Rész

 1  2|                 Semmit se gyanít, - folytatta rejtelmes arccal a másik
 2  2|                  A testvéröcsénk, - folytatta Zsófia.~ ~- Mi neveltük,
 3  2|            bennünket segíthessen, - folytatta Zsófia. - Ő minden fölösleges
 4  2|        tegyen boldoggá bennünket? - folytatta Zsófia. - Sírunk örömünkben,
 5  3| kulcsolódott össze, s remegő hangon folytatta:~ ~- Óh, főtisztelendő úr,
 6  4|            elképedését, komolyabban folytatta:~ ~- Azon csodálkozol, hogy
 7  6|             felé és ünnepies hangon folytatta:~ ~- Különben is szent kötelességünk,
 8  6|      fiatalember szemébe, aztán így folytatta:~ ~- Úgy van, jól sejted,
 9  8|             elmondta.~ ~- E napon - folytatta - megismerkedtem magával
10  8|       megint a régi öngúnyolódással folytatta:~ ~- Amint látja, még mindig
11 10|         Saáry kezét és jóindulattal folytatta:~ ~- Itt hozzák a forró
12 12|          rázta meg a fejét s halkan folytatta:~ ~- Ájulj el a csodálkozástól
13 14|      vizsgadíjaimat.~ ~- És most? - folytatta konokul Mariska.~ ~Saáry
14 16|    tengerparton. Az öreg úr eközben folytatta leleplezéseit Európa ural­ko­dó
15 16|            hunytam be a szememet, - folytatta Saáry, - mert mindíg az
16 17|        szavaira válaszoljon, halkan folytatta:~ ~- A világ teremtése óta