Rész

 1  3|          a meredek utcákat, húsz magához hasonló, szegény kis emberi
 2  3|       szivarra, aztán jólelküleg magához ölelte Saáry Gézát.~ ~-
 3  4| fölsegítették, s csak akkor tért magához, mikor Masa pajkosan így
 4  5|   tébolyodott vagy? - szólt most magához Saáry képviselő úr gúnyosan.
 5  9|     impertinensül őszinte vagyok magához? Mondhatom, csunya dolog
 6 10|         előtte, s csak arra tért magához, hogy egy incsel­kedő hang
 7 10|     aktív huszártiszteket tartja magához méltó, emberi lényeknek...
 8 11|      fájdalmas szeretettel, mint magához... Gondolja, hogy ez elég
 9 11|      magának, bizalmasabb vagyok magához, mint az édesanyám­hoz és
10 14|          eszeveszett mozdulattal magához ölelte a barát­nő­jét s
11 16|          Masa azonban lelkesedve magához ölelte a barátnőjét.~ ~-