Rész

  1  1|             akit a nagy sikerek láza még magánál a játékosnál is
  2  1|       teremszolgák sokasága, mely ma még kissé megzavarodva állott
  3  1|              feje fölött. Az izgalom még növekedett, mikor az igazságügyminiszter
  4  1|         karjukat, de szemük, melyben még ott égett a multheti diadal
  5  1|               Halálosan kimerült, de még mindig érdekes férfinak
  6  1|        férfinak látszott, aki fölött még most - har­minc év mulva
  7  1|        legszebb férfiának (lovasképe még most is ott függött a vidéki
  8  1|        fiatal lányéra emlékeztetett, még most is magába bolondította
  9  1|           mely csodálatos erővel hat még a láza­dókra is...~ ~A folyosón
 10  1|          kerítette volna. Az ujságok még tele voltak az erőszakos
 11  1|              ezeken a nyájas arcokon még nyoma sem volt a haragnak,
 12  1|              falusi korcsmák udvarán még pár nappal ezelőtt reszkető
 13  1|         megnyerő, jólszabott kabátot még sohase viselt, becsipett
 14  1|         viselt, becsipett állapotban még sohasem ölelt senkit a keblére
 15  1|          követte, de a vidéki ügyvéd még egy pillanatig künn maradt
 16  2|        konyhában, ahol a két öreg nő még mindig bóbiskolva mosogatta
 17  2|            jelent meg.~ ~- Nagysádék még mindig ébren vannak? - kérdezte
 18  2|        tányért törülgetett, - hiszen még alig van tizen­egy óra,
 19  2|  egészségesek vagyunk és hogy nekünk még a jégeső se árt meg; mit
 20  2|            az őszhaju Josephine, aki még mindig egy nyolcéves kisleány
 21  2|              öreg dáma, aki életében még a légynek se vétett, s akiktől
 22  2|          városnak a lelkébe, holott, még a szenesember lelkébe se
 23  2|        bizony meglátszik rajta, hogy még sohase fordult meg úri társaságban.
 24  2|     baracklekvárba, hogy ez az ember még sohase volt szerelmes, -
 25  2|      udvarában lebzsel. Fogják ennek még sok szavát hallani a képviselő
 26  2|           hát attól félek, hogy lesz még olyan idő is, mikor az összes
 27  3|           akik a pót­válasz­tásoktól még csodákat reméltek, az ujságírók,
 28  3|         karriérjét egyengette. A Ház még csak formailag alakult meg,
 29  3|           meg, az ellenséges táborok még kísér­le­tet se tettek,
 30  3|     játékosok háta mögött? Mindeddig még jóformán a nevét se tudták, -
 31  3|           szánalmat érzett iránta, s még aznap este audienciára jelentkezett
 32  3|     egyszerre az jutott eszébe, hogy még sohase volt új kabátja s
 33  3|             sohase volt új kabátja s még sohase járt izgatottan egy
 34  3|           miután hatalmas tenyerével még egyszer jót ütött a Saáry
 35  3|                     De, édes bátyám, még fekete kabát sincs rajtam, -
 36  3|              országgyűlési képviselő még darócruhában is mutatkozhatik,
 37  3|           van, - mondta sóhajtva, de még ez a sóhajtás is inkább
 38  3|          testvérbátyja. Amint látod, még a mamának is bátran udvarolhatsz...~ ~
 39  3|      teremtést - úgy tetszett neki - még sohase látott életében.
 40  3|             gyermeknek látszott, aki még Kugler-bonbonokról és jó
 41  4|        környezet, melyhez hasonlóban még talán sohasem fordult meg,
 42  4|      beavatta volna s hogy mindeddig még kivételképp se fordult meg
 43  4|              azokat a majmokat, akik még e szükséges élettani műveleteket
 44  4|          hiszed, akár nem, szivarral még egyáltalában sohase próbálkoztam
 45  4|           elegáns cigarettákkal.~ ~- Még az én kedvemért se gyújt
 46  4|         összeszorult a könnyektől... Még sohase tett rá eddig valaki
 47  4|             kis Masát, akiről tegnap még azt se tudta, hogy a világon
 48  4| hazahajtassanak, de Nyitray - akinek még nem volt kedve a lefekvéshez -
 49  4|               Azon csodálkozol, hogy még mostan is jóbarátok? Hogy
 50  5|           Budapesten, mikor egyelőre még szó se lehet arról, hogy
 51  5|              körül keringenek és egy még náluk is fehérebb, nevetőszemü,
 52  5|           bohém fehér lapát­szakálla még este nyolc órakor se tünt
 53  5|              akadt dolga, Masa pedig még mindig Olaszországban kószál,
 54  5|            cukrászdáját nem adja oda még a legfestőibb gleccserért
 55  5|               Akár hiszed, akár nem, még most is épp úgy szeretik
 56  5|         hiszen édesebb kis teremtést még a piroskötéses regé­nyekben
 57  6|            gyorsírásról, vezércikket még sohase olvastam életemben,
 58  6|              Gladstone - ha ugyan él még szegény - bátran elsápadhat
 59  6|             mennyei ártatlanság, hát még azt se találod ki? Láttál
 60  6|       hazámért mindenre kész vagyok, még arra is, hogy a kormányt
 61  6|   titok­zatos kifejezést öltött.~ ~- Még egy ujság van! - mondta
 62  6|         beszélj már te is, mert ezek még azt találják gondolni, hogy
 63  6|             kis nőnek tartottak, aki még sokkal léhább és gyerekesebb,
 64  6|              irodalomtörténet okozza még a legnagyobb földi gondot...
 65  6|              a cvikkeres úr?~ ~- Sőt még sokkal szárazabb legény,
 66  6|     szenzációs beszédet fog mondani, még pedig egyedül az én kedvemért,
 67  6|              írásai fölött... Reggel még az volt a szándéka, hogy
 68  6|         szögletes vidéki fiunak, aki még sohase beszélt nagyvilági
 69  7|              teremben, ahol az imént még kápolnaszerü csönd volt,
 70  7|           magát. A fiúk, akik reggel még nem igen vették tudomásul,
 71  7|          ahogy most - ki­vételesen - még csak nem is az anyagi szempont
 72  7|          fényesen meggyő­ződ­hetik - még az intrikusok is elismerik,
 73  8|         járásorvos tölgyfa-ebédlőjét még képviselő korában is mesebeli
 74  8|                 A bóbitás leány most még kedvesebben mosolygott.~ ~-
 75  8|              párnák finom gyűrődésén még ott látszottak egy karcsu
 76  8|          szabad eltitkolnia előttem, még azt se, hogy kik voltak
 77  8|         barackot nyomott a fejemre s még sokkal ritkábban egy-egy
 78  8|              volt. Szerelmi kalandom még nem volt és az első pohár
 79  8|          folytatta:~ ~- Amint látja, még mindig törzsökös vidéki
 80  9|              maga szórakozottságától még az is kitelik, hogy Sajó-Eörs
 81  9|           csönget­ni fognak, s akkor még mindig elég idő marad, hogy
 82  9|                  Oh, a vendégek zöme még csak holnap reggel érkezik,
 83  9|           fogsz. Sok jókedvü urat és még több szép asszonyt fogsz
 84 10|             urak arról híresek, hogy még sohase hallották a Tolsztoj
 85 10|           Nem hinném. Eddig legalább még sohasem próbáltam...~ ~-
 86 11|              A többi férfi-vendég ma még korábban kelt, mint ő: a
 87 11|   hósivatagon. Saáry azonban, akinek még sohase volt puska a kezében,
 88 11|             tíz másodperccel ezelőtt még ébren voltam...~ ~Masa:
 89 11|              pályáznék. Hízelgő szót még nem hallottam magától, az
 90 11|          ismerték magukat. De ha ezt még meg is értem valahogy, az
 91 11|     harmóniáját megzavarják?... Vagy még most, a válás után is szerelem­mel
 92 11|                 De miért ragaszkodik még most is hozzá, miért tartja
 93 11|               Maga, szegény barátom, még nagyon kevéssé ismeri a
 94 12|     színpadra születtek, válás előtt még egyszer magukba akarták
 95 12|              szégyened magadat, hogy még ezt se tudod? Ha Shakespearet
 96 12|              Petőfit nem ismered, az még hagyján, sőt azt se veszem
 97 12|        Ferencről és Kossuth Lajosról még félannyit se írtak az ujságok,
 98 12|         legnagyobb színészre... Nos, még mindig nem találja el, hogy
 99 12|             hogy kikről van szó?~ ~- Még mindig nem, - mondta Mozgay
100 12|               de másról, mint Önről, még eddig nem sikerült beszélnem
101 12|      lelkében csillog. Hat hónap óta még nem voltam oly szerencsés,
102 12|      válaszolhatok, mert a színpadon még sohase láttam. De mint magán­emberről
103 13|             ez az ember, akit tegnap még senkise ismert, voltaképp
104 13|            akiket pár órával azelőtt még lelketlen hazaárulóknak
105 13|             az árkádiai pásztoroknak még sejtelmük se volt róla,
106 13|      bizonyos formaságok, amelyektől még a legzöldebb fiatalság örve
107 13|         falun éltem, ahol az emberek még kissé ostobák és elmaradtak...~ ~-
108 13|        mondta:~ ~- Kedves fiam, maga még nem nőtt ki a gyerekcipőiből,
109 13| ostobaságokat elkövessen... Hát maga még komolyan hisz a tanító bácsi
110 13|            az élet igazi művészei, - még tévedésből se vetemednek
111 13|            rászolgáltam... Fájdalom, még csak azt sem igérhetem meg,
112 14|       kivételes teremtésnek tartsák. Még fiatal asszony volt - most
113 14|          lemondott arról, hogy benne még ezután is a szeretnivaló
114 14|            hagyja, de mivel életében még sohase látott tengert, végre
115 14|            korlátján.~ ~- Vigyázzon, még beleszédül a vízbe, annyira
116 15|            és stilustalan. A parkban még egy lélek se jár, a boltok
117 15|        Volosca felé. A fürdővendégek még mélyen alszanak a lebocsátott
118 15|              efelé fenkölt érzéseket még a legöregebb férfi is csak
119 15|        számára tartogatja... Masához még a hetvenéves aggastyánok
120 15|              A gyorsvonat érkezéséig még több idejük van húsz percnél, -
121 15|            valaha!~ ~Mariska: Tegnap még haldokoltam, de arra a hírre,
122 15|        szerelmesen egymáshoz bújik s még melegében elintézi az összes
123 15|       pletykákat. Saáry - bár az eső még mindíg zuhog - úgy érzi,
124 16|            csak most derült ki, hogy még cseppet sem érett meg a
125 16|          biggyeszti, csak­hogy magát még jobban szemügyre vehesse...~ ~-
126 16|       lefekszem, ha a fejem fáj?~ ~- Még pedig a legnagyobbak egyike,
127 16|              aztán - mivel lefeküdni még mindíg korán volt - hosszú
128 16|          mert maga igazán messze van még attól a kortól, mikor az
129 16|           mivel tudom, hogy a jósága még a szépsé­génél is nagyobb,
130 16|           örökre elveszítem... Eddig még magam előtt is letagadtam,
131 16|          vannak helyzetek, melyekben még a leghidegebb cinizmus is
132 16|            hogy a maga tekin­tetétől még a legédesebb tej is megsavanyodnék,
133 17|             reggel?~ ~- Micsoda?~ ~- Még javában aludtam, mikor egy
134 17|            tetszik nekünk, akár nem, még a mai nap folyamán búcsút
135 17|        belekarolt a képviselőbe, aki még mindíg boldog izgatottsággal
136 17|             mert az Arany Sirály-ról még távcsővel se lehet többé
137 17| huszonkétesztendős, kékszemű asszony még a legvakmerőbb közbeszólót
138 17|         találja a vallomásomat, mert még álomnak is hihetetlen, hogy
139 17|          mentek be a kávéházba, ahol még mindíg a pesti cigány muzsikált,
140 17|              mosolyogni szépen, mert még különben azt hiszem, hogy