Rész

 1  3|              többé szüksége senkire: csakugyan gyorsabban végzett a vizsgáival,
 2  3|               erről a viruló mamáról csakugyan nem lehetett volna föltenni,
 3  4|        szintén rágyújtott, bár eddig csakugyan ellensége volt a dohányzásnak;
 4  5|        Masá-nak hívnak...~ ~- Vajjon csakugyan Mariska-e az egyedüli társasága? -
 5  6|            az a lelkes, fiatal hölgy csakugyan nem más, mint Masa ő nagy­sága...
 6  6|             hogy a bolondos kis Masa csakugyan beleszeretne, ha fölszólalásával
 7  7|             produkált nála... Ez már csakugyan nem az a legény, akik elől
 8  8|             szólott magában:~ ~- Hát csakugyan élnek az édes kis tündérek,
 9  8|              mesélni szoktak?... Hát csakugyan hazugság, hogy az élet csupa
10 10|           életemet élem, s hogy maga csakugyan itt ül mellettem? Nem gondolja,
11 11|           figyelembe a gúnyolódást): Csakugyan egy érdekes problémán törtem
12 11|             Komolyan:) Mondja, Masa, csakugyan azt hiszi, hogy mi jó pajtások
13 11|              kastélyban játszik, már csakugyan titokzatos és érthetetlen
14 12|         férfiút, ezt a félistent már csakugyan ismerned kell, ha reflektálsz
15 12|             versenyeken...~ ~- Igen? Csakugyan ismeri őket? - kérdezte
16 14|              meggyőződött róla, hogy csakugyan jóságos védőangyalra tett
17 14|     becsületesen megőrzöm...~ ~- Hát csakugyan olyan a külsőm, mintha szerelmes
18 14|      fiatalember.~ ~- Nem, a külseje csakugyan nem olyan. - mondta komoly
19 14|              a szemét.~ ~- Nem érti, csakugyan nincs annyi sütnivalója,
20 14|         emberről, mint maga, ezt már csakugyan nem hittem volna... Jó,
21 16|            jólápolt kezecskéjét.~ ~- Csakugyan oly jó hozzám, mint amilyennek
22 16| kétségbeesett fiatal embert. - Nekem csakugyan az a nézetem, hogy a maga
23 17|            lesütötte a szemét - most csakugyan olyan volt, mint egy tizenötesztendős