Rész

 1  3|      ember tünődve nézett maga elé.~ ~- Saáry... Saáry... megállj
 2  4|  füstfátyol mögül, mely szemei elé lebocsátkozott, az élet
 3  8|      füstfelhőket fújtak maguk elé, majd Masa kisleányos rakoncátlan­sággal
 4  8|      Saáry tünődve nézett maga elé.~ ~- Attól félek, hogy csalódni
 5  9|        oly ostobán nézett maga elé, mintha arról lett volna
 6  9|        ha így kerülnék a szeme elé? - kérdezte magától elgon­dolkodva.~ ~
 7 10|      lépett két év előtt oltár elé, s arról nevezetes, hogy
 8 11|     zsivajjal igyekszik a kapu elé, ahol fölpántlikázott lovak
 9 12|       hálásan boruljunk a lába elé... Ezért ne fecsegjünk hát
10 13|      hogy a kegyelmes úr színe elé kerüljön. És mikor a párnázott
11 15|      az Európa-szálló kávéháza elé hajtat, hogy itt várja be
12 16|       barátait a zavartan maga elé pillantó képviselővel.~ ~-
13 16| értelmetlen arccal meredt maga elé, most egyszerre megragadta
14 16|    darabig tünődve nézett maga elé, majd így szólott:~ ~- Azért
15 17|   tőlem?~ ~Saáry (hosszan maga elé néz, lesüti a szemét, kipirul,