Rész

 1  1|              hatszáz abszolut boldog ember hullámzott. Négyszáz közülük
 2  1|         csupán ő volt az intelligens ember; de a parasztok tűzbe-vízbe
 3  1|         kijelentették, hogy ez az az ember, akire huszonöt év óta várakoztak.
 4  2|           hogy gonosz és szív­te­len ember, arról már határozottan
 5  2|           baracklekvárba, hogy ez az ember még sohase volt szerelmes, -
 6  3|            körül a tömegen.~ ~A nagy ember tünődve nézett maga elé.~ ~-
 7  3|       elmondta. E percben egy idegen ember szemével látta önmagát:
 8  3|   félelmetesen megvillant.~ ~- Híres ember akarok lenni, - mondta a
 9  3|        engedjék meg nekem, hogy nagy ember lehessen belőlem!~ ~Oly
10  3|             szerette, bár alig akadt ember, aki meg tudta volna mondani,
11  3|         Rákóczi-út felé. A szakállas ember előbb rágyújtott egy szivarra,
12  3|           esztendejét. De így jár az ember, ha a pólyásbabákat férjhez
13  3|             képviselőtársa feleséges ember, részvevően meg­bólintotta
14  4|                mondta tréfásan a vén ember, szédületes tájékozottsággal
15  6| nagy­méltóságu kormány híve? A kövér ember attól hízik meg, hogy teljesen
16  7|          mosolygó, gondtalan, boldog ember járt, aki részeg volt a
17  8|     dolgoztat, mint minden zseniális ember... Azt is tudom, hogy tíz
18  9|     kegyetlenül kinevetem őket... Az ember úgy áll bosszút a férfiakon,
19  9|               Itt, - mondta. - Ha az ember már nem lehet állandó pesti
20 10|             az urától, mert a prózai ember nem akart belenyugodni abba,
21 11|              cselekedet, minthogy az ember védtelen kis proletárokat
22 11|            hiszi magáról, hogy érett ember...~ ~A beszélgetés itt abbamarad,
23 12|          mondta jóindulattal a kövér ember, aki maga is elvállalt egy
24 12|           rajta, hogy nem közönséges ember; mesésen szép, szinte köl­te­ménybe
25 12|         karját a mennyezet felé.~ ~- Ember, nem szégyened magadat,
26 12|           mosolyával, Saáry a vidéki ember szögletességével, - de a
27 12|          ahogy ez a hiú és affektáló ember önmagát imádja. Magának
28 13|             kijelentette, hogy ez az ember, akit tegnap még senkise
29 13|           ravasz és mindenre elszánt ember hírében állt, akit halandó
30 15|              nem hisz abban, hogy az ember barátságot is érezhet egy
31 17| miniszterelnöknek csak meg­mondja az ember valahogy az igazat, de egy
32 17|          hizeleg, ha egy ilyen híres ember a szimpátiájával kitüntet...