Rész

 1  1|        kuliszái közt, majd­nem épp oly lelkesen fogadták, mint
 2  2|           mondta az egyik, aki épp egy kékszalagos tányért
 3  5|         Hány?~ ~- Kerekszámban épp ötven, de ő nem akart hallani
 4  5|  hiszed, akár nem, még most is épp úgy szeretik egymást, mint
 5  5|       természetes, Laczházy is épp oly idegen a szemében, mint
 6  6|           Attól félek, hogy ez épp olyan unalmas beszéd lesz,
 7  8|       hogy a kacér asszonyokat épp úgy megveti, mint a sikkasztó
 8  8|       eltünt arcáról, s szemei épp oly csodálatos fényességben
 9  9|       kérdezte Saáry, aki most épp oly elfogultnak érezte magát,
10 11|      ezért a rövid munkaidőért épp annyi fizetést kap, mint
11 11|     pukkerlit vágott előtte és épp oly könnyüséggel libegett
12 12|       színében csillog, s hogy épp oly dolgosak és szerények,
13 12|   értékének? Ez, édes barátom, épp úgy hozzá­tartozik az igazi
14 13| kényszerít. A lelkiismeretemet épp oly kevéssé rendelem alá
15 14|      szerel­mi titkár szerepét épp oly nagyszerűen betöltötte,
16 15| gyerekkoromban olvastam s mely épp úgy megfogta a fantáziámat,
17 15|  hozzájuk... Ezt különben maga épp úgy tudja, mint én, de sokkal