Rész

 1  2|            akik az utcán csillogó szemmel kacérkodnak vele.~ ~- És
 2  5|       Saáry, aki eddig tágranyilt szemmel hallgatott.~ ~A huszár komolyan
 3  7|           képviselő urak kimeredt szemmel könyököltek padjaikra, a
 4  7|     mindenható vezére, tágranyilt szemmel jött föl hozzá a hegy­csúcsra
 5  7|        lesiető asszonyok csillogó szemmel mutogattak rá, az egyetemi
 6 10|        kerültem, melyeket behunyt szemmel és dobogó szívvel járunk
 7 11|        aki egy pillanatig ragyogó szemmel, mulatságos grimászt vágva,
 8 13|           akkor mindennap ragyogó szemmel tudakozódott volna az öreg
 9 14|         Mariska meghatva, könnyes szemmel nézett a tenger köd­be­vesző
10 15|      sápadt Mariskát, aki behunyt szemmel dől hátra a szalon plüsskanapéján,
11 16| pletykákkal mulattatta a csillogó szemmel figyelő asszonyokat. Minthogy
12 16|       reám, a savanyú fickóra, jó szemmel nézzen?~ ~Mariska komolyan