Rész

  1  1|        feleségük hozományából váltották meg belépőjegyüket a parlamentbe,
  2  1|          hirtelen aggódással tapogatták meg kabátjuk belső zsebét. A
  3  1|               ez a figyelem nem hatotta meg; keserűen bólintott s így
  4  1|             circulusait. Nem házasodott meg, bár betöltötte már harmincadik
  5  2|          gallértalan fiatalember jelent meg.~ ~- Nagysádék még mindig
  6  2|               némi büszkeséggel mutatta meg neki a hófehér ágyat, az
  7  2|            itthon esténként, mert ahogy meg tetszik nézni bennün­ket,
  8  2| szinésziskolában. Addig, míg a diplomát meg nem kapta, a másik szobát
  9  2|            Nagysádékat sohase látogatja meg?~ ~A két leány összecsapta
 10  2|              nekünk még a jégeső se árt meg; mit keresne hát itt ebben
 11  2|                 jóindulatból kritizálta meg ily csunyán a legnagyobb
 12  2|               új lakóról, bár alapjában meg voltak győződve róla, hogy
 13  2|                nem egy kalandor szökött meg a házbérrel és a készpénzkölcsönökkel,
 14  2|        Josephine ilyenkor tünődve rázta meg a fejét, s így válaszolt:~ ~-
 15  2|                 hogy még sohase fordult meg úri társaságban. Azt mondom
 16  2|                 kávét kanalazták, ismét meg voltak győződve róla, hogy
 17  2|               jelentkezett és Josephine meg Zsófia zavartalanul ihatták
 18  2|             Zsófia zavartalanul ihatták meg kávéjukat, miután legelső
 19  3|              még csak formailag alakult meg, az ellenséges táborok még
 20  3|                a szegények házában halt meg, mert öreg korára megbénult
 21  3|               az útszélen fagyott volna meg, hiszen a szülői ház melegségét
 22  3|              tudatában félénken húzódik meg az utolsó pad szélén, míg
 23  3|               fiú reszketve, - engedjék meg nekem, hogy tovább tanulhassak!~ ~-
 24  3|              főtisztelendő úr, engedjék meg nekem, hogy nagy ember lehessen
 25  3|           helyzetben volt, hogy maga is meg tudta keresni a kenyerét.
 26  3|               bár alig akadt ember, aki meg tudta volna mondani, hogy
 27  4|               még talán sohasem fordult meg, láthatólag zavarba hozta.
 28  4|                rostbeef sohase érkezzék meg, s hogy egy könyörületes
 29  4|               arra, hogy nem tanították meg a társaság­ban való forgolódás
 30  4|              még kivételképp se fordult meg előkelő étteremben. Tanuló-éveiben
 31  4|             szerencsére, nem valósultak meg: a hölgyek jókedvüen hallgatták
 32  4|        egyáltalában sohase próbálkoztam meg... Egy cigarettát elszívtam
 33  4|                 komolysággal bólintotta meg szőke gyermekfejét és a
 34  4|        nyelvecskéjét borzongva mártotta meg a pezsgőben, melyet gavallér
 35  5|               önmegtagadásával húzódtak meg az ismeretlenség ködében,
 36  5|          ragyogó színfoltjai csillantak meg: a sárga vitorlák, melyek
 37  5|               egy furcsa látomás jelent meg előtte: bizonyos­ra vette,
 38  5|         változatos történetekkel okolta meg, részint a Masa gyermekkorából,
 39  6|                mennyei derültség jelent meg.~ ~- Mit, kérlek?~ ~- Hogy
 40  6|               két hektoliter bort ittam meg, s olyan beszédeket mondtam,
 41  6|               nem, a sajó-eörsi kerület meg van győződve róla, hogy
 42  6|                 programmal választottak meg? - kérdezte Saáry, mikor
 43  6|                 kövér ember attól hízik meg, hogy teljesen meg van elégedve
 44  6|                hízik meg, hogy teljesen meg van elégedve a közállapotokkal,
 45  6|                akadtak, akik mindenáron meg akartak ismerkedni Mariskával,
 46  6|                 mert ő is belátja, hogy meg kell előttem mentenie a
 47  7|             izgatott kezek libbentették meg, s husz másodperc mulva
 48  7|             figyelmet követelve szólalt meg a magas pulpituson az elnök
 49  7|                felőled?... Gyere, ölelj meg, hiszen tereád égető szükségünk
 50  7|       ragaszkodtak hozzá, ámulva rázták meg a fejüket.~ ~- Attól félsz,
 51  7|               érkeznek, akiket okvetlen meg kell várnia a keleti pályaudvaron,
 52  7|                 anyagi szempont gátolta meg az új csillagot a szíves
 53  7|             őket, s kissé zavartan állt meg a napfényben ragyogó kirakat
 54  7|              szilaj lelkesedéssel rázta meg az ellenzéki képviselő kezét.~ ~-
 55  7|              tréfás hódolattal hajtotta meg szőke fejét, mely szinte
 56  7|              úgy érezte, hogy most érte meg életének legszebb pillanatát.
 57  8|                  kipirult bakfis jelent meg ragyogó arccal a küszöbön.
 58  8|             udvariasság nem vesztegette meg; komolyan fölhúzta az orrocskáját
 59  8|                    Megbotránkozva rázta meg szőke fejét, majd hirtelen
 60  8|            istenke büntetése, mert most meg kell elégednie az én társaságommal...
 61  8|              szo­moruságát elmondhatja? Meg van róla győződve, hogy
 62  8|           hercegkis­asszony elevenedett meg előtte a mesebeli szobácska
 63  8|                végzete a kis pajtásával meg nem ismer­­­tette. Természetesen
 64  8|                 este álmélkodva csíptem meg a karomat, mert fáklyások
 65  9|                   Legelőször is jegyezd meg magadnak fiacskám, hogy
 66  9|                 viszonyukat nem zavarja meg semmiféle önző és kellemetlen
 67  9|             találnám... De itt - higyje meg nekem - én leszek a legcsunyább...
 68  9|                 Saáry dideregve ragadta meg a barátja karját.~ ~- Itt
 69 10|        fantasztikus színei csillognának meg káprázó szeme előtt. A hatalmas
 70 10|               groteszk fénnyel csillant meg a telefon csöngetyüje...
 71 10|            Saáry egy percig ámulva állt meg az ebédlő küszöbén, de egy
 72 10|             Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy Saáry képviselő urat
 73 10|                  hogy az egész kormányt meg nem buktatta s bennünket,
 74 10|          pozicióját, most en­gem bízott meg, hogy a váramba lecsaljam
 75 10|                míg csak a jószívü halál meg nem könyörül rajta...~ ~
 76 10|                Masa elgondolkozva rázta meg szőkefürtös fejét.~ ~- Nem
 77 10|                 akinek sirboltja fölött meg fogják fordítani a családi
 78 11|       mulatságos grimászt vágva, állott meg a kis ebédlő, küszöbén...
 79 11|                puha kis keze vigasztalt meg hosszú ideig az emberek
 80 11|                 barátomnak? Nem mondaná meg, hogy mit találok én magán,
 81 11|             lenni hozzám... Nem mondaná meg, hogy mi ennek az oka? Én
 82 11|                 nekik. Én a gyilkost is meg tudom érteni...~ ~Saáry:
 83 11|                 mint a boszton-tánchoz. Meg kell hát bocsátania, ha
 84 11|         ismerték magukat. De ha ezt még meg is értem valahogy, az a
 85 11|      pletyka-zsúrjainak hősnője legyen? Meg lehet ezt érteni józan ésszel?
 86 11|             teljes toalettben jelen­nek meg a reggeliző-szobában. Egy
 87 12|        asszonyvendégei, akik mindnyájan meg voltak győződve arról, hogy
 88 12|           Laczházy, a házigazda, őrizte meg derüs és zavartalan nyugalmát.~ ~-
 89 12|              tetsző vendéget pillantott meg a billiárd-teremben összegyült
 90 12|              Kómikus megütődéssel rázta meg a fejét s halkan folytatta:~ ~-
 91 12|              szelíd borongással ingatta meg bánatos abbé-fejét, anélkül,
 92 12|                  Negyvennyolc óra mulva meg kell jelennünk a nyilvánosság
 93 12|                  Masa gondolkodva rázta meg a fejét.~ ~- Én a tökéletes
 94 13|             hangos közkatonák töltötték meg a kivilágított termeket.
 95 13|                ugyanabban a pillanatban meg lehetett találni öt különböző
 96 13|       miniszterek előszobáiban őszüljek meg. Azokat, akik nyílt színen
 97 13|       klubszolgák energiája akadályozta meg a tettlegesség elkövetésében.
 98 13|           paralitikus öregek engedhetik meg maguknak... A többiek, -
 99 13|             csak gondolatban kritizálja meg ezt a mindenható, vén gazembert...
100 13|              még csak azt sem igérhetem meg, hogy hamarosan meg­­javulok...~ ~
101 13|                amíg legalább öt kilóval meg nem hízik... Nagyokat fog
102 13|           parancsolja, kis anyácskám... Meg se állok a tengerpartig,
103 13|            alázatosan előre köszönök... Meg fogja látni, hogy a tanév
104 14|                 én védőangyalom azonban meg fogja magát óvni minden
105 14|                  Mariska - mi tagadás - meg is érdemelte, hogy kivételes
106 14|               és unatkozó pácienst.~ ~- Meg tudja becsülni, mit jelent
107 14|                és agyonfáradva érkezzék meg kora hajnalban Fiuméba.
108 14|           otromba gyárépületek huzódtak meg a kopár hegyoldalban, friss
109 14|           regényes penziójában szálltak meg, melynek abla­kai és erkélyei
110 14|                 ilyen embert - mondta - meg sem érdemelnek az asszonyok),
111 14|               és részletesen emlékezzék meg arról az időszakról, amikor
112 14|               mely a minap azzal bízott meg, hogy kétszáz váltókeresetet
113 15|            leányával, s Mariska asszony meg Saáry képviselő. Mariska
114 15|                 barátságban, én azonban meg vagyok győződve róla, hogy
115 15|                 Saáry: Sohasem bántanám meg egy tiszteletlen gondolattal
116 15|                egyáltalában nem látszik meg rajta.~ ~Masa (megpillantja
117 16|                nyíló rózsákkal jelentek meg a szálloda halljában. A
118 16|              hogy még cseppet sem érett meg a komoly gardedám szerepére -
119 16|               akikben ötven lépésnyiről meg lehetett ismerni a civilbe
120 16|            juttatta, most azzal hálálta meg, hogy Szentkúthyékat magával
121 16|                     Mondja inkább, hogy meg akarok enni egy fél kiló
122 16|              bájosabb, sem­hogy egészen meg tudnék feledkezni a koráról,
123 16|                magam példá­ján tanultam meg, hogy vannak helyzetek,
124 16|              összehasonlítsam... Mondja meg őszintén: képesnek hisz
125 16|                  Mariska komolyan rázta meg a fejét.~ ~- Én legfölebb
126 17|              délben borus arccal várták meg az asszonyokat a penzió
127 17|              nábob aggodalmasan vakarta meg a fejebúbját.~ ~- Baj, baj,
128 17|                gimnázistával, hát kérje meg, hogy adjon magának tanácsot,
129 17|           Bosszúsan és csúfolódva rázta meg szép fejét, de mivel hasztalan
130 17|         szeretnék magától valamit... De meg kell igérnie...~ ~Masa (
131 17|                kitüntet... De maradjunk meg egyelőre a jó barátságnál,