Rész

  1  1|               vendéglő különszobájában. Egy sarokban tipikus pesti reklámügyvédek
  2  1|         napirendre az események fölött, egy sereg ujságíró, aki szineket
  3  1|            lépték át az üveges ajtókat. Egy fehérfejü aggastyán, aki
  4  1|               neki, s mintha szívverése egy pillanatra elállana, - nem
  5  1|              édes és szelid szomorusága egy fiatal lányéra emlékeztetett,
  6  1|           láza­dókra is...~ ~A folyosón egy pillanatra tolongás támadt:
  7  1|            méltóságának szólt, s csupán egy hajszál hiányzott, hogy
  8  1|                  A miniszterelnök, mint egy politikai Svengali, végig­hordozta
  9  1|                 emberrel, akinek vállán egy egész ország gondja nyugszik.~ ~-
 10  1|               hirdetéseit kifüggesztik, egy zömök, szőke­bajuszos fiatalember
 11  1|           tekintet, hogy a kegyelmes úr egy másodpercig rajta felejtette
 12  1|              közélet terén szerepeljen. Egy szegény esztergályos fia
 13  1|          szegény esztergályos fia volt, egy vidéki jogakadémián töltött
 14  1|                  de a vidéki ügyvéd még egy pillanatig künn maradt a
 15  2|                 mosogatta az edényeket, egy borzas, gallértalan fiatalember
 16  2|                mondta az egyik, aki épp egy kékszalagos tányért törülgetett, -
 17  2|          Eötvös-utcai lakásnak, melynek egy szobáját az ujdonsült képviselő
 18  2|              himzett pamutdinnyét, mely egy lombfürésszel készített
 19  2|            fenkölt jellemre mutat, hogy egy országgyűlési képviselő
 20  2|               legalább ismertem egyszer egy képviselőt, aki minden reggel
 21  2|               Josephine, aki még mindig egy nyolcéves kisleány lelkét
 22  2|                se vétett, s akiktől nem egy kalandor szökött meg a házbérrel
 23  2|                idején szomszédnőjükkel, egy varrógépügynök feleségével
 24  2|               vele...~ ~- Fogadok veled egy nagy üveg baracklekvárba,
 25  2|                hogy ravaszul beleláttak egy embertársuk veséjébe...
 26  3|             Saáry... Saáry... várj csak egy percig! Nem annak a sárbogárdi
 27  3|                   Saáry... megállj csak egy percig... Nem annak a sárbogárdi
 28  3|             vagyok. A Davidicumban - ez egy vidéki árvaház - éltem tizenhétéves
 29  3|                lény között, akik csupán egy bőkezü halott jóvoltából
 30  3|                 a mindennapi kenyérhez. Egy öreg, istenfélő kanonok
 31  3|        számozott szalvétákkal, melyeket egy egész hónapon át használtak,
 32  3|              áldást elmondta. E percben egy idegen ember szemével látta
 33  3|                hogy inasnak fogják adni egy jóravaló iparoshoz.~ ~-
 34  3|              még sohase járt izgatottan egy fiatal leány ablaka alatt...
 35  3|                a vállára ütött valaki s egy hosszuszakállas úriember
 36  3|                ebben a züllött kabátban egy előkelő vendéglőbe!~ ~-
 37  3|           vendéglőbe!~ ~- Édes barátom, egy országgyűlési képviselő
 38  3|         megvigasztalja...~ ~Füttyentett egy arrafelé cserkésző egylovasnak,
 39  3|        szakállas ember előbb rágyújtott egy szivarra, aztán jólelküleg
 40  3|                 két gyönyörü asszony és egy kékatillás huszárönkéntes
 41  4|             hamarosan intézkedett, hogy egy új asztalt toljanak a régi
 42  4|               az étterem major domusa - egy elegáns és bágyadt melankóliával
 43  4|              minden előételt mellőzve - egy angol rostbeefben megállapodjék.
 44  4|             sohase érkezzék meg, s hogy egy könyörületes szellem észrevétlenül
 45  4|          művészetére, hogy sohase akadt egy jóságos lélek, aki az evés
 46  4|                 hogy az esti étkezéstől egy darabig tartózkodnia kell;
 47  4|              sohase próbálkoztam meg... Egy cigarettát elszívtam valamikor
 48  4|              óvakodom...~ ~Nyitray, aki egy hatalmas szivarrúdra gyújtott,
 49  4|           fölnyitotta a réticule-jét, s egy pompás arany­tárcát vett
 50  4|                halk keringőket játszott egy sötétzöld pálmagrupp mögött,
 51  4|        jégtartókból kivöröslött: mindez egy új, idegen, titokzatos tündérvilág
 52  4|              esztendeig fog várni, amíg egy újabb cigarettával megpróbálkozik?~ ~
 53  4|                  mert az asztalhoz most egy idegen úr közelített: kövér,
 54  4|          operett-keringőt s rázendített egy érzelmes magyar nótára.
 55  4|            szigoruan ráparancsolt, hogy egy héten belül okvet­lenül
 56  4|              volna, sohase lesz joga... Egy pillanatig kétségbeesve
 57  4|                 kedve támad ahhoz, hogy egy jó cigarettát elszívjon,
 58  4|                úgy mutatkozott be, hogy egy betűt se értettem a nevéből.~ ~-
 59  5|              protekciókat kért tőle, de egy éjjel hirtelen megúnta a
 60  5|                hogyan? - egyszerre csak egy fiatal asszony jutott az
 61  5|             árbócai körül keringenek és egy még náluk is fehérebb, nevetőszemü,
 62  5|          maguknak... És ekkor egyszerre egy furcsa látomás jelent meg
 63  5|         titkokat susogva hajol közelébb egy öntelt férfiarc: az uráé...~ ~-
 64  5|             nevetségesnek találta, hogy egy idegen asszonnyal foglalkozik,
 65  5|        legfestőibb gleccserért se. Masa egy felületes lény, aki cseppet
 66  5|                 hogy merről fuj a szél, egy merész kanyarodással hirtelen
 67  5|                  úgy ülte a lovat, mint egy délamerikai cowboy, s úgy
 68  5|                 a gazdál­kodáshoz, mint egy pusztai ispán felesége.~ ~-
 69  5|            előidézte volna. De Laczházy egy percig se vette komolyan
 70  5|           megölné azt, aki Masának csak egy rossz percet is okozna,
 71  6|       kerületébe - annyi bizonyos, hogy egy februári reggel váratlan
 72  6|              van. Három héttel ezelőtt, egy esős napon, kicibáltak pusztai
 73  6|             kérdezte Saáry, mikor végre egy pillanatra szóhoz juthatott.~ ~
 74  6|              kifejezést öltött.~ ~- Még egy ujság van! - mondta ravaszkodva.~ ~-
 75  6|                 kalimpálni kezdett.~ ~- Egy fiatal és szeretetreméltó
 76  6|                  hogy kiről beszélek?~ ~Egy pillanatig várakozó arccal
 77  6|                lázba hozta, de Laczházy egy fenséges mozdulattal elhallgattatta
 78  6|                 valami nagy dolog, hogy egy férjes asszonyt leánynak
 79  6|                 és gyerekesebb, semhogy egy komoly férfi az anyakönyvvezetőhöz
 80  6|        szenzációs, nagyságos asszony... Egy vidéki néptanító ügyében
 81  6|        használni az alkalmat arra, hogy egy bájos asszonyt meghódítson...
 82  6|          azonban úgy érezte, hogy élete egy nagy fordulópontja előtt
 83  7|             unalmas interpelláció alatt egy cigarettát elszívhassanak,
 84  7|             ügyében. Mit lehetett várni egy ily tárgyu fölszólalástól?
 85  7|            letelepedett a szónok mellé, egy jobb sorsra érde­mes gyorsíró
 86  7|             hogy az ismeretlen tósztozó egy vakmerő rohammal egyszerre
 87  7|             megokolás nélkül áthelyezte egy sivár felföldi községbe.
 88  7|            azoktól, akiket szeretett, s egy rideg, barátságtalan szigetre
 89  7|                  És mindezt azért, mert egy pillanatig elfelejtette,
 90  7|                 a pártklubból ismertek; egy gigász öklével vágott szét
 91  7|                 a megtisz­te­lést, hogy egy rögtönzött diadalmi lakomán
 92  7|              nap örömére? - mondta neki egy milliomos földbirtokos,
 93  7|                 Mindebből természetesen egy szó se volt igaz, mint ahogy
 94  7|           szánalmas dadogás volt, de te egy csapásra meghódítottad a
 95  7|             sovány, sápadt fiucska, aki egy petroleumlámpa mellett a
 96  7|        odanyujtotta a fiatalembernek, s egy biztató mosoly után eltünt
 97  7|              Mégis csak borzasztó, amit egy szegény, elvált férjnek
 98  8|                                         Egy csésze fekete kávé.~ ~A
 99  8|              körül az előszobában, ahol egy mosolygó, feketebóbitás
100  8|         acél­metszetek között, melyeket egy ezüstveretü ampolna tejfehér
101  8|         tejfehér világosságában úsztak, egy pilla­natig úgy érezte magát,
102  8|      elfogultságában, semmit se látott, egy teremtett lelket se talált.
103  8|          szobában s a következő percben egy himzett kötényes, kipirult
104  8|               fölhúzta az orrocskáját s egy pásztorjelenetet ábrázoló
105  8|        hónaposszobák lealázó prózáját s egy eldugott, virágos ösvényre
106  8|           gyűrődésén még ott látszottak egy karcsu asszonyi test körvonalai...
107  8|          exotikus édességek csillogtak, egy sötét tölgyfaszekrényben
108  8|                 majd nevetve rágyujtott egy cigarettára.~ ~- Egyszer
109  8|                 szoknyája alól... Aztán egy mozdulattal megigazította
110  8|            perszónával van dolga, hanem egy érett nővel, akit az élet
111  8|                és derogál magának, hogy egy magamfajta, csitri teremtést
112  8|          francia baba, melyet valamikor egy játékkereskedés kirakatában
113  8|    játékkereskedés kirakatában látott s egy pillanatig úgy tetszett
114  8|         Megengedi, hogy én is vethessek egy pillantást a lelkébe? Lesz
115  8|          Pólyásbaba koromban naphosszat egy kuckóban sirdogáltam, anélkül,
116  8|                vetett volna rám. Később egy fűtetlen szobában, rossz
117  8|                 egyetlen jó barátom se, egy öreg, hetvenhatéves papot
118  8|                 nő, aki rám mosolygott, egy kanonok fogatlan gazdasszonya
119  8|        szavaltam az istenadta népnek, s egy este álmélkodva csíptem
120  8|                vonultak az ablakom alá, egy malacbanda a Rákóczi-indulót
121  8|             Rákóczi-indulót játszotta s egy atillás öreg úr messzecsengő
122  8|            vagyok, aki úgy beszél, mint egy műveltebb pénz­ügy­őri szemlész...
123  8|        anyáskodó nagyképüsége egyesült, egy picurkát elérzékenyülve,
124  8|                picurkát elérzékenyülve, egy picurkát csúfolkodva, így
125  9|           Laczházyt a képviselőházban - egy délelőtt átlátogatott Saáry­hoz
126  9|            estét is tölteni fogom. Vagy egy pesti kávéházban, vagy a
127  9|                    Hozzon tehát magával egy becsületes smokingot (de
128  9| vá­lasztókerületében csináltassa, hanem egy pesti szabónál) s tegyen
129  9|          engedelmesen mértéket vétetett egy új smokingra, - ötödikén
130  9|       véletlenül puskát adnak a kezébe, egy sötét estén megérkezett
131  9|            vidéki állomásra. A perronon egy bundába öltözött, ijesztő
132  9|                 az üdvözlő-beszédről, s egy hatalmas bundába burkolózva
133  9|              gyermekes félelemmel, mely egy pillantás alatt összes anarkista-elveit
134  9|          vendégét a szobájába, ahol már egy nyájas tekintetü, fiatal
135  9|          mosdóasztal körül. Saáry utóbb egy fejedelmi moz­dulattal elbocsátotta
136  9|               asztalosok remekein, akik egy gőgös despota szolgálatának
137  9|                körülötte a levegőben, s egy bársonyruhás, himzettgalléros
138  9|              előtt álló karosszékben, s egy pillanatig úgy érezte, hogy
139  9|             fölött. A fényes üveglapról egy idegen úr tekintett rá,
140  9|            lefelé haladt a lépcsőkön, s egy kékfrakkos komornyikkal
141 10|                ajtaja föltárult előtte, egy pillanatig állva maradt
142 10|               úgy tetszett neki, mintha egy álom fantasztikus színei
143 10|                billikomokat... Lelkében egy szempillantás alatt átvillámlott
144 10|                anakronizmus, hogy Saáry egy percig ámulva állt meg az
145 10|              meg az ebédlő küszöbén, de egy jókedvü hang hirtelen fölriasztotta
146 10|                vidáman a házigazda, aki egy csapat színes csipkefelhő
147 10|                rá látható kedvteléssel, egy elegáns, ezüsthaju pap pedig,
148 10|     valamennyien ellenzékiek vagyunk.~ ~Egy öreg úr, akit Laczházy castellanusnak
149 10|            parkettjét, s a képviselőnek egy pillanatra úgy tetszeti,
150 10|         pillanatra úgy tetszeti, mintha egy mesebeli, királyi kastélyba
151 10|                 arra tért magához, hogy egy incsel­kedő hang ezüstös
152 10|                barátnőjét látta, mintha egy éjszaka alatt csodálatos
153 10|         Montenegróban fekszik?~ ~- Nem, egy pillanatig az a csalódás
154 10|          legnagyobb áldozatot: lemondok egy félórára a bosztonról és
155 10|               Több zegzúgos folyosón át egy zárt, loggiaszerü erkélyre
156 10|             vezette a képviselőt, a vár egy bástyaszerü kiszögellésére,
157 10|               ragyogtak, valahol messze egy befagyott malomkerék silhouetteje
158 10|            misztikus birodalmában, akár egy karácsonyi gyermekmese,
159 11|           szerint, valaha benne töltött egy éjszakát, mint Laczházy
160 11|             mutattak arra, hogy álmukat egy fényüző reggeli kedvéért
161 11|              nyalánkságokat, rágyújtott egy óriási cigarettára, jó ideig
162 11|         teremtés Masa asszony volt, aki egy pillanatig ragyogó szemmel,
163 11|            ebédlő, küszöbén... Jókedvét egy különös látvány okozta:
164 11|                arról, hogy álmai fölött egy édes kis női lény virraszt...~ ~
165 11|               mialatt két fürt szőlőt s egy liliputi sandwichet elfogyaszt,
166 11|                  Oly édesen aludt, mint egy pólyásbaba a dadája ölében!~ ~
167 11|                 gúnyolódást): Csakugyan egy érdekes problémán törtem
168 11|              hogy maga az első nő, akit egy pillanatig se tekin­tet­tem
169 11|                óta ismerem magát s hogy egy régi, álomszerü időben,
170 11|           kézenfogva játszottam magával egy gyönyörü kert közepén, melyet
171 11|           udvarlásban járatlanabb, mint egy ötödik gimnázista, az asszonyok
172 11|                 öreg papok neveltek föl egy rideg árvaházban, s azóta
173 11|              feleségül men­tem hozzá... Egy nap - ez a nap minden leány
174 11|      vállalkozik arra a hőstettre, hogy egy egész vármegye pletyka-zsúrjainak
175 11|        gyereknek szüksége van rám és én egy sereg gonosznyelvü asszony
176 11|                hagynám el, mert maga is egy éretlen, nagy gyerek, aki
177 11|               meg a reggeliző-szobában. Egy inas jelenti, hogy a szánkók
178 12|            ember, aki maga is elvállalt egy huszszavas szerepet, noha
179 12|           megelőző nap délutánján Saáry egy új, ismerősnek tetsző vendéget
180 12|             mikor Saáry képviselő végre egy méla akkorddal búcsút vett
181 12|             szerepével foglalkozhassék, egy pillanatra visszatartotta
182 12|                 és fecsegő műbohém, aki egy egész hosszú életet végigléháskodik!
183 13|              nevét a nyilvánosság előtt egy csapásra népszerűvé tette.
184 13|             címmel: A purifikáló Saáry. Egy ujság kijelentette, hogy
185 13|          honfibútól megkopaszodott feje egy pillanatig láthatóvá lett
186 13|                 hogy pár pillanat mulva egy eleven miniszter színe előtt
187 13|           mögött. Mi keresni valója van egy ellenzéki kép­viselőnek
188 13|               patikák irományai, melyek egy éjszaka alatt súlyos ezresbankókká
189 13|                 legelső, aki a bálványt egy téli estén le akarta dönteni
190 13|            kényszerítették Saáryt, hogy egy udvarias, de rövid levél
191 13|                az igazmondás mártirja - egy lap így nevezte Saáry Gézát -
192 13| ibolya­bokré­­tákat küldözgetett neki s egy konflissal elhajtatott a
193 13|                 le fog ülni és megiszik egy csésze forró teát, reggel
194 13|       politikust... Látszik, hogy nincs egy jó asszony az oldala mellett,
195 13|              erkölcsbiróként lépjen föl egy oly országban, ahol az erkölcsbirák
196 13|        gyakorlati esze lett volna, mint egy tizenöt éves bakfisnak,
197 13|              Magának égető szüksége van egy jó kis nőre, akinek a kisujjában
198 13|       hatfogásos lakomákat eszik végig, egy kicsikét minden este becsíp
199 14|               hogy nem esik semmi baja. Egy édes, drága asszony fog
200 14|                  kibérelt Saáry számára egy véletlenül üresen maradt
201 14|               könnyebb annál, mint hogy egy kiadós influenzát szerezzen
202 14|                 letörölte a könnyeit és egy hirtelen fordulattal áttért
203 14|           befőttkészítés dolgában s nem egy értékes tudnivalót sajátított
204 14|        csalódnám, ha maga e percben nem egy drága kis terem­tésre gondolna,
205 14|         asszonyom, én e pillanatban nem egy drága kis teremtésre gondolok,
206 14|         lelkiismeretlenül lebzselek itt egy idegen országban...~ ~Mariska
207 14|               barátja szívügyeit, hanem egy kissé sértődött arccal merült
208 14|    levelezőlapot...~ ~- Akkor jőjjön ki egy percre, mert mutatni akarok
209 14|                 folyosóra, ahol Mariska egy telegrammal a kezében várako­zott
210 14|                 Abbáziába érkezik, mert egy pillanatig se bírna Budapesten
211 14|             válaszolt a kérdésre, hanem egy eszeveszett mozdulattal
212 14|        elhárí­totta a rohamot, óvatosan egy sarokba vonult a telegrammjával,
213 15|              stilustalan. A parkban még egy lélek se jár, a boltok zárva
214 15|               boltok zárva vannak, csak egy elkeseredett villamos robog
215 15|           mögött, s az egész kép inkább egy unalomba süppedt vidéki
216 15|              süppedt vidéki város, mint egy klimatikus üdülőhely benyo­mását
217 15|               kelti.~ ~A molón, melyhez egy didergő, viharverte gőzös
218 15|         hem­zseg: két álmos háziszolga, egy köhögős öreg úr a leányával,
219 15|         eltünnek a ködben s a Karsztból egy árva sziklafal se látszik.~ ~
220 15|               leselkedő delfinek raját. Egy norvég legenda jut az eszembe,
221 15|             ember barátságot is érezhet egy asszony iránt?~ ~Mariska:
222 15|             Saáry: Sohasem bántanám meg egy tiszteletlen gondolattal
223 15|                   Nagynehezen kerítenek egy zárt kocsit, mely a végkép
224 15|         táviratod után azt hittem, hogy egy szegény haldoklót fogok
225 15|                 míg az idejövetel közel egy óráig tartott, most öt-hat
226 16|                 féltékeny Saáry.~ ~Este egy olasz művésztársaság rendezett
227 16|                aszta­lá­hoz. A társaság egy rózsásarcú öreg úrból s
228 16|                 fiatal asszonyt.~ ~Masa egy tréfás mozdulattal elhárította
229 16|               nehogy a lacházi kastélyt egy pillanatra is unalmasnak
230 16|             Abbáziát választottuk, mert egy titokzatos sejtelem megsúgta
231 16|                 nyulánk oroszlánkölyket egy gyöngéd pillantással végigsímogatta.~ ~
232 16|            inkább, hogy meg akarok enni egy fél kiló aszpirint, - válaszolta
233 16|           azokat a kuplékat, amelyekkel egy bécsi színész az Arany Sirály-on
234 16|                 az ebédlőben megjelent, egy mozdulatlan emberi szobrot
235 16|                helyéből.~ ~- Maga talán egy élőkép-előadásból tart főpróbát? -
236 16|                 de figyelmeztetem, hogy egy pásztorbotra is szüksége
237 16|                és éppen ez az oka, hogy egy nagy, igen nagy szívességet
238 16|                elhitetem magammal, hogy egy tipegő nagymama áll előttem,
239 16|            őszintén: képesnek hisz maga egy szép asszonyt arra, hogy
240 16|                 Gondolom, fiam.~ ~Saáry egy darabig tünődve nézett maga
241 16|             hogy Szentkúthy György urat egy indiai utazásra magával
242 17|              Még javában aludtam, mikor egy sürgős távirattal kopogtattak
243 17|             fiam, ha találkozik valahol egy tízéves gimnázistával, hát
244 17|             akarják megállapítani, hogy egy becsületes fiút megtébolyítottak
245 17|            ember valahogy az igazat, de egy huszonkétesztendős, kékszemű
246 17|            gondolatra, hogy az érzéseit egy kicsike asszony előtt bevallja...
247 17|              csakugyan olyan volt, mint egy tizenötesztendős diák -
248 17|       impertinenciának tartja azt, hogy egy asszonynak a szerelméről
249 17|                érettségi vizsgát s hogy egy hajszál híjján megbuktatta
250 17|                akkor nincs mit remegnie egy csitri kis asszony előtt
251 17|        cipőcskéje, sőt a selyemharisnya egy tenyérnyi darabkája is.
252 17|                 kezdődhetik egyéb, mint egy szerelmi vallomás, - ez
253 17|           vagyok s nekem is hizeleg, ha egy ilyen híres ember a szimpátiájával
254 17|                nem volna-e kedve holnap egy castelmuschioi kiránduláshoz?~ ~