Rész

  1  1|         mosolygás vonult át arcukon, mert a drága okirat, istennek
  2  1| Kiváncsiságuk nem nyert kielégítést, mert a miniszterelnök, rövid
  3  1|       székházában aggódva néztek rá, mert akárhányszor váratlanul
  4  2|           feküsznek le hajnal előtt, mert ők csak ilyenkor tanulmányozhatják
  5  2|            vagyunk itthon esténként, mert ahogy meg tetszik nézni
  6  2|          magunk a konyhában laktunk, mert a tanulás nagyon sok pénzbe
  7  2|          persze már nem szorul ránk, mert tizenkétezer forintot úgy
  8  2|          istennek nem szorultunk rá, mert mi a kézimunkánkból is fejedelmileg
  9  2|              és nyakkendőre adja ki, mert tetszik tudni úgy-e, hogy
 10  2|              igen nagy művész lehet, mert az ilyesmihez én nem értek,
 11  2|         mégis csak megbékültek vele, mert belátták, hogy - bár mélyen
 12  2|              a jelleme kifogástalan, mert mindenesetre fenkölt jellemre
 13  2|     albérlőjük nagyon szegény fickó, mert ha pénze lenne, aligha élne
 14  2|         azért ül minden este itthon, mert félénksége és ügyefogyottsága
 15  2|           eszétől, ha a vízbe esnék, mert több az esze, mint annak
 16  3|          szegények házában halt meg, mert öreg korára megbénult és
 17  3|              a további támogatásról, mert most már abban a helyzetben
 18  3|            hogy tovább töprenkedjék, mert a József-körút sarkán egyszerre
 19  3|              egyetlen kérdéshez sem, mert az volt a hite, hogy a jó
 20  3|       darócruhában is mutatkozhatik, mert a politikusnál nem a ruha
 21  3|             hiábavaló minden beszéd, mert megigértem az unokámnak,
 22  4|               csak gyorsan, gyorsan, mert éhenhalok, - mondta tréfásan
 23  4|      Eötvös-utcai hónapos szobájába, mert e pillanatban súlyos gondokat
 24  4|            beszélgetés itt megakadt, mert az asztalhoz most egy idegen
 25  5|          őszi tarlók fölött. Fázott, mert a kupéban hideg volt, de
 26  5|           könnyelmüsége volt az oka, mert Masa ugyan sohase tett volna
 27  6|             gyere, szedd a lábaidat, mert megigértem, hogy sürgősen
 28  6|            csak futólag konstatálta, mert a szeme kizárólag Masával
 29  6|           Mariska beszélj már te is, mert ezek még azt találják gondolni,
 30  6|             egyedül az én kedvemért, mert ő is belátja, hogy meg kell
 31  7|            is ott hagyták üléseiket, mert a fölszólalás nem igért
 32  7|           miniszter maradt a helyén, mert őt hivatalos állása kötelezte
 33  7|      érdekében, óh nem: hanem azért, mert Kiss János a legutóbb lefolyt
 34  7|     vágyakozástól. És mindezt azért, mert egy pillanatig elfelejtette,
 35  7|             merném megmondani neked, mert egyszerüen kidobnának a
 36  8|              a jó istenke büntetése, mert most meg kell elégednie
 37  8|            Nem töprenghetett tovább, mert a szobaleány most begördítette
 38  8|             aszkétát... Gyujtson rá, mert én csak akkor vagyok jó
 39  8|            nagy örömet szerez nekem, mert látom, hogy nem itél a külsőségek
 40  8|         sokkal jobban tetszik nekem, mert látom, hogy nem tartozik
 41  8|              egész élete történetét, mert én tudni akarom, hogy mivel
 42  8|     dióhéjban az egész biografiámat, mert, azt hiszem, ennyi is elég
 43  8|            liptói túrót vacsoráztam, mert fényűzőbb lakomára nem telt
 44  8|    álmélkodva csíptem meg a karomat, mert fáklyások vonultak az ablakom
 45  9|          éretlen gyerkőcről van szó, mert az a cigányképü óriás csak
 46  9|              és megbecsülik egymást, mert pajtási viszonyukat nem
 47  9|         teszek, mint ruhát próbálok, mert most ujabban az az ötletem
 48  9|             lenne, ha megharagudnék, mert én most is csak a maga javát
 49  9|              rossz kocsiba szálljon, mert a maga szórakozottságától
 50  9|              szűzek otthon maradtak, mert megfagytak volna szegénykék
 51  9|          tűzoltóbandát se hoztam el, mert a diadalmi induló belefagyott
 52  9|     misztikus folyosóban veszett el, mert házigazdája most barátságosan
 53  9|           fognod az öltöz­kö­déshez, mert a vacsorát pont nyolckor
 54  9|             dióbarna szárnyasajtóra, mert az az érzése támadt, hogy
 55 10|             állva maradt a küszöbön, mert úgy tetszett neki, mintha
 56 10|             hogy tovább töp­rengjen, mert Laczházy most udvariasan
 57 10|              mélységes hódolattal. - Mert való igaz, hogy kötelességből
 58 10|            válófélben van az urától, mert a prózai ember nem akart
 59 11|           oly szorgalmas, mint maga, mert ő - ha jól tudom - télen
 60 11|      problémája iráni?~ ~Saáry: Nem, mert maga az egyetlen lény a
 61 11|                 Magát se hagynám el, mert maga is egy éretlen, nagy
 62 11|           beszélgetés itt abbamarad, mert délre jár az idő, s az asszonyok
 63 12|             szinielőadás fejezte be, mert a kastély szép asszonyvendégei,
 64 12|            Fájdalom, csak hallottam, mert magam elvileg nem járok
 65 12|         fájdalom, nem válaszolhatok, mert a színpadon még sohase láttam.
 66 12|              beszélgetés abbamaradt, mert a lelkiismeretes Masát köte­lességei
 67 13|         őszinték legyenek valakihez, mert jól tudják, hogy ezzel a
 68 13|            Igaz, csak szidjon össze, mert megérdemlem... Térdeltessen
 69 13|             bevallhatja... Így lesz, mert én akarom, punktum... És
 70 14|   Közön­séges kupéban nem utazhatik, mert akkor a szemét reggelig
 71 14|             fel a kabátja gallérját, mert itt hideg van és nagyon
 72 14|          Akkor jőjjön ki egy percre, mert mutatni akarok valamit...~ ~
 73 14|          vonattal Abbáziába érkezik, mert egy pillanatig se bírna
 74 14|             módon influenzás vagyok, mert elhatároztam, hogy mindenáron
 75 14|              csak maradjon a helyén, mert csöpp híjja, hogy az előbb
 76 14|         korán reggel fölkelhessen... Mert ugyebár, megteszi nekem
 77 15|          nekem a norvég legendákról, mert az esze nem a vízen és a
 78 15|            akarom, hogy válaszoljon, mert éppen elég volt a norvég
 79 15|              kisérjen le a szalonba, mert a maga ködvilága veszedelmesen
 80 15|        azonban sies­sünk reggelizni, mert mindjárt rosszúl leszek
 81 15|             fogok lustálkodni délig, mert a hálókocsiban egész éjjel
 82 16|           vehesse...~ ~- Csúfolódik, mert vénasszony létemre kivágott
 83 16|        nélkül Abbáziát választottuk, mert egy titokzatos sejtelem
 84 16|         korlátlan szabadságot élvez, mert az ezrednél teljes mértékben
 85 16|          lélektől ez annál furcsább, mert magunk - nagy elkeseredésünkben -
 86 16|           vegye gyorsan a kalap­ját, mert bizony isten, mindjárt megharagszom...~ ~
 87 16|           nagyon is szüksége van rá, mert maga igazán messze van még
 88 16|       szememet, - folytatta Saáry, - mert mindíg az járt a fejemben,
 89 16|         huszártól nem kell tartania, mert ez a fiú - bizto­sítom róla -
 90 17|            fejebúbját.~ ~- Baj, baj, mert akkor nem tudom, kinek kívánjam
 91 17|             elteheti a zsebkendőjét, mert az Arany Sirály-ról még
 92 17|              adjon magának tanácsot, mert az bizonyosan jobban tudja,
 93 17|              találja a vallomásomat, mert még álomnak is hihetetlen,
 94 17|            fajankókat boldogítsák... Mert lássa, kis anyám, akármilyen
 95 17|             sürgősen az eszmecserét, mert igazán csöpp kedvem sincs
 96 17|           féltem ettől a jelenettől, mert azok a pillantások, amiket
 97 17|              ne szóljon szerelemről, mert akkor a jó pajtásságunk
 98 17|       magyarázza félre, amit mondok, mert ez nem annyit jelent, mintha
 99 17|           egyelőre a jó barátságnál, mert én a szerelemben ép oly
100 17|           fejjel, mosolyogni szépen, mert még különben azt hiszem,