Rész

 1  1|           bicegő férfi a napkirály ő felsége...~ ~Vajjon ki volt
 2  1| letelepedett, a papon kívül csupán ő volt az intelligens ember;
 3  1|         harmadik esztendejében már ő kapott legtöbb pénzt az
 4  2|     könyveiről a port leverte.~ ~- Ő nem tudja, - mondta ravaszul
 5  2|              És most természetesen ő segíti Nagysádékat?~ ~Josephine
 6  2| segíthessen, - folytatta Zsófia. - Ő minden fölösleges pénzét
 7  2|          tetszik tudni úgy-e, hogy ő a legelegánsabb férfi Budapesten?
 8  2|       Bel­város minden kirakata az ő arcképével van tele, s olyan
 9  2|           színházba megyünk, mikor ő valamelyik szerepét eljátssza...~ ~-
10  2|          fejjel főzte a kávét, míg ő az albérlő cipőjét tisztogatta.~ ~
11  3|            csodamódon eltompult, s ő gondolatban ismét ott volt
12  3|            városban, melynek talán ő volt a legnyomorultabb kis
13  3|          püspök kijelentette, hogy ő fogja viselni az árva tanítási
14  3|         keserűen elvonta az ajkát: ő tudta legjobban, hogy a
15  5|       telegráfpóznák tetejéről. De ő nem látta a nedves mezőket
16  5|       legszebb vidékét is megunja. Ő a korzót, a pesti cigányt
17  5|         Kerekszámban épp ötven, de ő nem akart hallani se a grófokról,
18  5|           áll alul az öt millión - ő a vár­megye első virilistája -
19  5|           ösztönözte a képviselőt: ő viszont kabi­netkérdést
20  6|       csakugyan nem más, mint Masa ő nagy­sága... De most már
21  6|      események, kivétel nélkül, az ő szőke feje körül hullámzottak,
22  6|      egyedül az én kedvemért, mert ő is belátja, hogy meg kell
23  7|     ezidőszerint úgy alakult, hogy ő apró és nehézfejü tótocskákat
24  7|      pillanatig elfelejtette, hogy ő nem szabad embernek, hanem
25  7|      magunk közt bevallhatom, hogy ő excellenciáját fenemódra
26  8|            az a világ volt, melyet ő ismert... Az ablakokat selyemfüggönyök
27  9|        szent fogadalmat tett, hogy ő keres méltó férjet a Masa
28  9|           nagyapámmal tanácskozik, ő ugyanis, a közbeszólásokon
29 10|   szívdobogva konstatálta - nem az ő régi, egyszerü kis pajtása
30 11|            még korábban kelt, mint ő: a kürtszóra, mely a kastély
31 11|        szorgalmas, mint maga, mert ő - ha jól tudom - télen csak
32 11|          fölött. Nem igazság, hogy ő ezért a rövid munkaidőért
33 12|          az egész társaság csak az ő ünneplésére gyült volna
34 12|       évezredes megpróbáltatásait. Ő legalább - amint arcáról
35 13|     kupákat ürítettek egészségére, ő titokban a miniszterekkel
36 14|      ösztönözte a képviselőt, hogy ő is leplezetlenül kitárja
37 15|         most lehúzná a keztyűjét s ő a szíve szerint kezet csókolhatna
38 17|        álomnak is hihetetlen, hogy ő valaha az én gyerekes ragaszkodásomat
39 17|    megbuktatta a kultusz­miniszter ő excellenciáját... Ha a minisztertől