Rész

  1  1|                     még magánál a játékosnál is jobban átjár... Mindenki
  2  1|                      az időkre, amikor maguk is zöld ujoncokként lépték
  3  1|                     most - har­minc év mulva is - ott lebegett attasékorabeli
  4  1|                férfiának (lovasképe még most is ott függött a vidéki nagymamák
  5  1|                       de a kor, fájdalom, őt is megrokkantotta: néha behunyta
  6  1|                    szere­tetreméltósága most is a régi volt, s szemével,
  7  1|                      emlékeztetett, még most is magába bolondította mindazokat,
  8  1|                  erővel hat még a láza­dókra is...~ ~A folyosón egy pillanatra
  9  1|                  nagy szuggesztív ereje őket is teljesen hatalmába kerítette
 10  1|           poli­ti­káról itt egyáltalában nem is esett szó; mindenki udvarias
 11  1|                  előtt lejátszódott, s maguk is önkéntelenül meghajtották
 12  1|                    titkos célokat, melyek őt is, mint a többieket, odavonzották
 13  2|               forintért kibérli. Dél­után el is hozatta vászonbőröndjét
 14  2|                       szó sincs róla. Pesten is akad itt-ott néhány fiatal
 15  2|                     hogy a nép előtt éjszaka is mutatkozzanak.~ ~- És hol
 16  2|                 tette hozzá:~ ~- Különben mi is csak ritkán vagyunk itthon
 17  2|                    nem kapta, a másik szobát is kiadtuk, s magunk a konyhában
 18  2|                     mert mi a kézimunkánkból is fejedelmileg megélünk.~ ~-
 19  2|                  leveleket, akik az udvarnál is megfordulnak.~ ~- És ez
 20  2|                          Óh nem, a színpadon is látjuk, hiszen minden este
 21  2|                   fészekben? Nem, ezt mi nem is kívánjuk tőle, elég, ha
 22  2|                    rám tartozik, hát nincsen is hozzá semmi közöm...~ ~A
 23  2|              hajnalig olvasott?~ ~- Legalább is három óra volt, mire lefeküdt
 24  2|                   intett és ezt mondta: „Nem is csoda, hiszen Nagysádék
 25  2|                    legelőkelőbb társaságokba is bejutnak!”~ ~- Gondolod,
 26  2|                   semmi se lesz. De különben is nem kell szegénykének attól
 27  2|                Ugyancsak megállapították azt is, hogy bár jólelkü, de szá­raz
 28  2|                    albérlőtök bizony akár el is merülhetne az eszétől, ha
 29  2|                      hogy lesz még olyan idő is, mikor az összes piroskötéses
 30  3|                    ott sürögtek a kibukottak is, akik a pót­válasz­tásoktól
 31  3|                  udvar vette körül.~ ~- Hogy is hívnak? - kérdezte az ismeretlen
 32  3|                   helyzetben volt, hogy maga is meg tudta keresni a kenyerét.
 33  3|                      boltiszolgájával. Miért is vették volna tudomásul,
 34  3|                orrodat, kisöcsém? Talán most is a haza sorsán bánkódol?~ ~
 35  3|                      megélhetett volna abból is, hogy Magyarország címtárát
 36  3|           egyetlenegyszer látott, sőt azokat is jól ismerte, akik zajos
 37  3|                      vacsorálni. Mindjárt be is térek valami boltba, hogy
 38  3|                   képviselő még darócruhában is mutatkozhatik, mert a politikusnál
 39  3|               sóhajtva, de még ez a sóhajtás is inkább kedélyes volt, semmint
 40  3|                   Amint látod, még a mamának is bátran udvarolhatsz...~ ~
 41  3|                  patriárka büszkesége nagyon is megokoltnak látszott: erről
 42  3|                 csalódások szomoru iskoláját is végigjárta?...~ ~Nyitray
 43  4|          Chamberlainről elnevezett tojásétel is szerepel a mai est műsorán.~ ~-
 44  4|               szükséges élettani műveleteket is léha divatok szerint végezték;
 45  4|            Szivaroznod sem szabad? A nikotin is megárt az idegeidnek?~ ~
 46  4|                        mondta, - most már én is azt hiszem, hogy az életben
 47  4|                      Mindezt talán a jóbarát is megtehette volna; de a fiatal
 48  4|                 melyért most talán az életét is föláldozta volna, sohase
 49  4|                  mikor a pincérek már nagyon is átlátszó célzásokat kezdtek
 50  4|                 csodálkozol, hogy még mostan is jóbarátok? Hogy nem adják
 51  4|                     biztosítalak róla - most is jóbarátai egymásnak... Egyszerűen
 52  4|                    de egyébként a válás után is a régiek maradtak... A kis
 53  4|                     A kis unokám ügyeit most is a volt ura intézi, Masa
 54  4|                kezelné...~ ~- Hát a lakására is elmegy?~ ~- Miért ne? Kéthetenként
 55  5|                  keringenek és egy még náluk is fehérebb, nevetőszemü, pesti
 56  5|                     a világ legszebb vidékét is megunja. Ő a korzót, a pesti
 57  5|                     életében legelőször maga is rendelt néhány üveg francia
 58  5|                    elhallgatni akár hajnalig is, de mikor az ital föllelkesítette,
 59  5|               különben más csodálatos dolgok is kiderültek: Saáry másfél
 60  5|                   hiszed, akár nem, még most is épp úgy szeretik egymást,
 61  5|                Masának csak egy rossz percet is okozna, de a testvérem képtelen
 62  5|                 nagyon természetes, Laczházy is épp oly idegen a szemében,
 63  5|                     lenne a testvérem, magam is beleszeretnék, hiszen édesebb
 64  5|                     több volt már hat óránál is, mikor a két fiatalember
 65  6|              amennyiben a tisztelt nép engem is megbizott, hogy ötödfél
 66  6|                       legalább tegnap négyen is akadtak, akik ki akarták
 67  6|                  azóta - tegnap estéig - nem is engedtek vissza többé. Ez
 68  6|                      folytatta:~ ~- Különben is szent kötelességünk, hogy
 69  6|               hazáért a legnagyobb áldozatot is meghozzuk!... Én a hazámért
 70  6|               mindenre kész vagyok, még arra is, hogy a kormányt támogassam...~ ~
 71  6|                    ugyanezt az alkalmat arra is föl akarja használni, hogy
 72  6|                  milliomosok közt vagy tizen is akadtak, akik mindenáron
 73  6|                       Mariska beszélj már te is, mert ezek még azt találják
 74  6|                      az én kedvemért, mert ő is belátja, hogy meg kell előttem
 75  7|                minisz­tereknél. Az ujságírók is ott hagyták üléseiket, mert
 76  7|                   dicsőségére. Mindeddig nem is volt ellene panasz, a tanfelügyelő
 77  7|                    hogy csak egyetlen hazafi is kisebb étvággyal kanalazná
 78  7|                  ki­vételesen - még csak nem is az anyagi szempont gátolta
 79  7|         meggyő­ződ­hetik - még az intrikusok is elismerik, hogy szépen beszélt,
 80  7|                    mivel, fájdalom, idegenek is vannak jelen - nem mondhatom
 81  8|                      Saárynak most már ahhoz is joga volt, hogy a király
 82  8|      tölgyfa-ebédlőjét még képviselő korában is mesebeli fényüzésnek tartotta,
 83  8|                      a hangját, a bátorságát is maga mögött hagyta és míg
 84  8|                     ehhez szükséges, hogy én is úgy ismer­jem magát, mint
 85  8|                minden zseniális ember... Azt is tudom, hogy tíz év előtt
 86  8|                   elég... Megengedi, hogy én is vethessek egy pillantást
 87  8|                  gallérokat visel, hanem azt is, hogy nem ellensége az asszonyos
 88  8|                beszél, akkor mindjárt vissza is vonom azt az ajánlatot,
 89  8|                      mert, azt hiszem, ennyi is elég hozzá. Pólyásbaba koromban
 90  8|             sirdogáltam, anélkül, hogy bárki is ügyet vetett volna rám.
 91  8|               egy-egy fényes tízkrajcárossal is megörvendeztetett. Az első
 92  8|                      hogy poézis és melegség is van a világon...~ ~Szégyenlős
 93  9|             alkalmasint az utolsó téli estét is tölteni fogom. Vagy egy
 94  9|                 cigányok várakoznak rád, nem is szólva szegény barátodról,
 95  9|                    úgy rendelkezett, hogy te is részt fogsz venni a híres
 96  9|                   szakállember. - Legelőször is jegyezd meg magadnak fiacskám,
 97  9|                     számára, Masa pedig most is eljár édes­anyjával a volt
 98  9|            öltözködés codexénél, ezért külön is fölhívom szives figyelmét
 99  9|                    tegyen le, ha fájdalommal is, arról a gondolatról, hogy
100  9|                  megharagudnék, mert én most is csak a maga javát akarom:
101  9|                    magát én a durva darócban is rokon­szenvesnek találnám...
102  9|                    szórakozottságától még az is kitelik, hogy Sajó-Eörs
103  9|                       akkor ebben a viskóban is megélhet valahogy...~ ~A
104  9|        ablakmélyedésből, mely tágas szobának is beillett volna, festői ki­lá­tás
105 10|                    neki, hiszen ezután amúgy is penészes kenyéren fog élni,
106 10|                  olvastuk itt a perifériákon is, - mondta mélységes hódolattal. -
107 10|                    Nyugat-Európában köszönni is szoktak? - ismételte sértődött
108 10|                levest, ez, úgy hiszem, magát is visszavarázsolja a valóságos
109 10|                        A tündérek - ezt maga is beláthatja - nem élnek bouillonnal
110 10|                   édes barátom, jó asszonyok is vannak, s derék férfiakat
111 10|                    vannak, s derék férfiakat is annyit találhat itt, mint
112 10|                    táncot talán az életemnél is jobban szeretem, de azért
113 10|                    aki mellette állott, maga is elválhatatlan lenne a hófehér
114 11|               császár megfakult arcképe most is ott függ az ebédlő sötétbarna
115 11|              szobájában.~ ~Saáry már kétszer is megreggelizett, végigkóstolta
116 11|                      Saáry: Tulajdonképp nem is aludtam, csak mélyen elmerültem
117 11|                 politikusok már korán reggel is a haza sorsán töprengenek?
118 11|               játszanak az ujjukkal, olyanok is akadnak, akik hatvan kilométeres
119 11|                   volna. Nem tartja ezt maga is különösnek? Én sokszor úgy
120 11|                   hogy a legnagyobb titkomat is el tudnám mondani magának,
121 11|                    ennek az oka? Én akárhogy is töröm a fejemet, nem tudom
122 11|                   Saáry: A legnagyobb titkát is el tudná mondani nekem?~ ~
123 11|             megbocsátok nekik. Én a gyilkost is meg tudom érteni...~ ~Saáry:
124 11|                    szürke filiszter, már azt is különösnek találom, hogy
125 11|                   magukat. De ha ezt még meg is értem valahogy, az a szerep,
126 11|                  Vagy még most, a válás után is szerelem­mel gondol az urára?
127 11|              életében elérkezik egyszer - én is össze­találkoztam azzal
128 11|                    akkor francia babáimat én is boldog fájdalommal zártam
129 11|               mellesleg húszezer hold földet is a magáénak mondhat, s hogy
130 11|                   miért ragaszkodik még most is hozzá, miért tartja legjobb
131 11|                     se hagynám el, mert maga is egy éretlen, nagy gyerek,
132 12|                   postamester, aki külön­ben is megszaporított személyzettel
133 12|                      a kövér ember, aki maga is elvállalt egy huszszavas
134 12|                      már az iskola padjaiban is állandóan ellenséges viszonyban
135 12|            hangszálaikat, sőt a szépségüknek is megárt, ahogy Hufeland,
136 12|                     legalább - amint arcáról is láthatod - ezt hiszi. Önérzete
137 12|              asszonyokat, de az ujság­írókat is kivétel nélkül megbabonázta.
138 12|           csodálkozva Saáry képviselő. - Nem is gondolja, hogy kikről beszélek?
139 12|                      Ez különben természetes is, hiszen alig van asszony
140 12|                    hogy megmondjam a nevüket is... Tehát két aranyos, fehérhaju
141 12|                 mester, csak egyetlenegyszer is ott láttam volna a nénjei
142 12|                     beszélték róla, hogy nem is játszik szívesen a demokrata
143 12|                    negyvenéves kora ellenére is beleszerettem volna...~ ~-
144 12|                     a legjózanabb valóságnál is többre tartják. És e tudatban
145 13|                      de akit legjobb barátai is képesnek tartottak arra,
146 13|                    pénzért akár az édesapját is eladná, senkise követte
147 13|                   már maga ez a kijelentésed is illojális?~ ~- Amennyiben?~ ~-
148 13|               eltérni. Ezek közé tartozik az is, hogy a képviselők csak
149 13|                tartogasd, mikor abban pártod is gyönyörködni akar. Rendben
150 13|                      figyelmeztetésem dacára is beszélni akarsz? - kérdezte
151 13|                      meglehetősen arrogánsak is... A te példád legalább
152 13|                       sőt annak a pletykának is akadtak hivői, hogy a kiváló
153 13|                  szálltak érte. Maga a vezér is elkeseredve vett tudomást
154 13|                      haladhatott volna akkor is, ha csak gondolatban kritizálja
155 13|               különben már a kilencéves fiúk is tudják, csak maga ragaszkodik
156 13|                      legnagyobb bünte­tés­re is rászolgáltam... Fájdalom,
157 13|                    nőre, akinek a kisujjában is több a tapasztalása, mint
158 14|                     beállott változások után is, szinte beteges rajongással
159 14|                   Mariska - mi tagadás - meg is érdemelte, hogy kivételes
160 14|                 arról, hogy benne még ezután is a szeretnivaló asszonyt
161 14|                 készséggel vállalkozott arra is, hogy barátnői helyett ecetes
162 14|                 sohase látott tengert, végre is elszánta magát arra az áldozatra,
163 14|                  gondosan betakarózzék, maga is visszavonult a fülkéjébe.~ ~
164 14|               felöltőt hord, mintha legalább is julius vagy augusztus volna?...
165 14|                    barom­fiak tenyésztéséről is. Az őszinteség, mellyel
166 14|              ösztönözte a képviselőt, hogy ő is leplezetlenül kitárja lelkivilágát
167 14|                     a szép asszonyokra? Most is a politika a legfőbb gondja?
168 14|               szerelmes embert ezer lépésről is megismerem, s nagyon csalódnám,
169 14|                   aki a kétszáz váltóadósnál is jobban érdekli?... Az ilyen
170 14|                   csöpp híjja, hogy az előbb is agyon nem szorított... Most
171 15|                  szerelmes férfit ezer közül is föl ne ismerném...~ ~Saáry:
172 15|                     hogy az ember barátságot is érezhet egy asszony iránt?~ ~
173 15|             érzéseket még a legöregebb férfi is csak a tisztes és fehérhajú
174 15|                     a hetvenéves aggastyánok is aligha közelednének önzetlen
175 15|                      nekem már leánykoromban is az volt a legkedvesebb foglalkozásom,
176 15|                 fiúnak? De nem, most már nem is akarom, hogy válaszoljon,
177 15|            olajbarnára sült, mintha legalább is félévig harcolt volna az
178 16|                   aki a Masa jóvoltából maga is gyöngyvirágot tűzött a smokingja
179 16|                     már a második pápaszemét is az orrára biggyeszti, csak­hogy
180 16|                 legszebb! Ha csak sejtel­med is lenne róla, hogy milyen
181 16|                      kastélyt egy pillanatra is unalmasnak találjam...~ ~
182 16|                   volna Indiába vagy Japánba is, de mi habozás nélkül Abbáziát
183 16|                várakozik ránk...~ ~Később az is kiderült, hogy a két fiú
184 16|        figyelmeztetem, hogy egy pásztorbotra is szüksége lesz, ha pontos
185 16|                tehet­ségre...~ ~- Oh, nagyon is szüksége van rá, mert maga
186 16|                    jósága még a szépsé­génél is nagyobb, hát behunyom a
187 16|                        Eddig még magam előtt is letagadtam, hogy kamasz
188 16|                      éjjel, fájdalom, nagyon is tisztába jöttem az érzé­seimmel...
189 16|                   még a leghidegebb cinizmus is csődöt mond... Talán ez
190 16|                egyetlen jó szava, de ezt nem is csodálom, hiszen nem vagyok
191 16|           tekin­tetétől még a legédesebb tej is megsavanyodnék, legalább
192 16| kiállha­tatlanságával imponál... De akárhogy is van, a huszártól nem kell
193 17|              vallomás.~ ~Az istenke - ha nem is szó szerint - de meghallgatta
194 17|                     legvakmerőbb közbeszólót is éretlen gyerekké változtatja...
195 17|                   úgy hallom - a miniszterek is remegnek, mint a nyárfalevél...
196 17|               vallomásomat, mert még álomnak is hihetetlen, hogy ő valaha
197 17|                      elvégre a diszkréciónak is van határa és senkise kívánhatja
198 17|                       mint az alábbi jelenet is bizonyítja, nem vesztek
199 17|                      egy tenyérnyi darabkája is. Mindez némileg megtébolyítja
200 17|                      akkor a jó pajtásságunk is veszedelemben forog... Ne
201 17|               becsülése hidegen hagyna... Én is asszony vagyok s nekem is
202 17|                    is asszony vagyok s nekem is hizeleg, ha egy ilyen híres
203 17|                  Akár Bombayba vagy Laboréba is elmegyek magával, csak szóljon