915 11| idegességének, s az ebédlő lámpája alatt koronázatlan királyává 3916 2| utazóköpönyeget, hogy a villamos lámpák csillogó fényében egy futólagos, 3917 19| és barna kocsik kigyózó láncában, a föl-alá szaladgáló konduktorok 3918 19| illuzióknak azt az édes láncolatát, amely a mi szivünkben e 3919 4| teaasztalon már lobog a kék láng a rézüst alatt, a fiatal 3920 16| tűzhelyében a gáz kékes lángja lobog, a kékvirágos, majolikával 3921 3| hangulatban még a szerelem lángjai is kialusznak. Az otthon 3922 3| tűzhelyben égnek a hasábok, de lángjuk nem világít a szívekbe, 3923 11| gyújtották föl az enyhe lángokat a családi tűzhely alatt.~ ~ 3924 19| napló a penzióban, a régi lángokkal való ingerkedés. Megfontolt 3925 3| kacérságával mindennap új lángot gyújtson a szívében, gyöngédségével 3926 13| A konyha nem szerepel a lantos költők műveiben, a szerelmes 3927 1| tudják találni a fiatal lányhoz illő tónust, azt a hangot, 3928 14| Nem lehet tagadni, hogy lánykorában csak félfüllel hallgatta 3929 12| körülmények között valószinü, hogy lánykorukban se keltett lemondaniok a 3930 1| kitanulták, ami csak a fiatal lányok tudományát gyarapíthatja; 3931 14| a fiatal asszony, aki a lányszoba szelíd idilljéből került 3932 12| sóhajtottak-e föl akárhányszor lányszobájuk meghitt csöndjében:~ ~- 3933 15| az életüket betöltötte: a lányszobát, az édesmama hirtelen kezét, 3934 6| búcsút vettem a megszokott lányszobámtól, melynek ablakán zöld falombok 3935 14| háziasan nevelt, falusi lányt kivéve - többnyire a házasság 3936 12| szoktak. Tegyük föl, hogy lánykorukban se nélkülöztek semmit abból, 3937 12| idő csakugyan elérkezik. Lányszobájuk magányának egy napon mindörökre 3938 18| pár évvel is ezelőtt. A lapda és a korcsolya: ezt a kettőt 3939 18| ingben, derűs jókedvvel üti a lapdát, s nagyokat kacag, ha a 3940 19| talán nem is a te banális lapjaidnak, hanem az én nyughatatlan 3941 15| vásárcsarnok árjegyzési lapját, a csirke, melynek tollait 3942 19| jelentik számunkra azok a fehér lapok, amelyek a házmesterek 3943 16| kijózanító. Hihető-e, hogy a Laresek és Penatesek ezt a piszkos 3944 2| ablak alól, a nagyvilág csúf lármájából idehangzik és csókoljátok 3945 19| Józsefváros vagy a Belváros lármás, józan házaiban, gondolatban 3946 4| házukba; amúgy: otthonukat a lármások, a neveletlenek közprédájává 3947 12| lelkükre, az intő szózatot: lassan, fokozatosan, női tapintattal 3948 16| édes nyugalma váltja föl lassanként a szívükben, egy este, amíg 3949 15| hideg földön...~ ~A baba ne lásson maga körül mást, mint boldogságot 3950 4| ember is; az idegen arcok látása új bájt ad a kettősben való 3951 5| aposztrofálja a színpadot látcsövező szerencsétlent:~ ~- Ugyan, 3952 18| Az asszony az idegesség láthatatlan bacillusait szórja szét 3953 8| kisasszonyok, amint ez előadásomból láthatják, nem az a célom, hogy a 3954 1| ha a másikat boldognak látnák... De a szerelem nem ölheti 3955 16| is lehet virágzó fákat látni, s ahol a házmester még 3956 8| megérdemelné, hogy a „Budapesti látnivalók” rovatában helyet foglaljon;~ ~ 3957 1| meghallgassa, azt (Isten ne adja látnom) nem én fogom megbuktatni, 3958 12| szabójánál s a szabónak tíz látogatása ő nála (mindig a számla 3959 16| tiszteljen meg bennünket a látogatásával. Az izléstelen tapétánál 3960 9| visszapattan.~ ~A rendes látogatási idő határain túl, tehát 3961 9| fiatal házaspárok kötelesek látogatásokat tenni más fiatal és öreg 3962 9| haszontalan dolgot, amikor a látogatásuk teknikája és módszere felől 3963 9| fogadtuk azokat, akik a látogatásunkat viszonozzák. Ekkor már megállapíthatjuk 3964 18| nap, amelyet kizárólag a látogatóknak szentelünk: ez okos, praktikus 3965 15| megriadva föltekintenek, furcsa látogatóra esik a pillantásuk: a hosszulábu, 3966 15| is nehéz felhők gyülnek a látóhatárra... És jaj, százszor jaj 3967 1| teremtések szemében könyeket látott s szomoru, kialvófélben 3968 9| természetességet egy métermázsányi látszatért el nem cserél, bizonyára 3969 3| bizalmas örömöket; itt csak a látszatnál fogva élnek együtt s nem 3970 6| feleségül, pedig, pedig: az én látszólagos lovagom csak olyan közönséges 3971 15| mindaz semmi, amit eddig láttak és éreztek, hogy a világ 3972 2| nem ezeket a motivumokat látták leánykoruk álmai közt a 3973 19| svájci prakszisom alatt láttam már néhány ezer nászutas 3974 7| hűségről, mert hiszen - amint láttuk - minden csak attól függ, 3975 7| mi vagyunk a tárgyai, ha láttunkra még tízéves házasság után 3976 19| éves korából...~ ~Ilyesmit látunk mi, amíg az előszobát, a 3977 16| immár, Istennek hála, ez a látványosság se tartozik nálunk a legnagyobb 3978 16| meg, hogy nincs csúfabb látvány, mint a tulzsufolt lakás. 3979 4| meghívás nemcsak a rajnai lazacot, a stíriai kappant, a vegyes 3980 19| kovászos uborkája valószínüleg lázba hozza kissé, de szíve, ez 3981 10| s agyában megszületett a lázongó gondolat, amelyről a férjek 3982 7| szemébe s mámorosan, szerelmi láztól remegve susogja:~ ~- Egyedül 3983 19| szentimentális különben, mint egy leány-penzionátus minden növendéke összevéve.~ ~ ~ ~ 3984 16| melyek a Kegyetek édes leányálmaiban szerepeltek. Azt merem állítani, 3985 8| nevezi, hanem akkor, ha a leányának szakértelmes oktatásokat 3986 19| meg az ő szorgalmas kis leányától, de lelkében már az új otthont 3987 19| volt iskolapajtás a kis leányával együtt néz farkasszemet 3988 5| érettségi vizsgát a zöldfa-utcai leánygimnáziumban. A grófné, aki harisnyás 3989 3| az édesatyjuk. A felsőbb leányiskolában bizonyára tanulták, hogy 3990 11| alkalmazkodik ám mindenben a felsőbb leányiskolák számára írt olvasókönyvekhez 3991 17| is kell válnia magától... Leánykorában megengedhette magának azt 3992 2| ezeket a motivumokat látták leánykoruk álmai közt a házaséletben. 3993 10| hanem az, hogy a fiatal leányokat a boldog házasélet művészetére 3994 8| a céljuk, hogy önöket jó leányokká, hanem az, hogy jó feleségekké 3995 1| ne tanulna bele a kicsiny leányom is, aki oly szép, oly üde, 3996 17| azt hiszi, hogy a szegény leányomat az utcáról szedtem föl, 3997 2| annak a korszaknak, amikor a leányság légies illuzióit a házasélet 3998 2| hajnali napsugárral, véget ér leányságának poézise és az álmodó gyermekből 3999 3| azokhoz az álmokhoz, amiket a leányszobák csöndjében az édes kis 4000 2| megengedted, hogy mindig fehér leányszobám, csinos blúzom, vadrózsás 4001 15| kezdetét vette, hogy a csitri leánytól, aki odahaza kitünő csárdástáncosokról, 4002 14| áldozata lett. A szende leányzó lusta, torkos, megbízhatatlan, 4003 2| kell kezdenem, hogy fehér leányszobájuk reményeiben csalódni fognak. 4004 3| csupán boldogságuk megőrzése lebegjen Önök előtt, amikor kicsiny 4005 3| félreértések felhői ott lebegnek a hófehér abrosz fölött...~ ~