Rész

  1  1|               szimulálták, hogy mindez nem izgatja őket különösebben.
  2  1|             egy pillanatra elállana, - nem hiába, hogy vala­mikor oly
  3  1|              új pozicióját, a vállukon nem hordozták körül a palotában,
  4  1|      összezsugorodnak.~ ~Kiváncsiságuk nem nyert kielégítést, mert
  5  1|   ujságíró-képviselők, akik lapjaikban nem ritkán hazaárulónak nevezték,
  6  1|         poli­ti­káról itt egyáltalában nem is esett szó; mindenki udvarias
  7  1|      ismeretlent azonban ez a figyelem nem hatotta meg; keserűen bólintott
  8  1|              az ellenzék táborában? Óh nem, ez a versaillesi park és
  9  1|               az általános áramlattal? Nem voltak álmai, melyeknek
 10  1|               új poziciójától várta, s nem rejtegetett lelkében titkos
 11  1|             rövidnadrágost - mindeddig nem sok alkalma volt ahhoz,
 12  1|     fölforgatta a főispán circulusait. Nem házasodott meg, bár betöltötte
 13  1|              látszott, mintha lelkében nem volna más érzés a hideg
 14  2|              után, mely nélkül elvileg nem kötött semmiféle üzletet,
 15  2|          pajkosan elnevette magát.~ ~- Nem, szó sincs róla. Pesten
 16  2|             ezek törekvő hivatalnokok, nem pedig országgyűlési képviselők,
 17  2|               tessék úgy tenni, mintha nem tudná! Hol másutt, mint
 18  2|             tekintett egymásra.~ ~- Mi nem a színházat szeretjük, -
 19  2|       könyveiről a port leverte.~ ~- Ő nem tudja, - mondta ravaszul
 20  2|          arccal a másik leány.~ ~- Mit nem gyanítok? Mit kellene tudnom,
 21  2|               Mit kellene tudnom, amit nem tudok? - szólott elképedve
 22  2|              Addig, míg a diplomát meg nem kapta, a másik szobát is
 23  2|            került. Jelenleg persze már nem szorul ránk, mert tizenkétezer
 24  2|            fejét.~ ~- Mi hála istennek nem szorultunk , mert mi a
 25  2|               messziről látják?~ ~- Óh nem, a színpadon is látjuk,
 26  2|            ebben az unalmas fészekben? Nem, ezt mi nem is kívánjuk
 27  2|         unalmas fészekben? Nem, ezt mi nem is kívánjuk tőle, elég,
 28  2|             képzel­ték, de a képviselő nem osztozott elragadtatásukban,
 29  2|           lehet, mert az ilyesmihez én nem értek, de hogy gonosz és
 30  2|             megcsókolja... De különben nem rám tartozik, hát nincsen
 31  2|                 hogy a falusi embertől nem szabad rossz néven venni
 32  2|            ébren volt megint. Ez pedig nem kis dolog; én legalább ismertem
 33  2|       látnivaló, a két öreg kisasszony nem volt rossz véleménnyel az
 34  2|             voltak győződve róla, hogy nem tartozik a lumenek közé.
 35  2|                  Bennünket emberfia el nem bolondíthat!” - mondta az
 36  2|           légynek se vétett, s akiktől nem egy kalandor szökött meg
 37  2|     elismerőleg intett és ezt mondta: „Nem is csoda, hiszen Nagysádék
 38  2|                se lesz. De különben is nem kell szegénykének attól
 39  2|               és ügyefogyottsága miatt nem meri fölkeresni azokat az
 40  2|              este, - ez a száraz pipás nem tartozik azok közé, akik
 41  2|                mondania kellett volna, nem jelentkezett és Josephine
 42  3|                  várj csak egy percig! Nem annak a sárbogárdi Saárynak
 43  3|             megállj csak egy percig... Nem annak a sárbogárdi Saárynak
 44  3|            kesernyésen megrándult.~ ~- Nem, az én apám esztergályos
 45  3|               öreg korára megbénult és nem folytathatta a mesterségét...
 46  3|               Végeztél iskolákat? Vagy nem léptél diplomás pályára?~ ~-
 47  3|                gyültek össze, de Saáry nem vegyült a tömegbe: észrevétlenül
 48  3|             jószívü pap csodálkozva. - Nem örülsz, hogy könyveidet
 49  3|              kölykökkel vesző­dött, de nem volt többé szüksége senkire:
 50  3|            életében - elmosolyodott... Nem az öröm és a diadal reflexe
 51  3|          pártvezére hozzá intézett. De nem volt sok ideje, hogy tovább
 52  3|        közbeszólással, de maga elvileg nem szólt hozzá egyetlen kérdéshez
 53  3|               vagy már a vacsorán?~ ~- Nem, de rendesen otthon szoktam
 54  3|                 Betérsz ám az ördögbe, nem a boltba. Nem vagy te éhenkórász
 55  3|              az ördögbe, nem a boltba. Nem vagy te éhenkórász tanárjelölt,
 56  3|             Saáry Géza ijedten. - Csak nem mehetek ebben a züllött
 57  3|     mutatkozhatik, mert a politikusnál nem a ruha a fontos, hanem a
 58  3|               viruló mamáról csakugyan nem lehetett volna föltenni,
 59  3|          katona fia van. De Saáry most nem őt nézte, hanem a fiatal
 60  4|                keserűséggel arra, hogy nem tanították meg a társaság­ban
 61  4|               ha a mindennapi kenyeret nem kellett nélkülöznie, később -
 62  4|          Aranykoroná-ba, de ott igazán nem törődtek afféle csekélységekkel,
 63  4|               Aggodalmai, szerencsére, nem valósultak meg: a hölgyek
 64  4|               huszárönkéntes ivott, de nem beszélt, s a fiatal képviselő
 65  4|      fölszaporodott evőeszközöket.~ ~- Nem eszel többet? Ez volt az
 66  4|                találja, ha alvás előtt nem igen áldoz az asztal örömeinek.~ ~-
 67  4|                  Óh, akár hiszed, akár nem, szivarral még egyáltalában
 68  4|        megcsípett és ekkor három napig nem volt szabad kimozdulnom
 69  4|                  Biztosítom róla, hogy nem lesz rosszul, attól se kell
 70  4|            töltögetett a poharába.~ ~- Nem lett rosszul? - kérdezte
 71  4|         komolyan megrázta a fejét.~ ~- Nem, - mondta, - most már én
 72  4|             bajusza arra vallott, hogy nem a pusztai leányok ízlésére
 73  4|           bizonyossá tette, hogy Saáry nem jár messze az igazságtól.
 74  4|            kisleányos pillantását.~ ~- Nem akarom, hogy itt maradj, -
 75  4|             természetesnek találták, - nem akarom, hogy itt unatkozd
 76  4|                de Nyitray - akinek még nem volt kedve a lefekvéshez -
 77  4|               összecsapta a kezét.~ ~- Nem tudod? Igazán nem tudod?~ ~-
 78  4|           kezét.~ ~- Nem tudod? Igazán nem tudod?~ ~- De kérlek, hiszen
 79  4|          ujságot.~ ~- A jövendőbelije? Nem, édes barátom, nem a jövendőbelije,
 80  4|      jövendőbelije? Nem, édes barátom, nem a jövendőbelije, sőt ellenkezőleg...
 81  4|              mostan is jóbarátok? Hogy nem adják egymás előtt a közöm­bös
 82  4|              Egyszerűen belátták, hogy nem egy­máshoz valók, de egyébként
 83  4|         rendbehozzon, de természetesen nem egyedül, hanem az édesanyjával...
 84  5|         telegráfpóznák tetejéről. De ő nem látta a nedves mezőket és
 85  5|           bizonyos­ra vette, hogy Masa nem egyedül utazott a tengerpartra,
 86  5|                az uráé...~ ~- Barátom, nem gondolod, hogy kissé tébolyodott
 87  5|              keresi, de az öreg hazafi nem volt a klubban, bár a szolgák
 88  5|        meg­nyu­godva, bár egyáltalában nem tudta volna magyarázatát
 89  5|          képviselő úr? Ha jobb asztalt nem talál, méltóztassék ide
 90  5|               az italnál tartok...~ ~- Nem vár valakit?~ ~- Fájdalom,
 91  5|             vár valakit?~ ~- Fájdalom, nem, teljesen magam vagyok,
 92  5|                s a kedves cukrászdáját nem adja oda még a legfestőibb
 93  5|           elnevette magát - bár megint nem tudta volna megmondani,
 94  5|         fölületessége sugárzik feléje. Nem szerette az italt, de most
 95  5|           Kerekszámban épp ötven, de ő nem akart hallani se a grófokról,
 96  5|               ha Laczházyhoz feleségül nem adják. Igaz, hogy Laczházy
 97  5|     feleségétől.~ ~- Akár hiszed, akár nem, még most is épp úgy szeretik
 98  5|                után együtt éljen vele. Nem haragszik , de sokkal
 99  5|               szerelemről közöttük már nem lehet szó...~ ~- És miféle
100  5|             bevallotta, hogy mindeddig nem igen volt nagy véleménnyel
101  5|                biztosítalak róla, hogy nem érdemetlenre pazarlod. Ha
102  5|              érdemetlenre pazarlod. Ha nem lenne a testvérem, magam
103  6|              hangon, noha egyáltalában nem voltak eddig tegeződő viszonyban.~ ~
104  6|            hatalmas szálfa-alakján, de nem látott rajta sem­miféle
105  6|               félbeszakította:~ ~- Hát nem tudod? - kérdezte, míg piros
106  6|                képviseljem. Te elvileg nem szoktál ujságot olvasni?
107  6|           kerület, mely harmincöt évig nem ismerte az ellenjelöltek
108  6|                azóta - tegnap estéig - nem is engedtek vissza többé.
109  6|             bennem? Akár látszik, akár nem, a sajó-eörsi kerület meg
110  6|             akadt a képviselőházban... Nem hiszed?... Édes fiam, annyit
111  6|           Láttál már kövér embert, aki nem a nagy­méltóságu kormány
112  6|                 fiatal hölgy csakugyan nem más, mint Masa ő nagy­sága...
113  6|      kevesebbet mond a valóságnál.~ ~- Nem hiszik, hogy leánynak néztek,
114  6|             legnagyobb földi gondot... Nem kérdezték tőled az amerikai
115  6|             szabályozásáról...~ ~- Jé, nem szégyellik magukat, hogy
116  6|       belvizekről fognak beszélni?~ ~- Nem, nagyságos asszony, az ülés
117  6|         komolyan megrázta a fejét.~ ~- Nem hiszem, - mondta - maga
118  6|         fejedelmi jutalomra, fájdalom, nem lehet reménye... Mikor később
119  7|          üléseiket, mert a fölszólalás nem igért szenzációt; csupán
120  7|             félhomályos amfiteatrumban nem igen volt több husz rettenthetetlen
121  7|             szónokot az utolsó évtized nem produkált nála... Ez már
122  7|               nála... Ez már csakugyan nem az a legény, akik elől ijedten
123  7|              holott eddig egyáltalában nem gondolt arra, hogy új párthivét
124  7|          hazánk dicsőségére. Mindeddig nem is volt ellene panasz, a
125  7|               az apát gyermekeitől, de nem ám valami magasztos cél
126  7|            magasztos cél érdekében, óh nem: hanem azért, mert Kiss
127  7|        pillanatig elfelejtette, hogy ő nem szabad embernek, hanem rabszolgának
128  7|        bosszuló keze megtépázott. Most nem látszott többé annak a szögletes
129  7|                de légies kijelen­tései nem tudták lerontani a hatást,
130  7|                A fiúk, akik reggel még nem igen vették tudomásul, hogy
131  7|                ki­vételesen - még csak nem is az anyagi szempont gátolta
132  7|              óvatosan körülnézett.~ ~- Nem látsz eleven minisztert,
133  7|             pártját... Nyilvánosan ezt nem merném megmondani neked,
134  7|               s most akár akarom, akár nem, kénytelen vagyok levonni
135  7|            alázatosan kijelentem, hogy nem küzdök tovább a szívem ellen...~ ~
136  7|             gyönyörüségétől... És most nem ez a világ tünt előtte mesének,
137  7|          mellett a leckéjét tanulta... Nem hihetetlen álom volt-e,
138  7|             idegenek is vannak jelen - nem mondhatom el mindazt, ami
139  8|             megjelenjék, - de ez a jog nem változtatott a tényen, hogy
140  8|             fiatal, vidéki ügyvéd, aki nem volt barátja az ünnepies
141  8|          szinte suttogva kérdezte:~ ~- Nem kell, hogy bejelentsen?
142  8|         mutatott.~ ~Saáry kopogott, de nem kapott választ; félénken
143  8|              hölgyet ez az udvariasság nem vesztegette meg; komolyan
144  8| kiválasztottjai számára tartogat... Ez nem az a világ volt, melyet
145  8|              küzdelmek láncolata?...~ ~Nem töprenghetett tovább, mert
146  8|                van róla győződve, hogy nem valami felületes, elkényeztetett
147  8|           megtanítottak? Elhiszi, hogy nem kisleány vagyok többé, hanem
148  8|                nekem, mert látom, hogy nem itél a külsőségek szerint...
149  8|             Ennyi azonban, beláthatja, nem elég... Megengedi, hogy
150  8|              ha a függönyt fölhúzom... Nem gondolja, hogy üres szinpadot
151  8|              visel, hanem azt is, hogy nem ellensége az asszonyos affektálásnak...
152  8|                nekem, mert látom, hogy nem tartozik a megrögzött bűnösök
153  8|           végzete a kis pajtásával meg nem ismer­­­tette. Természetesen
154  8|                az érettségi vizsgát le nem tettem, nem volt egyetlen
155  8|       érettségi vizsgát le nem tettem, nem volt egyetlen  barátom
156  8|            volt. Szerelmi kalandom még nem volt és az első pohár pezsgőt
157  8|                mert fényűzőbb lakomára nem telt volna. Ettől fogva
158  9|               cigányok várakoznak rád, nem is szólva szegény barátodról,
159  9|          háziasszony szerepét játssza, nem kérdezősködött tovább, hanem
160  9|            neki.~ ~- Csodálkozol, hogy nem gyűlölik egymást? - kérdezte
161  9|          elváltak egymástól. Másodszor nem szabad elfeled­kezned róla,
162  9|               mert pajtási viszonyukat nem zavarja meg semmiféle önző
163  9|                az én időmben a férfiak nem igen barátkoztak önzetlenül
164  9|   vadászzekében vagy babszínű kabátban nem ülhet le a vacsorázó asztalhoz...
165  9|               öltözködéshez ért. Ugy-e nem haragszik, hogy ilyen impertinensül
166  9|  Szakáll­hőgyészre viteti magát. Ugy-e nem fog influenzát szimulálni,
167  9|              mondta. - Ha az ember már nem lehet állandó pesti lakós,
168  9|               reggel érkezik, de azért nem kell attól tartanod, hogy
169 10|            napkirály udvarlására... De nem volt ideje, hogy tovább
170 10|             hogy az egész kormányt meg nem buktatta s bennünket, gaz
171 10|             opportunistákat, végleg el nem söpört a föld szinéről.
172 10|               csak a jószívü halál meg nem könyörül rajta...~ ~Mindenki
173 10|               megszólalt mellette:~ ~- Nem gondolja, hogy illenék talán
174 10|              szívdobogva konstatálta - nem az ő régi, egyszerü kis
175 10|               keblének gömbölyüsége... Nem a bájos és éretlen gyereklány
176 10|                pillantásában millió ki nem mondott igéret lappang...~ ~-
177 10|          mondott igéret lappang...~ ~- Nem gondolja, hogy Nyugat-Európában
178 10|             Montenegróban fekszik?~ ~- Nem, egy pillanatig az a csalódás
179 10|            csakugyan itt ül mellettem? Nem gondolja, hogy most rögtön
180 10|             meg szőkefürtös fejét.~ ~- Nem hiszem, - mondta komolyan. -
181 10|               komolyan. - A látományok nem éreznek emberi gyöngeségeket,
182 10|               ezt maga is beláthatja - nem élnek bouillonnal és hetvenkettős
183 10|               maga kis barátnője tehát nem tündér, hanem borzongó földi
184 10|            urától, mert a prózai ember nem akart belenyugodni abba,
185 10|              kérdezte naiv arccal.~ ~- Nem, édes barátom,  asszonyok
186 10|            Saáry megrázta a fejét.~ ~- Nem hinném. Eddig legalább még
187 10|                     Attól tartok, hogy nem értek a nyelvükön.~ ~- Lássa,
188 10|          fölébreszt valakit...~ ~Saáry nem felelt, de pillantása reszketve
189 10|         Gyönyörü! - akarta mondani, de nem volt  képes, hogy érzéseit
190 11|        kiderült, hogy a szép asszonyok nem ragaszkodnak az etikettes
191 11|                mellett, s egyáltalában nem vett tudomást arról, hogy
192 11|          ölében!~ ~Saáry: Tulajdonképp nem is aludtam, csak mélyen
193 11|             szegény haza sorsa fölött. Nem igazság, hogy ő ezért a
194 11|             horkolni szokott.~ ~Saáry (nem veszi figyelembe a gúnyolódást):
195 11|              törtem a fejemet.~ ~Masa: Nem vagyok indiszkrét, ha érdeklődöm
196 11|             problémája iráni?~ ~Saáry: Nem, mert maga az egyetlen lény
197 11|                minderről tudtam volna. Nem tartja ezt maga is különösnek?
198 11|               legőszintébb barátomnak? Nem mondaná meg, hogy mit találok
199 11|              elhiszi nekem ugy-e, hogy nem tartozik ama szép fiúk közé,
200 11|            pályáznék. Hízelgő szót még nem hallottam magától, az udvarlásban
201 11|       gimnázista, az asszonyok nyelvét nem érti, sőt valljuk be, maga
202 11|        szívtelen tudna lenni hozzám... Nem mondaná meg, hogy mi ennek
203 11|           akárhogy is töröm a fejemet, nem tudom ezt a lélektani rébuszt
204 11|     kitüntetésre érdemesnek tartja?... Nem találkozik itt olyan emlékekkel,
205 11|           csöndesen megrázza a fejét): Nem, édes barátom, én nem gondolok
206 11|                  Nem, édes barátom, én nem gondolok szerelemmel az
207 11|                megtudta, hogy Laczházy nem veszi túlkomolyan a hitvesi
208 11|             ismeri a barátnőjét, s így nem tudhatja, hogy engem ugyancsak
209 11|         tudhatja, hogy engem ugyancsak nem lehet megérteni józan ésszel...~ ~
210 11|               Kezdem hinni!~ ~Masa: Én nem vagyok olyan, mint a többi
211 11|        megszabadulok tőlük... Laczházy nem az ideális férj, hanem az
212 11|                barátaim megválasztását nem az anyakönyvvezető följegyzéseitől
213 11|          gonosznyelvü asszony kedvéért nem vagyok  hajlandó, hogy
214 12|         teremben. Látszott rajta, hogy nem közönséges ember; mesésen
215 12|             mennyezet felé.~ ~- Ember, nem szégyened magadat, hogy
216 12|              Shakespearet vagy Petőfit nem ismered, az még hagyján,
217 12|       szerencsés végzeted összehozott, nem más, mint maga Mozgay Sándor,
218 12|             mint Mozgay Sándorról, aki nem igen tüsszenthet anélkül,
219 12|            finom levelecskéjének végre nem tudott ellentállani... Lejött
220 12|          hallottam, mert magam elvileg nem járok színházba. De van
221 12|          kérdésre válaszolt volna.~ ~- Nem sejti? - kiáltott föl csodálkozva
222 12|         csodálkozva Saáry képviselő. - Nem is gondolja, hogy kikről
223 12|           színészre... Nos, még mindig nem találja el, hogy kikről
224 12|                van szó?~ ~- Még mindig nem, - mondta Mozgay Sándor.~ ~-
225 12|          másról, mint Önről, még eddig nem sikerült beszélnem velük...
226 12|             csillog. Hat hónap óta még nem voltam oly szerencsés, hogy
227 12|              puritán nénjeiről hallva, nem érzi magát a legjobban...
228 12|               azt beszélték róla, hogy nem is játszik szívesen a demokrata
229 12|           színész.~ ~- Erre, fájdalom, nem válaszolhatok, mert a színpadon
230 12|             pogánykori kultuszt űzzön. Nem hiszem, hogy a régi pogányok
231 12|                önmagát imádja. Magának nem ez a véleménye róla?~ ~Masa
232 12|                korabeli vénasszony már nem követhet el olyan gyerekességeket,
233 12|        színpadra szólították. De Saáry nem követte barátnőjét, hanem
234 13|              vannak. A mosóné-pletykák nem fognak rávenni arra, hogy
235 13|                 Igaz ez?~ ~- Igaz.~ ~- Nem gondolod, hogy már maga
236 13|       interpellációd most egyáltalában nem aktuális s hogy holnap minden
237 13|         tartózkodnod kell. Ez a kérdés nem tartozik azok közé, melyekben
238 13|               birodalmát. Masa azonban nem borult a nyakába, mint ahogy
239 13|              pedig - akár akarja, akár nem, - sietve leutazik a Quarneróra...~ ~
240 13|                  Kedves fiam, maga még nem nőtt ki a gyerekcipőiből,
241 13|          legnagyobb erények egyike?... Nem tudja, hogy a tanító bácsik
242 13|         energikusan toppantott.~ ~- Ha nem akarja, hogy örökre levegyem
243 13|              becsomagol s addig vissza nem tér Budapestre, amíg legalább
244 13|                legalább öt kilóval meg nem hízik... Nagyokat fog sétálni
245 14|            igazán nyugodt vagyok, hogy nem esik semmi baja. Egy édes,
246 14|           Fiuméba. Közön­séges kupéban nem utazhatik, mert akkor a
247 14|             akkor a szemét reggelig le nem hunyja. Várjon csak, majd
248 14|                 miután látta, hogy itt nem igen veszik hasznát, sietve
249 14|               napsugár csak ragyog, de nem melegít, s mi sem könnyebb
250 14|              befőttkészítés dolgában s nem egy értékes tudnivalót sajátított
251 14|                       Édes barátom, én nem a vizsgái iránt érdeklődöm,
252 14|           cinikusan a fiatalember.~ ~- Nem, a külseje csakugyan nem
253 14|               Nem, a külseje csakugyan nem olyan. - mondta komoly arccal
254 14|           csalódnám, ha maga e percben nem egy drága kis terem­tésre
255 14|                választanak el magától. Nem igaz? Meri a szemembe mondani,
256 14|               a szemembe mondani, hogy nem találtam el az igazságot?~ ~
257 14|            asszonyom, én e pillanatban nem egy drága kis teremtésre
258 14|          nyújtsak be a törvényszékhez. Nem a szerelmi búbánat gyötör
259 14|          idegen országban...~ ~Mariska nem firtatta tovább a barátja
260 14|            magával hozott. Három napig nem hozta szóba a titokzatos
261 14|  be­kopogtatott a Saáry szobájába.~ ~- Nem alszik? - kérdezte jókedvüen.~ ~-
262 14|               sütötte le a szemét.~ ~- Nem érti, csakugyan nincs annyi
263 14|              hazugságomért?...~ ~Saáry nem válaszolt a kérdésre, hanem
264 14|                maga, ezt már csakugyan nem hittem volna... , ,
265 14|                 hogy az előbb is agyon nem szorított... Most szépen
266 15|            hajót ostromló hullámokra): Nem úgy érzi magát, mintha valahol
267 15|                attól félek, hogy magát nem a köd és a tenger lelkesíti
268 15|                 és vallja be őszintén: nem gondol most százszor szívesebben
269 15|           fölött repkednek...~ ~Saáry: Nem értem...~ ~Mariska: De én
270 15|              legendákról, mert az esze nem a vízen és a felhőkön jár,
271 15|              ismerném...~ ~Saáry: Maga nem hisz abban, hogy az ember
272 15|                tartom rossz fiúnak? De nem, most már nem is akarom,
273 15|               fiúnak? De nem, most már nem is akarom, hogy válaszoljon,
274 15|            ideje volt! Mondhatom, hogy nem születtem tengerésznek.~ ~
275 15|     tizennégy­órás utazás egyáltalában nem látszik meg rajta.~ ~Masa (
276 15|          rögtön ki­ugrottam az ágyból. Nem hallottál soha a lélektani
277 15|                benne, arról egyáltalán nem bírna számot adni magának.
278 15|               hálókocsiban egész éjjel nem tudtam lehunyni a szememet.
279 16|    horgasztották le a fejüket.~ ~- Hát nem látja, hát nem olvassa le
280 16|                     Hát nem látja, hát nem olvassa le az arcunkról,
281 16|              ketten a végét járjuk? Se nem eszünk, se nem alszunk,
282 16|              járjuk? Se nem eszünk, se nem alszunk, s a lélek már hónapok
283 16|       elkeseredésünkben - egyáltalában nem fekszünk le hajnal előtt.~ ~
284 16|             barátjához.~ ~- Édes fiam, nem gondolja, hogy őrültség,
285 16|            fiatal politikus  darabig nem vette észre a Mariska belépését,
286 16|                  Kételkedik benne?~ ~- Nem kételkedem és éppen ez az
287 16|               foglalt.~ ~- Egész éjjel nem hunytam be a szememet, -
288 16|       nagymamám, ne kacagjon ki, de én nem tudok többé élni Masa nélkül...
289 16|              maga nagy csacsi?~ ~- Hát nem látta, hogy Masa egész éjjel
290 16|              egyetlen  szava, de ezt nem is csodálom, hiszen nem
291 16|                nem is csodálom, hiszen nem vagyok oly önhitt, hogy
292 16|           akárhogy is van, a huszártól nem kell tartania, mert ez a
293 17|            vallomás.~ ~Az istenke - ha nem is szó szerint - de meghallgatta
294 17|             penzió előcsarnokában.~ ~- Nem tudja, hogy ki találta föl
295 17|                   Baj, baj, mert akkor nem tudom, kinek kívánjam azt
296 17|              akár tetszik nekünk, akár nem, még a mai nap folyamán
297 17|             akik remélhetőleg  ideig nem fogják megzavarni a cirkulusait
298 17|                  Az asszonyok, drágám, nem rébuszokat akarnak megfejteni
299 17|        rébuszokat akarnak megfejteni s nem Sherlock Holmes-féle szimptomákból
300 17|           megtébolyítottak kissé... Mi nem a Lehár vagy a Fall Leó
301 17|                elnevette magát.~ ~- Ez nem olyan könnyü, ugy-e, mint
302 17|              előtt bevallja... Mondja, nem szégyenli magát, hogy ennyire
303 17|            kétségbeesve válaszolt:~ ~- Nem az a baj, kis anyám, hogy
304 17|                ilyen édes kis tündérek nem arra születtek, hogy a magamfajta,
305 17|               asszonyokat a  istenke nem egyszerü és filiszter feleségeknek
306 17|                lopva körülnézett, hogy nem közeledik-e valaki? - keztyűs
307 17|              Mariska felé.~ ~- Drágám, nem gondolod, hogy kissé gyanúsan
308 17|           fejfájást fogok szimulálni s nem jövök le a vacsorához, hogy
309 17|              hogy rám ebben az életben nem számíthat többé... Gondoljon
310 17|    excellenciáját... Ha a minisztertől nem félt, akkor nincs mit remegnie
311 17|          alábbi jelenet is bizonyítja, nem vesztek kárba.~ ~Saáry,
312 17|               fiatal urat, de Masa ezt nem veszi tudomásul, hanem fáradhatatlan
313 17|               rágyujtott).~ ~Masa: Igy nem kezdődhetik egyéb, mint
314 17|               kérdezni tőlem, amire én nem akarok feleletet adni...
315 17|            félre, amit mondok, mert ez nem annyit jelent, mintha a
316 17|               pajtását látja bennem... Nem elégíti ki, nem teszi büszkévé,
317 17|              bennem... Nem elégíti ki, nem teszi büszkévé, hogy ezt
318 17|                  Azt akartam kérdezni, nem volna-e kedve holnap egy
319 17|                  Masa (boldogan): Hogy nem volna-e kedvem? Akár Bombayba
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License