Rész

1  1|        höm­pölygő Duna vize, a drága, süppedő, piros szőnyegeken,
2  1|      vonult át arcukon, mert a drága okirat, istennek hála, sértetlenül
3  8|       az én társaságommal... A drága nagyapám pont négyig várt
4 14|     esik semmi baja. Egy édes, drága asszony fog magával utazni,
5 14|      ha maga e percben nem egy drága kis terem­tésre gondolna,
6 14|       én e pillanatban nem egy drága kis teremtésre gondolok,
7 14| maradni abban a tudatban, hogy drága Mariskája idegen földön